Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Osvay Károly: még nem tudni, mi rázza meg a világot

Szeged - Ha a szuperlézerrel fotongázba lőnek a kutatók, modellezhetik, mi történt az univerzumban az ősrobbanás pillanatában – ez is vonzó perspektíva a szakmának Osvay Károly szegedi lézerfizikus szerint. Sorozatunkban hazánk kiváló tudósait, közéleti szereplőit kérdezzük arról, mit jelent Szegednek és Magyarországnak az ELI.
Négytagú magyar fizikuscsapat kezében volt-van a szegedi szuperlézer szakmai előkészítése. Ketten is szegediek a csoportból: Varjú Katalin és Osvay Károly.

– A projekt túlmutat Szegeden – az egész régióról szól. Új munkahelyeket, ipari beruházásokat jelent: a szegedi science parkba jó néhány technológiaintenzív cég települhet. A siker függ a politikai környezettől is: megfelelő kedvezményekkel valódi tudásbázis alakulhat ki – hangsúlyozza Osvay Károly, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docense. Kiemeli: az ELI miatt sokkal nagyobb fény vetül a vidék legnagyobb egyetemére, az SZTE-re is. Jelentős kutató-értelmiségi bázis jelenik meg Szegeden, több száz külföldi szakember érkezik.

A fiatalok körében szintén nagyobb az érdeklődés a lézertudomány iránt – a szegedi fizika napjára például eddig soha nem regisztráltak 400-an. Két hete maradt az aspiránsoknak a felsőoktatási felvételi lapok beadására – Osvay Károly szerint azután derül ki, van-e már „ELI-hatás".
Helyzetbe hozza-e az európai gigaberuházás az itteni szakembereket? – A szegedi kutatóknak kettős kihívás az ELI. Egyrészt a tervezési-építési fázis feladatainak nagy része rájuk hárul. Hogy az építkezés után mennyi kutatási időhöz – „lézeridőhöz" – juthatnak, azt az ELI-t üzemeltető nemzetközi konzorcium osztja be – tájékoztat. Az optikával, lézerfizikával foglalkozó magyar kutatók száma nagyjából 200 – a szuperlézer körül legalább ennyi szakemberre szükség lesz. Persze külföldről is sokan érkeznek. Akár fejlődő országokból is: Osvay szerint „ha például Elefántcsontpartnak van olyan tehetséges lézertudósa, mint amilyen a fociban Didier Drogba, jöhet kutatni".

Osvay Károly: a projekt túlmutat Szegeden – az egész régióról szól.
Osvay Károly: a projekt túlmutat Szegeden – az egész régióról szól.
Fotó: DM/DV

Másrészt akár hátrányt is jelenthetne az egyetemi tanszékcsoportnak az uniós gigaberuházás – ha elszívná a munkaerőt a tanszéken futó projektektől. Ezért az SZTE-n kidolgoztak egy koncepciót: a már futó laborok megmaradnak, sőt új funkciót kapnak. „Előképző" műhelyekké alakulnak. Itt végezhetnek előkísérleteket a szuperlézerre pályázó, de még kevésbé gyakorlott kutatók – ahogyan Osvay fogalmaz: „síelni sem a fekete pályán kezd az ember".

A központban 6–8 kísérlet megy majd párhuzamosan, várhatóan a leghosszabb kutatás sem haladja meg a 6–8 hetet. – Még nem tudni, mely tudományterületek eredményei rázzák meg majd a világot – vallja. Megírtuk: az ELI segítségével megvalósuló kutatásokat közvetlenül lehet majd hasznosítani például az izotópgyártásban, orvosi gyógykezelésekben, génszerkezet-vizsgálatokban, energetikai kutatásokban, szuperpontos navigációs rendszerek fejlesztésében, nukleáris hulladékok ártalmatlanításában, részecskegyorsításban. Osvay Károly az anyagtudományban és az asztrofizikában vár áttörést. Ha például a szuperlézerrel fotongázba lőnek, modellezhetik, mi történt az univerzumban az ősrobbanás pillanatában.

Olvasóink írták

32 hozzászólás
12
  • 32. unknown 2011. február 02. 10:09
    „31. kispacni 2011.02.02. 08:24

    Teller azért vezethette a csillagháborús lézer programot, mert a politika döntött úgy, hogy alkalmazni kívánja. Ő maga ettől még nem lett politikus. E programnak volt egy, még az 1980-as évek elejére visszanyúló része: az elnyújtott (kb. 6-8 másodpercig tartó) fázisüzemidejű hasadó bomba kifejlesztése, amely elegendően nagy és koncentrált energiát volt képes belepumpálni a kibocsájtott lézernyalábba, mialatt nem vetette szét magát a berendezést. Ez technikai bravúr a maga nemében.

