Szeged - delmagyar.hu

Krimibe illő nyomozás követte a szegedi Móra-múzeum bejelentését tegnap, miszerint szenzációs arany- és bronzleletre bukkantak a régészek Baks határában, ahol a megyei múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete közös ásatást végzett. A páratlan leletegyüttes előfordulási helyét ugyanis a kincstolvajok miatt titokban tartják a szakemberek.

Lőrinczy Gábor régész, a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályvezetője és V. Szabó Gábor régész, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének adjunktusa arról tájékozatta lapunkat, hogy az információk többsége is elvész, ha illetéktelen rongálók feltúrják a terepet, tehát nemcsak a nemesfémek ellopása jelent felbecsülhetetlen kárt. A baksi határt is felbolygatták a kincsrablók, de szerencsére nem találták meg azokat a leleteket, melyekre viszont a régészek rábukkantak.

A föld kincse az államé A föld mélyéből kiásott leletek a törvény szerint az állam tulajdonát képezik. Általánosságban aki bármilyen tárgyat talál földmunkákon, és beviszi a múzeumnak, értékarányos jutalmazásban részesül.

Még a baksi polgármester, Búza Zsolt sem tudta pontosan, hol dolgoztak a régészek, ugyanígy a helybeli nyugdíjas asszony Horváth Mihályné sem. Végül a Héjja Testvérek Kft. levelényi majorjába irányítottak, ott Héjja István ügyvezető elárulta, tőle kértek engedélyt a budapesti szakértők, hogy a Baks és Dóc közötti határt feltárhassák. Úgy emlékszik, Dócon laktak, onnan jártak át a kutatók, így nem volt feltűnő a ténykedésük. Azt mondta, korábban cserepeket fordított ki az eke, de csak V. Szabó Gábortól tudta meg, hogy fél méter mélyen háromezer éves településmaradványokat sejtenek. Szívesen hozzájárult, hogy ássanak. A föld amúgy az állami földalapkezelőé, a vállalkozás bérli a területet.

A régészek negyven éve tudják, hogy a baksi határban késő bronzkori – nagyjából háromezer éves – település lehetett. V. Szabó Gábor ezért kezdett ásni tavaly, a hallgatóival és a szegedi régészekkel. Akkor egy húsz tárgyból álló kincslelet került elő. Idén folytatták a munkát – mondta el lapunknak a vezető régész –, mert tudni akarták, miért ásták el egykor a kincseket és miért pont itt. Huszonnyolc hektárt kutattak át fémdetektorokkal, hét feltáró gödröt nyitottak, amikor a szenzációs lelet előkerült: egy apró agyagedényben tizennégy összefűzött, egy-másfél centi átmérőjű, díszes aranykarika, valamint nyolcszáz darab bronztárgy.

A bronzok használati eszközök: balták, fűrészek, sarlók, sőt egy öntéshez használatos nyersanyagrög. Az aranykarikák talán hajdíszek lehettek, bár ilyeneket még soha nem találtak. A régészek nem tudják, miért rejthették el ezeket. Lehet, hogy ellenséges támadás elől, de az is lehet, hogy áldozati vagy fogadalmi céllal.

Csak Kelet-Magyarországon több mint háromszáz bronzlelőhely van, ám ilyen nagy, érintetlen és arannyal kiegészült kincs páratlan értéknek számít. A becslések szerint az összesen 23 gramm súlyú aranytárgyak értéke két és fél millió forint, a bronztárgyak egyenként mintegy félmillió forintért kelnek el árveréseken. A baksi kincseket a pesti régészeti intézetben vizsgálták, de ma visszaszállítják Szegedre és a Móra-múzeumban helyezik el.