Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Párizsi szobrász lett a földeáki tanító fia

Szeged - A REÖK-ben pénteken nyíló tárlaton fedezheti fel először a magyar közönség a Párizsban élő Kilár István művészetét. A fából, gránitból, bronzból alkotó, de grafikát is készítő halk szavú szobrász Földeákról indult, 1956-ban emigrált. Az életművét keresztmetszetszerűen megmutató kiállítás nagy meglepetés lehet.
– 1956. november 4-e után, amikor a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és eltiporták a forradalmat, társaimmal úgy döntöttünk, el kell hagynunk az országot. Beck András növendékeként első éves voltam a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. A szobrászat nyelve nemzetközi, úgy gondoltuk, ha szabadulhatunk a bezártságból, átjuthatunk a határon, akkor mennünk kell. Hetekig egy ausztriai menekülttáborban éltünk, majd megkérdezték, hol akarjuk folytatni a tanulmányainkat. Michelangelo hatására első helyen Rómát jelöltem meg, másodikként Londont, végül mégis Franciaországba, Rouen-ba kerültem, ahol úgy fogadtak, mint a magyar forradalom gyermekét. Karácsonykor kinyitották az egyik iskolát, ahol bemutatkozásképpen készíthettem egy agyagszobrot. Nagy sikert aratott, marasztaltak, de mindenképp a párizsi képzőművészeti főiskolára szerettem volna eljutni. Sikerült, és egy intenzív nyelvtanfolyam után – addig ugyanis egyetlen szót sem beszéltem franciául – folytathattam a tanulmányaimat szobrász szakon – meséli a REÖK-ben kalandos indulásáról a Párizsban élő Kilár István.

Szobrászművészi pályája gyorsan felívelt, miután 1961-ben a Párizsi Biennálén két diáktársával első díjat kapott a Cosmos című nagyméretű, belülről is körbejárható alkotásért. A szobor a Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris gyűjteményébe került. Diploma után ösztöndíjasként kezdte a szabadúszó pályáját. Kozmikus kaland című munkájával megnyerte a Légügyi Minisztérium pályázatát – fényezett acélból készült szobra ma is áll a minisztérium előtt.

Kilár István szobrászművész kiállítása a Reök-palotában. Fotó: Fran Yvette (galéria)

– A figuratív szobrászat alapjait már a főiskola előtt, a Török Pál utcai képző- és iparművészeti gimnáziumban megtanultam. Eljutottam odáig, hogy figurálisan már nem lehetett azokat a szellemi problémákat kifejezni, amelyek a 20. század második felében izgattak bennünket. Önálló formavilágot alakítottam ki, amelynek jellemző motívuma a Földet jelképező gömb, körülötte a kozmikus tér a bolygókkal és a csillagokkal. Ma is izgat a világűr misztikuma, fantasztikuma – fogalmaz Kilár István.

– Franciaországban a művészi és általában az egyéni szabadság az egyik legfontosabb érték. Szellemi szabadság és humánus, befogadó közeg nélkül igazán alkotni sem lehet. Még akadémistaként írtam haza egy levelet, amelyben azt kérdeztem az itthoni főiskolától, hazatérhetnék-e úgy, hogy külföldi tanulmányútként beszámítanák a párizsi évet. Kaptam egy olyan riasztó hangvételű válaszlevelet, ami elvette a kedvemet a hazatéréstől. Ma már egyáltalán nem sajnálom, hogy a közeledési kísérletemre így reagáltak. A csodálatos földeáki gyerekkoromra mindig szívesen gondolok vissza. Apám a falu tanítója volt, három lánytestvéremmel jó családi indíttatást kaptunk. Ma is emlékszem a nagymama és édesanyám ízes, magyaros főztjére.

A Vizcayai-öbölben is gyűjti a faanyagot

– Feleségem Spanyolországból, Baszkföldről származik, Párizsban ismerkedtünk meg. Ott tanult, majd szakszervezeti vezetőként dolgozott. 40 éve vagyunk házasok, lányunk építészmérnök, két fia van. Bár Párizsban élek, és ott a műtermem is, Bilbao mellett, a Vizcayai-öböl partján is van egy kis házunk, ott töltjük a nyarakat. A parton gyakran gyűjtök a szobraimhoz olyan kisebb-nagyobb patinás fadarabokat, amelyeket a tenger már félig megmunkált, és elindítják a fantáziámat – meséli a művész, akit Franciaországban Stéphane Kilar néven jól ismernek, és sokra tartanak. Párizsban többek között az idős Picassóval is szerepelt közös kiállításon, alkotásai nemcsak köztereken, hanem jelentős köz- és magángyűjteményekben is megtalálhatók.

Olvasóink írták

  • 1. tarkan 2011. március 23. 08:22
    „A "szobrokat"megtekintve,F.Zámbó-hangulatom lett,bár az is igaz hogy eredetiben még nem láttam...Formabontó alkotások és érdekes ötletek a Fára-és kőre-illetve bronzra...illik a Reök stílusához,érdekes tárlat lehet..!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb gyilkosság, több verekedés

38 százalékkal nőtt a ismertté vált bűncselekmények száma a korábbi időszakhoz képest 2010-ben Csongrád megyében. Tovább olvasom