Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Őszelő kiállítás az EDF Galériában

Szeged - Magányos, de boldog gyerekkora volt egy tanyán Kun Évának. A keramikusművészt főleg a természet és a költészet inspirálja. Egy hónapig a szegedi EDF Galériában látható Őszelő című kiállítása.
Őszelő címmel nyílt kiállítása Kun Éva keramikusművésznek pénteken a szegedi EDF Galériában. A mezőtúri alkotó 33 munkát válogatott össze a tárlatra az általa legfontosabbnak tartott művekből. Néhány friss darabot erre az alkalomra készített. Az október 8-áig látható tárlatot Schéffer Anna keramikusművész nyitotta meg.

– Nagyon sokszor hat rám az irodalom, a költészet. Szeretem Nagy Lászlót, József Attilát és Ady Endrét. A természet is közel áll hozzám, például a köveket szeretem. Azt szoktam viccesen mondani, hogy a nagy keramikusnak, a teremtőnek az alkotásai a kövek, amelyek ihlető források számomra. Van egy kedves kertem a ház körül, ami azért kell, hogy feltöltődjek. Ha kimegyek dolgozni, a látvány visszahat rám. Nagyapám is nagy kertész volt, sok mindenben hatott rám – mesélte Kun Éva, aki Mezőtúrtól 10 kilométerre, szülei és nagyszülei tanyáján töltötte a gyerekkorát.

A természet és a líra is megjelenik Kun Éva munkáiban. Fotó: Schmidt Andrea
A természet és a líra is megjelenik Kun Éva munkáiban.
Fotó: Schmidt Andrea

– Magányos gyerek voltam, érdekesen alakult így az életem. Szeretem is a magányt, nem unatkozom, ki tudom tölteni az időmet – azt hiszem, művészsors ez. A tanyán óhatatlanul szoros ismeretségbe kerültem a természettel. Boldog gyerekkorom volt, a walesi hercegével se cserélném el. Anyámék azt hitték, hogy biológus leszek. A családunkban a művészi hajlam meg-megjelent, csak a körülmények nem engedték, hogy kibontakozzon, de aztán bennem szárba szökkent. Már elsős elemista koromban csináltam egy tanyáról szóló csendéletet, amelyet az iskolák között hurcoltak mint érdekességet. Mindig rajzoltam, festettem, nagyon szeretem a színeket, egy időben vacilláltam, hogy a festészet felé forduljak. Édesanyám hozott nekem a fazekasházból agyagot, olyan 13-14 éves lehettem. 17 évesen tanultam korongozni, és érettségi után elvégeztem Mezőtúron a fazekasinas-iskolát – mondta a Ferenczy Noémi-díjas művésznő. Kitűnő érettségivel választotta ezt a folytatást. Szolnokon, a művésztelepen, Bokros Lászlónál tanult rajzolni, 1975-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, attól kezdve saját műhelyében dolgozik.

Sok helyen felbukkannak a művei: egy japán város női klinikájának homlokzatára 13 méteres domborművet készített, Kiskunfélegyházán köztéri szobra, Keszthelyen csobogókútja, Kiskunmajsán, az 1956-os templomban két szobra, a devecseri – Makovecz Imre által tervezett – kápolnában oltárképe látható.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Választás előtti hajrá a Parlamentben

A nyitónapon mi is jelen voltunk, és Csongrád megyei kormánypárti képviselőket kérdeztünk. Tovább olvasom