Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Papbotrányok: szigorúbb pszichológiai vizsga kell

Szeged - A németországi és írországi egyházi iskolákban kirobbant botrányok kapcsán a szegedi dóm plébánosa azt mondja: szigorúbbá kellene tenni a papok pszichológiai vizsgáját. A jezsuita szerzetes szerint nem lehet tudni, hogy a római katolikus papoknál kötelező cölibátus megszüntetése megoldást jelentene-e a problémára.
A berlini jezsuita iskola diákjai a napokban megdöbbentő bejelentéssel szembesültek, amikor Klaus Mertes igazgató bevallotta, hogy az iskolában – a hetvenes-nyolcvanas években – fiatalokat rontottak meg a katolikus papok. Kezdetben 30 esetre derült fény, de legutóbb már arról beszéltek, hogy akár három számjegyű is lehet az érintett diákok száma.

Ezzel párhuzamosan ír aktivisták arra szólították fel XVI. Benedek pápát, hogy látogasson el Írországba, és találkozzon a pedofil papok ottani áldozataival. Dublin környékén 1975 és 2004 között több római katolikus egyházi iskolában zaklatták szexuálisan a növendékeket. A Vatikán szerint XVI. Benedeket végtelenül lesújtotta a botrány.

– Az események kapcsán olvastam az interneten, hogy az észak-amerikai családok egyötödében történik szexuális jellegű zaklatás. Nehéz eldönteni, hogy befolyásolja-e valakinek a cselekedetét az, hogy van családja vagy nincs – mondta el véleményét lapunknak Pakot Géza jezsuita szerzetes azzal kapcsolatban, hogy a római katolikus papoknál kötelező cölibátus megszüntetése megoldást jelentene-e a problémára. A szegedi Szent József jezsuita lelkészség vezetője szerint egykori rendtársai beteg emberek; ő 10 éve, angliai tanulmányainak folytatásakor találkozott először a fiatalokat megrontó katolikus papok botrányaival.

Pakot Géza angliai tanulmányai idején találkozott először a fiatalokat megrontó katolikus papok botrányaival. Fotó: Schmidt Andrea
Pakot Géza angliai tanulmányai idején találkozott először a fiatalokat megrontó katolikus papok botrányaival. Fotó: Schmidt Andrea

– Megdöbbentett, hogy ilyen szörnyű dolog egyáltalán megtörténhet. Ráadásul ismertem olyanokat, akik közvetve vagy közvetlenül érintettjei voltak az ott történteknek. Angliában – hogy ilyen soha többé ne forduljon elő – elrendelték, hogy a gyerekekkel folytatott különböző beszélgetéseken három pap legyen jelen – mesélte a szerzetes. Pakot Géza úgy látja: a megrontásokról időről időre napvilágra került híradások Magyarországon nem érintették negatívan a rendjüket. – A miskolci jezsuita gimnáziumban idén is többszörös túljelentkezés volt – mondta.

Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa szerint is beteg emberek követték el szörnyű tetteiket, de ez a betegség az élet minden területén jelen van.

– Hogy súlyos a helyzet, azt jól példázza, hogy a pápa napokig tárgyalt ebben az ügyben az ír püspökökkel. Nem akarom mentegetni a katolikus egyházat, de elindultak a teljes megtisztulás felé, és őszintén szembenéztek a problémákkal – fogalmazott a plébános.

– Az elkövetők személyiségét kell megnézni. Ha házasok lettek volna, a tetteiket valószínűleg akkor is elkövetik. Egy leendő pap pszichológiai vizsgálaton esik át, amelyet a jövőben szigorúbbá lehetne tenni. Nagy feladat hárul a felkészítésre is: ha valakiből ezalatt nem helyénvaló érzések törnek elő, az nem való a papi pályára – magyarázta Kondé Lajos.

Házasodnának

A római katolikus papok 12 százalékának van állandó kapcsolata, egyharmaduk már került intim kapcsolatba nővel – derült ki a poznani Adam Mankiewicz Egyetem kutatásából, amelyet a cölibátus témakörében 800 római katolikus pap részvételével tavaly végeztek. Egy 2006-ban végzett hasonló kutatásban a megkérdezett 1800 lelkipásztor 47 százaléka válaszolta azt, hogy inkább egy házas pap életét választaná a cölibátus helyett.