    De nem is ezt akarom kiemelni hanem azt, hogy ő (és mellette Szilárd Leo Fermivel, Neumann János és a többiek) kiemelkedtek azon végzett tudósok köréből, akik közül nagyon sokan csak akként gyarapították (és manapság is gyarapítják) a tudósok számát, hogy a megszerzett dr-i címükkel csak a hiú emberek számát növelik a könyvek tartalmát ismerve azt meg nem haladóan. Amihez nagyon, de nagyon ragaszkodnak. És ezek vannak többségben, ezek mondják ki ítéletüket, idiótának nevezve azokat, akik oly innovatívan gondolkoznak a megoldásra váró részleteken, mint Teller.”
  • 31. kispacni 2011. február 02. 08:24
    „26. unknown.

    Szép válasz volt Teller válasza. Csak kár, hogy életpályája cáfolta. Egyrészt kutatóként hihetetlen talentumát teljes élete során szinte kizárólag pokoli fegyverek gyártására szentelte, másrészt, amikor a csillagháborús projektet vezette, bizony politikus volt már.
    Tetszik nem tetszik alig van olyan elméleti fizikai felfedezése, amit érdemes számon tartani, pedig kora legnagyobb elméleti fizikusa volt. Csak a fegyverek érdekelték Minden neves kortársa, azok is akik részt vettek a Manhattan programban elsősorban valóban kutatók voltak. Ő fegyvergyártó.”
  • 30. frakk 2011. február 01. 22:16
    „eddig vártam rá :)) megyek aludni köszi”
  • 29. jozko 2011. február 01. 22:15
    „unknown:

    Csak első olvasatra off:

    A pici pecsenyesütő a bírónál beperelte a szomszéd standon árúsító fazekeast:
    Kötelezze őt díjfizetésre a bíró, merthogy a cserépárus ingyen élvezi a finom pecsenyeillatot!

    A bíró maga elé idézte a két delikvenst és felszólította a fazakast adjon át 3 dénárt -a bíró kezébe!
    Nyomorult fazakas nem mert ellenkezni a Törvénnyel-kipengette a 3 dénárt, amit a bíró az összefogott markába tett, jól megrázta a pecsenyeárus fülei mellett-majd visszaadta a fazekasnak!

    A hoppon maradt lacikonyhás felháborodottan tudakolta, hogyan lesz ebből fizetség!?

    Megkaptad-így a bíró!
    Hallhattad a pénz csengését!
    Ennyi jár neked-a fazekas is csak a pecsenyéd illatát érezte!

    Így valahogy járunk a gyakorlatban nem alkalmazható tudományos eredményekkel is?”
  • 28. unknown 2011. február 01. 22:05
    „25. frakk-nak

    Tudod nincs olyan objektum, részecske, amely önmagában létező volna. Éppen azért szerzünk azokról tudomást, mert hogy a kölcsönható folyamat moduláció hoz információt a megfigyelő érzékelésre kialakított műszerébe, vagy érzékszerveinkbe. E jelenség árulkodik arról, hogy valamilyen kölcsönható anyag (folyamat tartalom) csere történik éppen, ami ekvivalens módon szolgáltat adathalmazt a tanulmányozott dolog állapot jellemzőiről.”
  • 27. unknown 2011. február 01. 21:49
    „25. frakk 2011.02.01. 16:59
    Unknown: Műszaki eszközökkel most mi a legkisebb egység amit nem feltételezés alapján bizonyítani tudunk???

    Válaszom: Az elektromágneses sugárzás mindenkori létezésünk teljes térfogatát kitöltő, átjáró teljessége.”
  • 26. unknown 2011. február 01. 21:45
    „24. jozko 2011.02.01. 16:59

    Mély nyomot hagyott bennem Teller Ede egy gondolata, amit a fizikai kutatásokról mondott egyszer, amikor idehaza járt azon újságírói kérdésre, hogy nem érzi-e felelősnek magát a hidrogénbomba megalkotásáért, a kísérleti robbantások nem kívánt következményeiért és egyáltalán: az atomfegyver létrehozásában és bevetésében játszott szerepéért. A következőt mondta: "a fizikus dolga, hogy feltárja a természetben rejlő törvényeket és bemutassa azok alkalmazás lehetőségeit. A politikusok dolga dönteni azok alkalmazásáról."

