Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Párizsba is jutott üllési bodzanektár

Üllés, Szeged - Már nem sokkal olcsóbb a hagyományos permetszeres gyümölcstermesztés, mint a biogazdálkodás. Ez az egyik oka annak, hogy a válság közepette is vevőre találnak a drágának hitt biotermékek. Simon Zsolt bodzanektárját szegedi cukrászdában kínálják, de jutott belőle a párizsi nagykövetségre is.
Tizenegy éve ültette az első bodzafákat üllési birtokán a szegedi Simon Zsolt. A legtovább élelmiszer-eladóként dolgozott, de foglalkoztatta a gazdálkodás, és a vállalkozás lehetőségét olyan növényben kereste, amelyre nem vonatkozik mennyiségi kvóta. Ilyenek a gyógynövények. A homoktövis-termelésbe nem mert belevágni – azóta megtették mások –, a bodzának viszont volt biztos piaca. Egy Fejér megyei szövetkezettel áll kapcsolatban, tőlük szerzett mindent, tudástól a fáig, ami az induláshoz szükséges. Most öt hektárt gondoz a család, amelynek van más jövedelme is, de most már nagyrészt ebből él.

Simon Zsolt a bodzanektárral a cukrászdában. Nem ő az egyetlen, aki átlépte a saját árnyékát. Fotó: Karnok Csaba
Simon Zsolt a bodzanektárral a cukrászdában. Nem ő az egyetlen, aki átlépte a saját árnyékát. Fotó: Karnok Csaba

Egy hektáron 540 fa terem, kézzel kell szüretelni, mint a szőlőt, az iskolaszövetkezet által közvetített ötven embernek ez kétnapi munkája.
Magyarországon 127 ezer hektáron zajlik biotermesztés, de ennek 35 százaléka gyep, ahol szürke marhát, birkát legeltetnek. A Biokultúra Szövetség nonprofit cége évente többször ellenőriz, bejelentkezve vagy titokban, föld- és levélmintát véve. Tavaly a szövetség közönségdíja Simon Zsolté lett. A család most újabb két hektáron, sűrűbb térközzel 900-900 fát telepít. Eredetileg a teljes termést felvásárlónak adta el a gazda, aztán – jó néhány társával együtt – úgy látta, megéri belevágni a feldolgozásba is, hogy a nagykereskedelem hasznának egy része inkább náluk maradjon. Bodzavirágszörp, alma és meggy hozzáadásával készített nektár, ivólé és lekvár készül, cukrozott és cukor nélküli. Ehhez szintén a Fejér megyei szövetkezet 200 kilométerre lévő felléüzemét kell bérelni, de talán így is megéri. – A következő két évben eldől, hogy hosszú távon megy-e. Eljárok kiállításokra, bemutatókra, az újszegedi Rendezvényháznál három éve vasárnap délelőttönként működő biopiacon is ott vagyunk, a Mars téren is. Készül a weboldal, éttermekkel, egészséges élelmiszereket áruló boltokkal tárgyalok, mérem fel a piaci igényeket – mondja Simon Zsolt. A szegedi Dóm cukrászdában beszélgettünk, ahol egy ideje lehet kapni bodzanektárját. – Tanulságos volt itt megjelenni, mert kiderült, elsősorban a középkorúak és a családosok kérnek belőle, akiket már érdekel, mi van abban, amit megisznak. Azért más, ha a piacon, én magam árulom, mert közvetlen a visszajelzés. Az uniformizált, nagyipari élelmiszer-termeléssel szemben nemcsak a hivatalos irat szól mellettünk, hanem az is, hogy helyben elérhetők vagyunk. Ez olyan bizalmi kapcsolatot alakít ki a vevővel, ami sok mindent fölülír.

A termelő áruit, többekével együtt, a párizsi magyar nagykövetségen is felszolgálták. Ezek a helyi termékek, ételek, borok képviselték Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyét a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Ezt is fontos eredménynek tartja, de elsősorban a közelben képzeli el a piacát, amit nem tekint kispályának. – Lehet tudni, hogy a következő uniós ciklusban ezt a fajta termelést újabb pályázatok támogatják, de jobban bízom a piacon zajló folyamatokban. Vegyszerforgalmazók mondják, hogy a hagyományos permetszerek ára megy fölfelé a válság miatt. A hagyományos gazdálkodásnak emiatt majdnem olyan a költsége, mint a biotermesztésé, így már inkább megéri áttérni. Üzletekben látom, hogy a termékeim nem kerülnek többe, mint a hasonló, de hagyományos módon termelt német áruk. A fogyasztói oldalon pedig a spórolás mellett megjelent a tudatosság. Egyre több szervezet vállalja fel az egészséges életmód hirdetését, és el szokták mondani, az allergiát megelőzni úgy lehet, ha minél kevesebb koszt, szermaradványt eszünk. Azt, hogy egyáltalán ne jusson ilyen a szervezetünkbe, ma már úgysem lehet elkerülni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pálinkában NB I-es a zákányszéki bíró

A megyeegyben fújó zákányszéki sípmester pálinkában az első osztályig vitte. Fodor Lajos nemrég két kategóriában is megnyerte a legjobb főzetnek járó díjat. Tovább olvasom