Olvasóink írták

45 hozzászólás
  • 45. Lutetia 2010. február 26. 14:20
    „44. "egy református lelkésznek lehet családja, de érdekes módon mégis elég sokan vannak, akik a nőtlenséget választják és egész életüket a közösségüknek szentelik, mintha az lenne a családjuk. Talán mert ők is érzik, hogy így tudnak szívvel-lélekkel, elfogulatlanul és kivételezés nélkül fordulni minden hívőhöz."
    Szerintem inkább azt érzik, hogy megadatott nekik az észszerű választás lehetősége, anélkül, hogy a választott hivatásukat fel kellene adniuk. És ez csodálatos érzés. És sok katolikus pap ezután sóvárog: hogy ne titokban, bújkálva, a tiltásokat áthágva kelljen párkapcsolatban élniük, hanem nyíltan vállalva emberi mivoltukat. A kvázi betarthatatlan tilalmak állítása csak feszültséget, lelkifurdalást, frusztrációt szül - nem gondolom, hogy ilyen álságos légkörben olyan szívvel-lélekkel, elfogulatlanul és kivételezés nélkül lehetne fordulni a hívőkhöz, ahogy azt szeretnénk elképzelni.
    A katolikus egyház hivatásos tagjainak a száma Európában drasztikusan csökken, mert az emberek egyre kevésbé hajlandók felvállalni a családnélküliség kemény és nem is biztos, hogy indokolható terhét. Az ún. 3. világ országaiban (pl. Afrikában) ugyanakkor egyre nő a papok száma. Ne feledjük el viszont, hogy ezeknek az országoknak megvan a maguk sajátos ősi kultúrája, az itteni katolikus papok nemegyszer megpróbálják a kettőt összeegyeztetni, és a párkapcsolatot sem feltétlenül tartják megvalósíthatatlannak egy pap számára. Gondoljunk csak arra a bizonyos afrikai katolikus püspökre, akinek "magától értetődő módon" felesége is volt.
    Ez az ambivalencia (a papság számának rohamos csökkenése Európában, illetve a papi nőtlenség sajátosan laza értelmezése más kultúrájú országokban) előbb-utóbb vissza fog ütni.”
  • 44. Celtis 2010. február 25. 22:47
    „macs:
    A protestáns egyházak egészen másként épülnek fel, mint a római katolikus egyház, és megint másként, mint pl. a görög katolikus egyház, mindegyikben más és más szabály érvényes a házasságra, a nők szerepvállalására az egyházban stb.
    Ennek ellenére egyikre sem mondható, hogy egyedül üdvözítő út lenne, vagy kirívóan jobban működne, mint a többi. Igen, egy református lelkésznek lehet családja, de érdekes módon mégis elég sokan vannak, akik a nőtlenséget választják és egész életüket a közösségüknek szentelik, mintha az lenne a családjuk. Talán mert ők is érzik, hogy így tudnak szívvel-lélekkel, elfogulatlanul és kivételezés nélkül fordulni minden hívőhöz.

    A pedofília és a családosság között semmilyen összefüggés nem mutatható ki (lásd a cikkben is említett statisztikát a családon belüli molesztálásokról), ellenben a társadalom egyre inkább szexuális beállítottságával való összefüggés nagyon is kimutatható.

    A pedofília kísértésének való engedés tényleg halálos bűn, egy pap a saját hite szerint is arra számíthat, hogy örök időkig a pokol tüzében fog égni miatta. Gondolod, hogy ha ennek ellenére sem tud ellenállni, éppen egy világi törvény, vagy néhány év börtönbüntetés fogja visszatartani?

    Végül újra és újra szeretném hangsúlyozni, hogy külön kell választani az egyén felelősségét az egyház felelősségétől. Egy pap személy szerinti felelőssége, hogy ha önmagában veszélyes hajlamokat fedez fel, akkor mondjon le arról a pozícióról, amelyben ezek tényleg realizálódhatnak. Az egyház felelőssége pedig abban áll, hogy tényleg igyekezzen hosszútávú megoldást találni ezekre a problémákra.”
  • 43. macs 2010. február 25. 20:19
    „Celtis,

    "papok annyi tennivalóval vannak ellátva, hogy a család végképp nem férne bele az idejükbe, és a kapitalizmussal ellentétben a katolikus felfogás nem fogadja el azt a megoldást, hogy az apa nyugodtan dolgozzon akár külföldön, a gyerek meg találkozzon vele havonta egyszer. A család szent és sérthetetlen."