    Természetesen jelenleg leginkább az elméleti fizika területén vannak - egyáltalán nem csak tőlem eredő - kérdések, amelyeknek valóban semmi alkalmazott tudományos haszna nem mutatkozik. Ez az alapfolyamat instabil jellege állapotából, természetéből következik. De vannak oly alkalmazott tudomány területek, amelyek előtt még nyitott lehetőségek vannak: pl. nanotechnológia, informatika, biofizika, biokémia, orvostudomány, géntechnológia, stb. Ne becsüljük alá lehetőségeinket. Az ember képes ellesni a természetben létező megoldásokat és a laboratóriumaiban reprodukálni azokat.”
  • 25. frakk 2011. február 01. 16:59
    „Unknown: Műszaki eszközökkel most mi a legkisebb egység amit nem feltételezés alapján bizonyítani tudunk???”
  • 24. jozko 2011. február 01. 16:59
    „unknown:

    Igaz, ami igaz.
    Fel tudod dobni az embert!

    Nyomorult Prométeusz a máját tépette ki, hogy ellopja a tüzet az emberek számára!
    Ugyanazzal a tűzzel égette meg az emberiség Giordanó Brúnót!

    Fenntartással fogadom a tudományos kutatások eredményeit!
    Már a hidrogénbombánál tartott a katonai nukleáris fegyverkutatás, mire a békés célú atomreaktorok szóba kerülhettek...

    A mostani német húspánikot okozó dioxinnal a "polgári" tudomány még "hadilábon " áll-
    viszont a a 70-es évek elején a vetnami dzsungelek letarolásához nanogramokat keveve elég volt egy repülőgép tartályát megtöltő "növényölő" szerhez...
    Ugyanez a véleményem a vegyi-biológiai hadviselés anyagairól, a nukleáris technika legújabb "vívmányairól"...

    Szóval azt fogadom el hasznosnak, aminek a kézzelfogható hasznát a polgári életben, a tömegek jólétére lehet fordítani!
    A többi : lobbiérdek!”
  • 23. unknown 2011. február 01. 16:41
    „Ptolemaiosz-ból kimaradt az o. Bocsánat.”
  • 22. unknown 2011. február 01. 16:38
    „21. jozko 2011.02.01. 15:56

    "...Biztos vagy abban, hogy mire az ELI "kutatófázisba" kerül, ha nem is lesz lerágott csont-még mindig élvonalbeli kutatóeszköznek számít?..."

    Sajnos igen. Tudod ezerötszáz évnek kellett eltelnie, amíg a világuralmat képviselő elit gondolkozása Ptolemaisz geocentrikus világnézetétől eljutott Kopernikusz heliocentrikus világképéig. Akkoriban a pápai inkvizíció még máglyára vetette a konok geocentrikus világképet tagadó G. Brunót. Majdnem így járt Galileo Galilei is. Manapság még az ősrobbanás elmélet uralja a Földet, s mire tudatosultan rájön eme téveszméjére még el fog telni néhány száz év, jobb esetben néhány évtized. Tudósaink vannak annyira önhittek és presztizsüket féltők, hogy meglehet, mi már rég alulról fogjuk szagolni az ibolyát, mire bármi változna a világ folyamata értésében. :-(((”
  • 21. jozko 2011. február 01. 15:56
    „unknown :

    Az állításaid egy részén még vitatkoznak a tudósok.
    Viszont jelenleg is folynak kutatások!

    Biztos vagy abban, hogy mire az ELI "kutatófázisba" kerül, ha nem is lesz lerágott csont-még mindig élvonalbeli kutatóeszköznek számít?

    T L T :

    Azoknak, akik ekkora összegű beruházások fölött diszponálnak /ilyen nagyságrendű pénzeket kezelhetnek/-
    azt sem hiszem el, amit kérdeznek!
    Az állításaikat pedig minimum fenntartással fogadom -
    /ez nem elutasítást jelent az én olvasatomban!/”
  • 20. unknown 2011. február 01. 15:53
    „19. frakk 2011.02.01. 15:37

    Kössz.... :-))) Úgy ahogy mondod... Egyszer...”
  • 19. frakk 2011. február 01. 15:37
    „Tlt. Nyugi: Unknown-al jó el vagyok semmi gond közöttünk, még halvány értelemben sem. Egyszer meghívatom magam hozzá , és részletesen köbe beszéljük a témát:))
    Nagyon Nagy Koponya a srác.”
  • 18. TLT 2011. február 01. 15:32
    „T Frakk!

