Kőszegi Zoltán (Fidesz),
Kalmár Ferenc (KDNP),
Kozma József (MSZP),
Szávay István (Jobbik) és
Szabó Dániel (LMP) vitázott a magyarországi kisebbségek hazai, és a magyar kisebbségek határon túli helyzetéről a Millenniumi Kávéházban csütörtökön a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesületének meghívására. Elvileg 3-5 percben fejthették volna ki egyes témákról a véleményüket, de a terv már az első körben felborult, a moderátor pedig később nem győzte arra kérni a politikusokat, hogy a személyes vitáikat ne itt és most folytassák le. Később a közönséget is figyelmeztetni kellett: pártpreferenciáiktól függetlenül hallgassák végig a meghívottakat.
– Fontos, hogy a hazai nemzetiségek hazájuknak érezzék Magyarországot, és megkapják mindazt a jogot, amelyet mi is jogosan követelünk, vagy követelnünk kellene a szomszédos országoktól – mondta Szávay István. Kalmár Ferenc szerint a törvényi keretek Magyarországon rendezettek, a legnagyobb problémát a romák jelentik, mert az alacsony iskolázottság miatt munkaerő-piaci hátránnyal indulnak. De az országnak nincs szégyellnivalója, a nemzetiségek jogai rendezettek, az ország nem bánik rosszul a kisebbségeivel. Kalmár Ferenc a vita során többször megemlítette erdélyi származását. Kőszegi Zoltán is a saját életéből hozott példát, a dabasi polgármester azt mondta, náluk jelentős a szlovák kisebbség, ő ezért megtanulta a nyelvet, megismerte a kultúrát, polgármesterként pedig mindent megtesz, hogy a szlovák helyi közösség ápolni tudja a hagyományait. Az etnobiznisszel kapcsolatban kijelentette, nehéz ügy, „mert vagy korlátozunk, vagy engedjük az identitást". Szerinte a magyarországi kisebbségek identitásának megszilárdítása fontos, a hazai választásokon sokkal nagyobb arányban vesznek részt a kisebbségekhez tartozók, ami példamutató. – A cigányságról most nem beszélek, az teljesen más téma – tette hozzá.
Szávay István szerint a választási törvény a kisebbségek számára nem jó, nem jelent ugyanis szabad választást, hogy „nem a svábok, tótok, cigányok választanak maguk közül, hanem az önkormányzatok állítanak listát, amelyekről egy ember juthat a parlamentbe". Mitől lesz jobb a cigányoknak, ha
Farkas Flórián a Fidesz képviselője helyett nemzetiségi képviselőként ül majd a parlamentben? – kérdezte.
Kozma József az állampolgársági eskük kapcsán megjegyezte: bár ő is nagyon meghatódott az ilyen eseményeken, volt olyan is, akivel nem tudott magyarul szót váltani. Kőszegi szerint ha az állampolgársági esküvel fel lehet erősíteni az identitástudatot, akkor „ez nem etnobiznisz, és ezt az ő nevükben is kikérem magamnak". – Képviselő úr azt értette félre, amit félre akart érteni – reagált Kozma.
– A helyi közösségek öntisztulásán sok múlik, de nem gondoljuk, hogy ne lehetne törvényi garanciákat is bevezetni az etnobiznisz visszaszorítására – mondta Szabó Dániel.
A vita már egy órája zajlik, térjünk át a határon túli magyarok témájára! – indítványozta Kalmár Ferenc, és így is tettek. A KDNP-s képviselő kifejtette: a határon túli szórványban élő magyarok nagy nyomásnak vannak kitéve az asszimiláció érdekében, nem csak politikai, de gazdasági és társadalmi téren is. Szerinte a vegyes házasság egyenes út az asszimilációhoz. Kőszegi arról beszélt, hogy a kettős állampolgároknak adott szavazati jog nagyjából 3 mandátum sorsáról dönthet majd, ami a parlamenti arányokat nem befolyásolja. – De azzal, hogy szavazati jogot adtunk, a parlamenti pártoknak egyértelművé tettük, hogy csak olyan politikát folytathatnak, ami a külhoni magyarok számára is elfogadható – fogalmazott.
Szávay szerint a Fidesz viszonya ehhez a kérdéshez nem volt mindig egyértelmű. A kettős állampolgárságról szóló törvényt az első Orbán kormány is megléphette volna, ráadásul a kettős állampolgárságról szóló népszavazásért szervezett aláírásgyűjtéshez „a Fidesz egy darab aláírást nem tett hozzá". –
Orbán Viktor aláírta – reagált Kalmár Ferenc. – Lehet hogy aláírta, de kiadta, hogy más a Fideszből ne írja alá – válaszolta a jobbikos képviselő. – Azért ilyen hülyeséget ne mondjunk már – kérte Kalmár.
Kozma József aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha a szavazati jogukkal élni akarnak majd a határon túliak, azzal a hazai megosztottságot is exportálja a választási kampány, „ami az ottani magyarságnak tragikus fejlemény, mert egységesnek kell lenniük nemzeti kérdésekben".
Szabó Dániel szerint az országgyűlési választáson a választók a kormány működését értékelik, a határon túli magyarok pedig a magyar gazdaságpolitikát nem tudják megítélni, vagy nem szerencsés, ha ők ítélik meg. Emlékezetett: az LMP álláspontja az volt, hogy saját testületük legyen Budapesten a határon túli magyaroknak, amelynek az LMP vétójogot adott volna az őket érintő kérdésekben.
Kőszegi a szerb restitúciós törvénnyel kapcsolatban kiemelte: visszavonása mindenképpen diplomáciai siker, bár nem elégséges. – Kormányzati pozíciókból nyilatkozni mindig más, mint ellenzékből radikális véleményt megfogalmazni. A kormányzatnak keményebben, radikálisabban kell fellépni nemzeti érdekek védelme érdekében valóban, de az országot előbb gazdaságilag stabilizálni kell. Így az ország érdekérvényesítő képessége is nagyobb – fogalmazott.
Kalmár szerint Trianon után a magyar külpolitika a mai napig nem találta meg a választ a balkáni típusú politizálásra. Szávay szerint
Martonyi János külügyminiszterrel és
Németh Zsolt külügyi államtitkárral ez most sem fog sikerülni, „mert nyugat-európai módon próbálnak Kelet-Közép Európában politizálni".
A közönségből valaki azt kérdezte Kalmár Ferenctől, nem gondolja-e, hogy a kormánynak le kellene ülni Bugár Bélával, a Híd-Most elnökével tárgyalni. – Le lehet ülni mindenkivel, de továbbra is azt mondom, hogy az etnikai pártokat kell támogatni. A Híd-Most az asszimilációt, és az identitás lejtőre helyezését támogatja. Ezt nem lehet elfogadni – válaszolta az országgyűlési képviselő. – A Híd az egy métely, el kell rekeszteni, karanténba kell zárni, vissza kell szorítani, mert lehetetlenné tenné a magyar érdekek képviseletét – jelentette ki Szávay. Kozma József szerint nagyon veszélyes kijelenteni, hogy melyik párt rossz és melyik párt jó, a külhoni magyar közösségek praktikus ügyeibe pedig a magyar kormány nem szólhat bele. Kőszegi kijelentette: az etnikai alapon szerveződött pártokat kell támogatni, és igenis, „a magyar kormánynak és minden jóérzésű pártnak bele kell szólni, ki kell állni, őket kell támogatni. A Híd nagyon rossz irány, végleges asszimilációhoz vezet".
ikonokkal!
22°C
VOLT 2013 - a teljes lista - videó
Többször visszatapsolták Varnus Xavért és Lajkó Félixet