    Érdekes más vallások papjai, reformátusok, evangelikusok, házasodhatnak, sőt házasodnak, gyereket nevelnek és mellette foglalkoznak a hívekkel is.
    Ezzel a család szent és sérthetelen kijelentéssel csak akkor értenék egyet, ha nem látnám magam körül a vilkágot. Van olyan ismerősöm, aki vasárnaponként az első sorok egyikében ül, de csalja afeleségét. A másik rendszeresen veri a gyerekét. Folytassam?
    A papi pedofilia megbocsáthatatlan bűn, mert a gyerekek hitével élnek vissza. Az egyház, pedig agyonhallgatja az ügyeket.”
  • 42. AzIgaziFlexsnake 2010. február 25. 17:20
    „41. hozzászólás rozator:

    Te olvasd el újra a törvényt, illetve értelmezd a mögöttes logikáját. Az a törvény éppen Magyarország cionista megszállásának, gyarmatosítának útjából bontja le az utolsó akadályt.”
  • 41. rozator 2010. február 25. 17:17
    „29. horvathi 2010.02.25. 14:12
    A jesiva iskolákban a rabbik nem szokták molesztálni a gondozásukra bízott fiatal fiúkat?

    Dehogynem, csak arról a hétfőn megszavazott törvény után még beszélni sem szabad!"... Szerintem olvasd ujra a törvényt, ha nem megy kérj meg valakit! Az teljesen másról szól te pupák!”
  • 40. Lutetia 2010. február 25. 16:23
    „39. "a Vatikán belső nyomozást is végez az ügy minél gyorsabb felgöngyölítése érdekében, és az adatait megosztja a hatóságokkal." Igen, most már. De az, hogy felgöngyölítésről van szó, jól mutatja, hogy a dolog nem új keletű, de csak mostanában került napvilágra.
    Az egzisztenciális halált értettem, de aki papnak megy, az ne érezze magát védettnek pusztán azért, mert az államtól nem kap nyugdíjat, és az egyház úgysem engedi egzisztenciális halált halni. Sőt, érezze a felelősség súlyát, és ennek megfelelően éljen. Egyébként elég sok katolikus pap ismerősöm van: közöttük meglepően sok az olyan, akinek van más képesítése is. Olyan ismerőseim is vannak, akik több évtizedes papi hivatás után kiléptek a papságtól (nem azért, mert pedofilok voltak, hanem mert családot szerettek volna alapítani). Egyikük sem halt egzisztenciális halált, volt, amelyiknek én is segítettem munkát keresni. Olyan papok is vannak, akiknek vállalkozása van, könyvelővel. Egy könyvelő ismerősöm elképedve mesélte, hogy néhány pap ügyfele milyen vehemensen követelte, hogy tegyen meg mindent azért, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetniük. Nem tudom, mindez mennyire legális - és mennyire tisztességes - az egyház keretein belül.
    A megbocsátás fogalmával pedig azért nem árt óvatosan bánni, mert könnyen vissza lehet élni vele.”
  • 39. Celtis 2010. február 25. 15:17
    „38. hozzászólás Lutetia: Az egzisztenciális halált értsd szó szerint: ha egy papot "kirúgnak" az egyházból, az olyan mintha befalaznák, és hagynák éhen halni. Mert az államtól egy fillér nyugdíjat sem fog kapni.
    Egyébként a keresztény értékrendnek a megbocsátás is része. Sőt, e szerint ember nem ítélhet el egy másik embert, mert ezt csak Isten teheti.
    A rendőrség munkájának támogatása pedig megvalósul, erről is olvashatsz a fenti cikkben: a Vatikán belső nyomozást is végez az ügy minél gyorsabb felgöngyölítése érdekében, és az adatait megosztja a hatóságokkal.”
  • 38. Lutetia 2010. február 25. 14:58
    „28. Celtis: én nem a nyilvánosságra hozatalt hiányolom az egyház részéről, hanem a méltó büntetést. A CocaCola is kirúgja a sikkasztó dolgozóját, az egyház is vesse ki magából azt a tagját, aki visszaélt a funkciójának járó bizalommal. És menjen bíróság elé az ügy. Ehhez persze az kell, hogy az egyház"adja ki" a papot a világi bíróságnak, ha a tudomására jut a pap által elkövetett bűncselekmény, illetve segítse a rendőri nyomozást. Az a jó kis irodai állás, amiről beszélsz, majdhogynem jutalom: minden, csak nem felelősségrevonás
