Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Pang a kortárs műtárgypiac

Pang a kortárs műtárgypiac, a szegedi festők, szobrászok többsége nem tudna megélni az alkotómunkából, ezért tanárként, mérnökként, hivatalnokként keresi a kenyerét.
A Gulácsy Galériában is sok kortárs festő műve van a falakon. Fotó: Karnok Csaba
Tisztes polgári foglalkozás nélkül nehezen tudna megélni a képzőművészek többsége. A kortárs műtárgypiac évek óta pang, óriási a túlkínálat festményekből, grafikákból, kisplasztikákból. Aki szabadúszó alkotóként szeretne érvényesülni, annak a mindent elárasztó giccsel is meg kell küzdenie.

– Azok a kollégáim, akik nincsenek állásban, többnyire előbb-utóbb alkalmazkodni kénytelenek ahhoz, amit a piac diktál. Ha eredeti tehetségek lennének is, jobban meg kell felelniük a közízlésnek, amely továbbra is elsősorban a tetszetős tájképeket és csendéleteket igényli – mondja Aranyi Sándor szegedi festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) mintegy négyezer tagot számláló képzőművész tagozatának elnöke. A szegedi tanárképző főiskolai kar rajz tanszékének vezetője – aki egyben a jeles szegedi alkotókat tömörítő Szög-Art Művészeti Egyesület elnöke is – úgy véli: „elszabadult a pokol", ma az a művész, aki annak vallja magát.

A hipermarketekben például „eredeti olajkép" megnevezéssel giccsfestők nem zsűrizett, művészi szempontból értéktelen képeit kínálják a kereskedők 60-130 ezer forintért. A MAOE vezérkara már azon gondolkodik, a tisztázatlan viszonyok rendezésére és az alkotók érdekeinek védelmére képzőművészeti törvény megalkotását javasolnák a törvényhozóknak. A szabadúszó alkotók rossz helyzetét jelzi az is, hogy a művészeti alap 200 ezer forintos támogatást jelentő idei belső pályázatára közel háromszázötven alkotó, köztük számos Munkácsy-díjas is jelentkezett.

A szegedi művészek számára csekély segítséget jelent az önkormányzati mecenatúra. Idén öten összesen 1 millió 70 ezer forint alkotói támogatást, ketten pedig fejenként 150 ezer forint pályakezdői támogatást kaptak. Nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése címén összesen 550 ezer forinttal járult hozzá a város szegedi alkotók külföldi kiállításainak megrendezéséhez. Phare-támogatással összesen több mint 18 millió forintos költséggel készült el a Szent István téren az ivókút és a mérnökpanteon. Ezekre a munkákra olyan szegedi szobrászokat kértek fel, akik korábban nem kaptak a várostól köztéri megbízást.

– A nívós kortárs festményeket, kisplasztikákat kevésbé keresik a vásárlóink, mint az iparművészeti alkotásokat. Leginkább a 100-200 ezer forint közötti középkategóriájú, zsűrizett képeket tudjuk eladni, drágábbak iránt szinte alig van kereslet – mondja egy régi galériás, Leichter Ákos. A Képcsarnok Kft. szegedi üzletének, a Kárász utcai Gulácsy Galériának a vezetője szerint régen sokkal több volt a külföldi vevő is. A nyugati turisták ma inkább szolgáltatásokra, fogorvosra, gyógyfürdőre költenek, mint műtárgyakra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ellenzéki és kormánypárti frakcióvezetők reményei

A szegedi közgyűlés vezető politikusai biztosak abban, hogy az országos politika hatással lesz a… Tovább olvasom