Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Paczolay Péter nem akar egyensúlyozni

Szeged - A napilapok közül lapunknak nyilatkozott először az Alkotmánybíróság új elnöke, Paczolay Péter. Vele együtt négy alkotmánybírót adott a szegedi jogi kar. Az Ab elnöke ingyensörről, vérengzésről, alkotmánymódosításról.
– Hivatalba ugyan csak július 4-én lépett, de már június 10-én megválasztották az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé. Az interjúkkal mégis hetekig várt. Miért?
– A testület elnöke július 3-áig Bihari Mihály volt. Minimális udvariasság, hogy a következő elnök az elődje utolsó három hetében nem végzi az Alkotmánybíróság kommunikációját.

– Ön a jobboldalnak liberális, a baloldalnak konzervatív. Kell ennél jobb kezdet?
– Én is úgy gondolom, hogy ezzel helyén vannak a dolgok. Az alkotmánybírók politikai elkötelezettségével kapcsolatban a sajtó, a politológusok meditálnak, osztályoznak, keresik a fogódzót. De az elmúlt 18 évben a testület és tagjai pártatlanságát nem lehetett megkérdőjelezni. A lényeget abban látom, hogy ne valamelyik politikai oldal kedvének a keresése vagy a köztük lévő igazságos egyensúlyozás legyen a mérce, hanem az alkotmányos értékek alkalmazása.

– Az utóbbi hetekben keresték politikusok, lobbiztak önnél?
– Nem. Ezt pozitívnak tartom a politikai elitre nézve. Tulajdonképpen meg is lepett ez a visszafogottság. Bár az a hírem, hogy nem keresem egyik oldal kegyét sem, de egyik oldallal sem vagyok ellenséges.

Paczolay: Meglepett a politikai elit visszafogottsága. Fotó: Segesvári Csaba
Paczolay: Meglepett a politikai elit visszafogottsága.
Fotó: Segesvári Csaba

– A több-biztosítós modellről még ebben az évben népszavazás lehet. Egy lefutott ügyről népszavazni nem olyan, mintha az ingyensörről lenne referendum?
– Nem akarom a döntésünket prejudikálni, az Ab csak ősszel határoz a kérdésről. Ha lesz is népszavazás, csak az év vége felé. Az ingyensörre vonatkozó és az ehhez hasonló tucatjával érkező kérdések az OVB és az Alkotmánybíróság tűrőképességét tesztelik. Radikális módosításra lenne szükség. Ez politikailag nehezen vállalható a választott képviselők számára, az Ab számára pedig azért teremt nehéz helyzetet, mert az alkotmánynak nem vagyunk bírái, hanem éppen az alkotmány alapján az összes többi jogszabálynak. Tudósként is csak visszafogottan bírálhatjuk az alkotmányt – bár sajnos a népszavazási szabályozásnál ez elkerülhetetlen. Az állampolgárok által kezdeményezett ügyekben szűk keretek közé szorítanám a referendum lehetőségét, de azt is el tudnám fogadni, ha ilyen kezdeményezésre nem volna lehetőség, csak országgyűlés vagy a kormány kezdeményezhetne népszavazást. Illetve ha az állampolgárok által kezdeményezett referendum nem törvényalkotásra irányulna mint jelenleg, hanem már meghozott törvények elvetésére.

– Az alkotmány más helyen is módosításra szorul?
– Nem vitatom, hogy sok helyen az 1989 előtti időkből őriz szabályokat, egyes kérdések pedig nincsenek szabályozva. Ezzel együtt egyike vagyok azoknak az egyre fogyatkozó szerzőknek, akik a 89-es alkotmányt védik. Azt állítom, hogy ez az alkotmány a magyar politikai rendszer és társadalom működésének kereteire megfelel, az állampolgárok jogainak védelmét szolgálja. Nem vagyok annak a híve, hogy új alkotmányt fogadjunk el.

– A beszélgetésünk után rögtön vizsgáztatni kezd. Beszéltem a diákjaival, akik szigorú, de nem vérengző tanárként jellemezték.
– Vérengző nem vagyok, de őszintén szólva szigorúnak sem tartom magam. Nagy türelemmel és jóindulattal osztályozom a feleleteket. Ahol azonban a mellébeszélés átlép egy bizonyos határt, azt valóban nem tolerálom tovább. Alapvetően az a célom, hogy az általam oktatott tárgyak ne a hallgatók megtizedelését szolgálják, hanem hogy valamelyest megkedveljék az államelméletet.

– Kinevezése óta változott a hallgatók önhöz való hozzáállása?
– Nem. Három alkotmánybíró tanít Szegeden, azt látom, hogy a hallgatók egy része büszke erre, olvastam is interneten ilyen bejegyzéseket. Örülök, hogy a szegedi egyetem összesen négy alkotmánybírót (Paczolayn kívül Czucz Ottót, Balogh Elemért, Trócsányi Lászlót – a szerk. ) adott, így a szegedi jogi kar a testületben súlyához mérten van képviselve.

Olvasóink írták

  • 3. ndebene 2008. július 06. 00:53
    „Paczolay úr, fel nem foghatom, hogy állítólagos demokrataként (nyilván annak kell lennie), hogy utálkozhat a népszavazás intézményével kapcsolatban? Nem is értem, hogy juthatott így komoly pozícióba. Holnap talán a parlament szerepét fogja kétségbe vonni? Az rendben van, hogy Machiavellivel foglalkozott, de az ő politikai elvei ma ebben a renszerben nem alkalmazhatóak, vagy legalábbis nem illenék alkalmazni.

    Azt interjú másfelöl tényleg nagyon semmitmondó volt.”
  • 2. Jóni Gábor 2008. július 05. 13:26
    „Mélyen Tisztelt Elnök Úr!
    Azt állítani, hogy az elmúlt 18 évben a testület és tagjai pártatlanságát nem lehetett megkérdőjelezni, enyhén szólva sem felel meg a valóságnak, így Önnek nem éppen túl jó entrée. Láttuk pl. Áder úr apósát és elvbarátait nyilatkozni a tévében, láttuk a költségvetés, mint fogalmi egység megcsonkítását, és annak (mellesleg igen drága) folyományait is. A magam részéről akkor képedtem el először a testület munkásságán, amikor néhány éve határoztak arról, hogy nincs jogom a mámorhoz = megváltozott tudatállapothoz (így pl. a meditációhoz) sem. Bravó.
    Az AB-nek talán mára elporladt tekintélye visszaállításán lehetne (kellene) fáradoznia.
    Ha Önnek ez a célja, sok sikert kíván hozzá egy buta bölcsész.”
  • 1. buster 2008. július 05. 12:59
    „Ez olyan Blikkbe való, semmitmondó interjú volt. Hová tud még lejjebb menni színvonalban a Délmagyarország?

    Egyébként Paczolay úrnak gratulálok, megérdemelten választották elnökké. És igen, szigorú, de igazságos tanárunk volt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kancsár Józsefnek a családja a hobbija

Szeged - Jeles és ismert személyiségeket kérdezünk sorozatunkban arról, milyen programot választanak… Tovább olvasom