    A papoknak nem csak az egyház és isten felé van fokozott erkölcsi felelősségük, hanem a hívek felé is, hiszen tágabb értelemben ők is alkotják az egyházat, nem csak az ún. egyházi személyek.
    Az egzisztenciális halálról: a pedofília egy hajlam, amely nem egyik pillanatról a másikra tör ki az emberen. Minden embernek saját felelőssége, hogy ne válasszon papi hivatást, ha pedofil hajlamai vannak, vagy akár csak felmerül benne ennek gyanúja.”
  • 37. Celtis 2010. február 25. 14:46
    „Egyetértünk.”
  • 36. lalox 2010. február 25. 14:42
    „Legyen meg az Úr akarata”
  • 35. lalox 2010. február 25. 14:41
    „Celtis a katolicizmusnak is az élő Istenre van szüksége, én erre mondtam, hogy még a katolikusok is megtérhetnek.”
  • 34. Celtis 2010. február 25. 14:37
    „32. hozzászólás lalox:
    :) Igazad van! Úgy legyen! :)”
  • 33. Celtis 2010. február 25. 14:36
    „32. hozzászólás linda83: Tévedsz, a papok szolgálati lakása egyházi tulajdonban van, az egyház fizet utána rezsit.
    Egyébként az egyház gigantikus pénzforgalma javarészt újraelosztó szerepet játszik, a gazdagabb régiók támogatják a sokkal szegényebbeket -- így pl. az európai egyházmegyékben szedett adókból Afrikában és Brazíliában segítenek az ott élőknek. Mindezt az egyháznak gazdasági világválságoktól függetlenül, stabilan fönn kell tartania (sőt, minél nagyobb a válság, annál nagyobb szükség van a szegényebb régiók támogatására). Ehhez pedig hatalmas tartalékokra van szükség -- nem svájci bankszámlákon, mert azok is bármikor lenullázódhatnak.
    De kíváncsi vagyok, hogyan szerveznél meg te egy 1,2 milliárd fős, másfél millió főállású alkalmazottat foglalkoztató nemzetközi szervezetet.”
  • 32. lalox 2010. február 25. 14:33
    „Még a katolikusok is megtérhetnek, Istennél semmi sem lehetetlen.”
  • 31. azénéletem 2010. február 25. 14:26
    „Én is szerencsésnek tartanám, ha a papok házasodhatnának. A természetnek nehéz parancsolni, ők is emberek. Azt nem tudom megítélni, ha lenne asszonykájuk megkívánnák-e a fiatal gyerekeket.
    Az egyház vagyonának egybetartására sem tudok receptet -" házasodhatás" esetére.
    Egy plémbánián láttam ezt a kiírást évekkel ezelőtt, temetést intézve - megmaradt bennem:
    A kántor bérét akkor is ki kell fizetni, ha nem kéri a kántor szolgáltatását, mert a kántornak is élni kell valamiből!
    Nem lehetne ezt kiterjeszteni minden "szakmára"?”
  • 30. linda83 2010. február 25. 14:22
    „Cetlis: "Aztán a papok bár külön nem fizetnek jövedelemadót és hasonlók, viszont ezzel összefüggésben minden juttatásukat (szolgálati lakás, nyugdíj...) az egyháztól kapják, az államtól SEMMIT". Na ne viccelj!!! Talán a papok kitermelik a fizetésüket, a lakást, stb...Csak hogy tudd, ezek is állami pénzek. Mint ahogy az egyházi iskolák több normatívát kapnak, mint az államiak. Kötve hiszem, hogy a templombajáróktól perselyeztek annyit, amit el tudnak költeni. És még egy: de nagyon fontos: sajnos több eseteben is pl. temetés, keresztelés alkalmával pofátlan összeget elkérnek. Vagy pl. az egyházadó, akár jár valaki a templomban akár nem. Hol itt az isteni szeretet stb?????? Vagy pont a katolikus egyház szerint aki nem házasságban szül gyereket halálos bűnt követ el!!!!!????????? Hogy mondhat egy új életről ilyet egy vén csuhás??
    Ezt pedig a szegedi püspök úr mondta, akinek mellesleg szerelmi életéről lehetett hallani bőven. Kicsit sem tudom becsülni, tisztelni őket. A politikai "vélemény nyilvánításuk" pedig nem az, hanem nyílt uszítás!!!!! A Szegedi, vagy bármely szép dóm vagy templom építése nem a maiak érdeme, és éppen ezért kellene több tiszteletet alázatot mutatni minden "hívő" iránt, és nem csak a narancsot igét hirdetni. Ez megy a fogadalmi templomban is.”
  • 29. horvathi 2010. február 25. 14:12
    „A jesiva iskolákban a rabbik nem szokták molesztálni a gondozásukra bízott fiatal fiúkat?