    Igazából én sem értettem a 10. hozzászólásod! Miért a wiki-ről kellett idézni?!
    Azért az ilyen forrásokat, mint pl a wikipedia, vagy a National Geo, vagy a Discovery Ch fenntartásokkal kell kezelni!
    Félre ne értsétek, nem azt mondom, hogy mind rossz, hanem nem szabad mindent elhinni! Hitelesség szempontjából nem mindig megbízhatóak!
    Unknown pedig nem cáfolta az idézetedet.”
  • 17. unknown 2011. február 01. 14:49
    „Most, hogy lekerült a cikk a nyitó oldalról ide írhatok még valamit, ami érdekelheti a szegedi egyetemet. Nem minősíthető államtitoknak éppen a kutatási cél jellege miatt. Lehet, előfordulhat, hogy pár éven belül jelentősége lesz a dolognak. Az USA illetékes kormányhivatala le akarja állítani a Fermi Tevatron gyorsítóját mondván, a CERN képességben, szellemi és teljesítmény koncentráltságban meghaladja az amerikai berendezés hasonló adatait. Én levélben hívtam fel a figyelmüket azon új kutatás célokra, éppenséggel a neutrinók lokális ütközés kölcsönhatásban történő beépülésére az elektromágneses sugárzás folyamatba, amelyre a Tevatron továbbra is alkalmas. Más jelenségek előfordulására kell fordítani a figyelmet, mint eddig, mint a CERN-ben történik. És itt látok kutatás cél összekapcsolódás lehetőséget az amerikai nagy laboratórium és a Szegeden megépülő nagyteljesítményű lézer kutatás programok között. Tehát ezen dolgozom, ezt szeretném tető alá hozni. Furcsa lenne, de nem lehetetlen, hogy egyszercsak én lehetnék a Fermi szegedi összekötője....”
  • 16. unknown 2011. február 01. 14:29
    „15. frakk 2011.02.01. 13:56

    Bizony így áll a helyzet a hivatalos tudományban! Nem véletlen, ahogyan Stephen Hawking teszi fel a kérdést önmagának a világsláger, Az idő rövid története című könyvében: "Lehet, hogy csak sugárzás létezik?" minden új felismerés a hivatalos tudomány tudósai őszinteségén múlik.”
  • 15. frakk 2011. február 01. 13:56
    „Akkor meg ismét egy "megfoghatatlan," igazándiból nem bebizonyított "valamiről" van szó.
    Bocs . Csak képezni szeretném magam, és látod még a wiki-ről is olyan mondatokat másoltam be , melyeket cáfolsz. Kb ilyen misztikum az antianyag is, sőt egy két elviekben bizonyított részecske is. Itt már egyre több elemi dologról bizonyosodik be, hogy valójában ne is biztos,,??
    Hol az a határ egyáltalán ami kétséget kizáróan bizonyítható látható?? Majd az amikor a kölcsönhatások miatt ott valaminek lennie kell?”
  • 14. unknown 2011. február 01. 13:40
    „10. frakk 2011.02.01. 12:54

    Nagyon jó, hogy ide idézted a wikipediáról ezt az "izét". Mert ennél blődebb módon kifejezni már nem is képes magát aki így okoskodik. A dolgok lényege, hogy a hivatalos tudomány ma még nem ismeri az elektromágneses sugárzás jelenség minden részletét. Ha tudnák, nem lenne felfedezni, felismerni való. Így tehát azt és úgy írtam le Neked és más, a tudomány ezen részleteit hozzád hasonlóan kevésbé ismerőnek ahogyan valami kézzelfogható ismeretetek azért csak van a jelenségek értésére. Például a hivatalos tudomány sem tudja, nem meri tudni azt a dolgot, hogy a neutrinók éppen azért megfoghatatlanok számukra, mert azok a lokális ütközés kölcsönhatásban beépülnek az elektromágneses folyamat mező kölcsönható összetevői közé. Ha én az "elektromágneses sugárzásról" fecsegtem volna még ennyit sem értettél volna belőle. A "foton" nem elemi részecske.
    V.I.F.”
  • 13. TLT 2011. február 01. 13:33
    „3. sss 2011.02.01. 09:13
    "ROFLOL!"
    Ha jól gondolom/értem, akkor a földön pörögve hangosan kinevetted a hozzászólásomat?!
    Miért?!

    T. Frakk/Jozko!

    Természetesen nem arról van szó, hogy az ELI-vel a világ minden problémája megoldható. Egyszerűen csak egy igen nagy lehetőség, ami többek között világszínvonalú felfedezéseket hozhat az országnak, a városnak.
    Persze ha esze-veszett módon csinálják, akkor nem ér semmit az egész, ill improduktívvá válhat, ahogy Frakk jelezte már korábban egy másik cikk kapcsán.
    Bízom benne, hogy a káosz igen erős és kusza hálója nem fonja körbe az ELI-t , mint pl az ország politikáját, gazdaságát.

    Igen, én is így látom Frakk, hogy ezt a cikket csak a Te kedvedért tették fel :):):):)”
32 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Online póker: a kormány bekeményít

"Az online póker szervezését a törvény kifejezetten tiltja" Tovább olvasom