Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Ősztől a főiskolai szakok harmada indul

Megszűnik a szegedi tanárképző főiskolai karon a tanárképzés – mindazon szakokon, amelyeken eddig kétszintű volt a képzés. Az úgynevezett készségtárgyak tanárai, a tanítók, az óvoda- és gyógypedagógusok továbbra is a főiskolai karon tanulnak. Tanszékek szűnnek meg, és újak jönnek létre.
Galambos Gábor főigazgató: Tiltakozom a kar lefejezése ellen. Fotó: Schmidt Andrea
Szeptembertől nem jelentkezhetnek a szegedi főiskolai karra azok a diákok, akik például magyar–történelem szakos általános iskolai tanárok akarnak lenni. A tanárképzés egységesítésével, azaz a kétszintű képzés – a főiskolai és az egyetemi – megszűntével kizárólag a szegedi egyetem bölcsész- és természettudományi karán tanulhatják a hallgatók mindazon szakokat, amelyeket eddig párhuzamosan két helyen is felvehettek.

A főiskolai tanárképzés az eddigi harmincegy szak helyett tizenhárom alapszakon folytatódik. Továbbra is megmarad – egyebek mellett – az ének, a rajz, a testnevelés. És tovább működnek a főiskola pedagógusképző intézetei, az elképzelések szerint erősödik is például az óvodapedagógia, a tanítóképző, valamint a gyógypedagógia.

Kevesebb lesz tehát a tanszék, csökken a hallgatók száma. Kevesebb alkalmazottra lesz szükség. A hagyományos főiskolai képzések három év alatt futnak ki. A működő, de fogyatkozó létszámú tanszékek mellett új felsőfokú szakképzések indulnak, és készülnek a mesterképzésre. A bölcsész- és a természettudományi karral Galambos Gábor, a tanárképző kar főigazgatója folyamatosan egyeztet. Az átszervezés végére, remélhetőleg e hónap végén, a gazdasági tanács, majd a szenátus döntésével kerülhet pont.

Mindeközben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kari tanácsa egyhangú döntéssel a napokban a főigazgató harmadik vezetői ciklusát szavazta meg. Pozíciója nem népszerű, hiszen a feladat a főiskola szerepének teljes újraértelmezése – vitákkal, elbocsátásokkal. 

– Nem véletlen, hogy a programomban vért, verejtéket és könnyeket ígértem. Az arányokat nagymértékben befolyásolja, hogy milyen stratégiát választ az egyetem a tanárképzéssel kapcsolatban – érvelt Galambos Gábor. Az már biztos, hogy átcsoportosításra és leépítésekre kényszerülünk. A négyszáz alkalmazott közül várhatóan idén és jövőre is húsz-negyven főt bocsátanak el. Ezért a főigazgató fontosnak tartja átgondolni a tanárképző szerepét.

– Új struktúrát építünk, a középpontjában a pedagógusképzés áll. Nem mondok le a felhalmozott értékekről – szögezte le a kar vezetője. – A főiskolának két éve ugyanaz az elképzelése: az egyetem érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a bölcsész- és a természettudományi kar mellett erős pedagógusképző kar működik. Ehhez adottak a képzési és személyi feltételek. Csak az ELTE áll hozzánk hasonló előnyös helyzetben, azaz a pedagógusképzés teljes skáláján oktat. A jó stratégia előnye: több hallgató egyetemi-főiskolai munkahelyeket ment meg.

Racionalizálni természetesen szükséges. A főiskola azonban ragaszkodik hozzá, hogy a kari humánpolitikát elsősorban a kar érdekei határozzák meg. Galambos Gábor kijelentette, minden eszközzel tiltakozik a tanárképző főiskola személyi állományának „lefejezése" ellen. Nem enged „szemezgetni" a legjobbak közül már csak azért sem, mert nagyon igazságtalan lenne, ha egy karon jól kvalifikált oktatók állását fenyegetné veszély, míg más karokon a „negyedik sorban állóknak" is biztos maradna a helye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több tízmillió a szegedi Stefániára

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munkatársai felmérték az árvíz okozta károkat a Stefánián. A… Tovább olvasom