    Dehogynem, csak arról a hétfőn megszavazott törvény után még beszélni sem szabad!”
  • 28. Celtis 2010. február 25. 14:11
    „26. hozzászólás Lutetia: Egyfelől nyilvánvalóan igazad van, a papoknak fokozott erkölcsi felelősségük van -- az Isten és az egyház felé. Az egyház saját belső szigorú erkölcsi normáit viszont kizárólag az egyháznak van joga számon kérni a személyektől. Az állam pedig pontosan ugyanazon az alapon ítélheti el őket, mint bárki mást. A papok sem állnak a törvény fölött, nincs mentelmi joguk, a bűncselekményeik miatt pontosan ugyanúgy elítélhetők világi bíróságokon, mint te vagy én.

    Az ügyek "eltussolásáról" pedig az jut eszembe, hogy ha mondjuk a CocaCola vagy Mercedes egyik alkalmazottjáról kiderülne, hogy pedofil hajlamai vannak, vajon rögtön egész oldalas hirdetéseket adna föl, hogy mindenki értesüljön ezekről? Nyilván nem. A katolikus papok ráadásul tényleg csak az egyháztól kapnak bármiféle juttatást, így nyugdíjat is, tehát azért, mert valaki beteg, még nem ítélhetik egzisztenciális halálra. Az áthelyezést se úgy értsd, hogy a következő héttől szomszéd megyében fog gyerekekkel foglalkozni. Kap egy szép kis irodát az ország másik felében, ahol rendezgetheti az egyházi iratokat, kap rendes nyugdíjat meg minden, de gyerekek közelébe többé nem mehet.”
  • 27. Celtis 2010. február 25. 14:00
    „25. hozzászólás rozator: Igenám, csak mint a korábbi hozzászólásomban az árvízvédelmi példámmal próbáltam szemléltetni, ez így nem megoldható. Az ország mint közösség egy csomó féle szempont alapján különböző érdekcsoportokra oszlik, amelyek keresztbe-kasul átfedik egymást. A szolgáltatásokért részben mindenki fizet, részben pedig többet fizetnek azok, akik azokat ténylegesen igénybe veszik. Más megközelítésben az érdekcsoportok érdekei olyan súllyal számítanak bele a döntésekbe, amilyen súlya van az adott csoportnak a társadalomban. Az egyházak súlya ilyen szempontból csökkent az utóbbi száz évben, de még mindig elég sokan akarják azt a választópolgárok közül, hogy az állam igenis vegyen részt a befizetések továbbításában az egyházak felé. Elfogadom, hogy ez más érdekcsoportoknak ellenére van, ahogy egy MSZP-s nem örül annak, hogy a FIDESZ a közvagyonból van finanszírozva és vica versa. De az államháztartásunk mégis így működik.”
  • 26. Lutetia 2010. február 25. 13:53
    „Szerintem nem összevethető a papságot érintő pedofília és az egyházon kívüli pedofília (és egyéb erkölcsi botrányok) kérdése. Az egyház tagjai fokozott felelősséggel bíró személyek, akik egy erkölcsi tekintélyt képviselnek. A hívek kvázi "vakon" megbíznak bennük, szavahihetőségükben, feddhetetlenségükben. Ennek megfelelően lényegesen szigorúbban bírálandó el, ha visszaélnek a rájuk bízott bárányok kiszolgáltatottságával. Ha a gyerekemet elengedem egyedül hazulról, gondosan felkészítem a reá váró veszélyekre (ne álljon szóba idegenekkel, ha valamit kínálnak neki, ne fogadja el, biznyos típusú közeledéseket még ismerősöktől is gyanakodva fogadjon). Elszomorító, ha ugyanilyen intelmekkel kellene ellátnom a gyereket, ha egy egyházi személlyel kerül kapcsolatba.
    Áthelyezni egy papot másik egyházmegyébe, mert kiderült róla, hogy pedofil, ahelyett, hogy minimum kivetnék a papság sorából és bíróság elé állítanák, ez egész egyszerűen felháborító. Azzal érvelni ugyanakkor, hogy pedofília az egyházon kívül is van, számomra cinikus hozzállás. Az, ahogyan az egyház eltussolni próbálta (és olykor ma is próbálja) ezeket az ügyeket, legalább akkora bűn, mint maga a pedofíilia.”
45 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újszegedi toronyház: a 20. legnagyobb lehet az országban

Óriási vitát váltott ki, milyen lesz a 64 méteres újszegedi 20 emeletes ház. Tovább olvasom