Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 28°C Még több cikk.

Óvatosan vesznek föl hitelt a falvak

Szeged - Veszélyesnek minősítette az önkormányzatok eladósodásának mértékét a Pénzügyminisztérium. A bankok hitelekkel házalnak, kötvénykibocsátásra csábítják Csongrád megye kistelepüléseit is.
Községeink óvatos duhajok. Csengele például eddig nem bonyolódott adósságba, ugyanakkor Deszk fejlesztésre, míg Dóc működésre költi a hitelt.

– Soha nem vett föl még hitelt a csengelei önkormányzat. A falu az elmúlt években szépen fejlődött: például új óvodát és templomot, öt önkormányzati lakást építettünk, portalanítottuk az úttesteket – érzékeltette az ellenpontokat Sánta Ferenc. A csengelei polgármester folytatta a sort: új utat építettek Kiskunmajsával és Jászszentlászlóval szövetkezve. Kivételes helyzetüket pedig azzal magyarázta, hogy a megyeszéli község saját bevételeivel (például az autópálya itteni szakasza után és a vállalkozásoktól érkező adókból) képesek voltak megháromszorozni azt, amit az állam adott – eddig.

Több éven át épült a gyorsan fejlődő Deszk csatornahálózata.
Fotó: Karnok Csaba

Nyakló nélkül vesznek föl kölcsönt egyes önkormányzatok – állapította meg az egyik gazdasági napilap. Tartozásaik jelenleg a GDP 0,3 százalékát teszik ki.

Kötvény, a divatos pénzforrás

Megyebeli úttörőként a vásárhelyi közgyűlés tavaly szeptemberi ülésén svájci frankban 12 milliárd forint névértékű kötvény kibocsátásáról határozott. A makói képviselő-testület 2,5 milliárd forintnyi kötvénnyel kívánja fedezni a következő évek nagyberuházásainak önerejét. A szegedi önkormányzat 2,5 milliárd forintnyi kötvénnyel „játszana". A megyegyűlés ugyancsak tavaly decemberben döntött arról, hogy ötmilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki fejlesztésre és működésre forrást keresve.

– A megszorításokkal járó feladatok egy részét áthárította a kormány az önkormányzatokra. Ezért ha ragaszkodunk óvodánkhoz, iskolánkhoz, akkor még a működéshez is kölcsönt kell felvennünk – jellemezte a 777 lakosú Dóc, s a hozzá hasonló falvak helyzetét a polgármester. Tóth Margit elárulta: idei költségvetésük 139 millió forint, a „tervezett hiány" 68 millió. – A túlélés a célunk. Optimista vagyok, szigorú gazdálkodással áthidaljuk a nehézségeket: a múlt évben sem kellett felhasználnunk 19 millió forintnyi folyószámlahitelünket, abból „csak" 12 milliót költöttünk a falu működtetésére.

Az eddigi, az Európai Unió által is támogatott települési fejlesztések, beruházások jó részének önrészét hosszú lejáratú, az állam által garantált, alacsony kamatozású hitelekből finanszírozták.

– Fejlesztésre, pontosabban profitot hozó beruházásra igen, de működésre nem szabad hitelt fölvenni – mondta Simicz József. A 3500 deszki lakos polgármestere úgy véli, bár „a bankok melegen ajánlják", egy ilyen kicsi községnek nem szabad kötvényt kibocsátania, mert ugyanúgy csapdahelyzetbe jut, mintha működésre venne föl hitelt. Az idén 700 millió forint költségvetésű falu az elmúlt években dinamikusan szépül és bővül, részben a hetvenmillió forint fejlesztési hitelének köszönhetően is.

A következő évek uniós támogatásainak hatvan százaléka az önkormányzatokhoz érkezik, de csak akkor, ha a települések képesek előteremteni a 15-20 százalékos önrészt. Ennek előteremtéséhez az elkövetkező két-három évben számos, főleg nagyobb önkormányzat bocsáthat majd ki kötvényt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tudósok kérnek a leggazdagabbaktól

Szeged - Szegedi Széchenyi-díjas akadémikusok azt szeretnék, ha a száz leggazdagabb vállalkozó egyenként 5-10 ösztöndíjas kutatót támogatna. Tovább olvasom