Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Óvóhelymustra – óvatosan

Szegeden nincs hivatalos óvóhely: az életvédelmi létesítményeknek nyilvántartott pincék nem felelnek meg az óvóhelyek műszaki követelményeinek. Háborús időkben összesen 10 ezer 800 szegedi tudna pincékbe és egyéb rejtekekbe menekülni.
A bíróság épülete alatt is sokan férnének el. A városban 10 ezer 800-an tudnának rejtekhelyekre menekülni. Fotó: Karnok Csaba
10 ezer 800 fő. Ez a szám például hatalmas, ha – mint azt korábban megírtuk – ilyen sokan tüntetnek a vásárhelyi Erzsébet-kórházban tervezett ágyszámleépítés ellen. De milyen kevés, ha arról van szó, hogy egy esetleges háborús támadás, katasztrófa esetén mindössze ennyi szegedinek jutna hely a város óvóhelyein!
– Vagyis életvédelmi létesítményeiben, merthogy óvóhely hivatalosan nem létezik a városban – pontosított Justin Géza, a Csongrád megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alezredese.

Az a 89 darab pince és egyéb föld alatti rejtek, amit jelenleg számon tartanak, nem felel meg az óvóhely műszaki követelményeinek.
– Saját hálózattól független energiaforrás, víz és levegőellátás, a nyílászárók gázszivárgás elleni záródása és a terület olyan módon való kialakítása, ami hosszabb benntartózkodásra is alkalmas – mondott néhány példát az óvóhely kritériumaira Justin. A Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője megmutatta a város legnagyobb befogadó képességű „óvóhelyét" is: a szegedi városi bíróság alatt található pincébe összesen 230-an férnének be egy esetleges háborús támadás esetén. A vá ros összes ilyen jellegű létesítményében pedig 10 ezer 800-an húzódhatnának meg.

Háborús riasztás

Szeged területén 42 légoltalmi szirénát szereltek fel: egy részüket épületek tetején, másik részüket betonoszlopokra erősítve helyezték el. 2006-ban valamennyi működését ellenőrizték a szakemberek. A lakossági riasztó eszközöket háború esetén kellene működtetni. A katasztrófavédelmi igazgatóság a lakosság riasztására előkészített tájékoztató anyagokkal rendelkezik.

Az „életvédelmi létesítmények" 80 százaléka egyébként társasházi, 20 százaléka önkormányzati tulajdonú. A karbantartás és az állagmegóvás a tulajdonos feladata. A kirendeltség pedig évente egyszer ellenőrzi a nyilvántartott létesítményeket. Mennyire gondosak a gazdák? Az alezredes elmondása szerint jelen pillanatban a bíróság alatti létesítmény a legfelszereltebb. A kitört ablakokon keresztül süvít be a szél, a falakról többtenyérnyi területen mállik a vakolat. Jelenleg raktárként használja a polgári védelmi kirendeltség a 11 „teremből" álló helyiséget, aminek bejáratánál a Magyar Népköztársaság térképe lóg a falon.

– Kívül mutat, belül rohad. Utoljára a nyolcvanas években újították fel – adott magyarázatot a látványra Justin Géza. A raktárban a muzeális térkép mellett – többek között – tábori telefonkészülék, biológiai mintavevő készlet, kézi szirénák, hordágyak, csizmák százai és egyéb, a polgári védelem emberei között egy esetleges támadás során kiosztandó ruhadarabok hevernek. A padok, amelyekre az ide menekülő embereket ültetnék, stócokba felhalmozva hevernek – vastag a porréteg alatt. Hogy kik kerülhetnek az óvóhelyekre beférő 10 ezer 800 szerencsés közé?
– A személyek kiválasztásáról a kialakult helyzet figyelembevételével döntenénk – mondta az alezredes. A „maradék" 155 ezer ember elhelyezését pedig – a meglévő tervek szerint – kitelepítéssel, mint „védelmi lehetőség felhasználásával" hajtanák végre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió forint a nyomravezetőnek

Néhány napon belül Isztambulban sajtótájékoztatón jelenti be Mehmet Karcsi édesanyja, Papp Edina,… Tovább olvasom