Szeged - delmagyar.hu

Nem csillapodik a vihar Ambrus Zoltán Heves megyei önkormányzati képviselő február 23-i kilépése miatt. A Fidesz-frakciót elhagyó politikus még aznap függetlenként együtt szavazott a szocialistákkal, mire a Fidesz vezető politikusai árulónak nevezték, a hevesi frakció pedig bírósághoz fordult. Azért perelték be a képviselőt, mert szerintük kilépésével megszegte a frakciószerződést. A bíróság elutasította a keresetet, Ambrus képviselő maradt. Szegeden a pártok nem kötöttek hasonló szerződést.

Csak egy képviselő adta vissza Az előző ciklusban a Szegedért Egyesület listás képviselője, az érdekvédelmi megbízottá lett Csapó Balázst váltó Görög Judit a tavalyi önkormányzati választások előtt két hónappal lemondott a civil szervezet elnöki posztjáról és kilépett az egyesületből, egyúttal visszaadta a mandátumát is. A MIÉP támogatásával képviselőséghez jutó Apró Juhász János nem volt ilyen gáláns. Bár a városatya minden kapcsolatot megszüntetett az őt jelölő párttal, nem mondott le, hanem függetlenként nyomogatta a gombokat tovább.

A szegedi közgyűlés többségét adó MSZP-nél és SZDSZ-nél arra nincs sem szerződés, sem forgatókönyv, hogy mit tennének, ha valamelyik képviselőjük kilépne a frakciójából. – Mi bíztunk a jelöltjeinkben és bízunk képviselőinkben. Mást nem is tehetnénk, hiszen a választójogi törvény egyértelműen fogalmaz, a képviselő maga rendelkezik a mandátumával – válaszolta Révész Mihály, a szocialisták szegedi önkormányzati frakcióvezetője arra a kérdésre, hogyan kötik magukhoz a képviselőiket.

Az SZDSZ-nél a választások előtt egyebek mellett arról is nyilatkoznak a képviselők, hogy a párt frakciójának tagjaként végzik képviselői munkájukat, a kilépésre vonatkozóan azért nincs szankció, „mert a mandátum a képviselőé" – mondta Nagy Sándor, a szabad demokraták szegedi szervezetének elnöke.

A Fidesz-MPSZ a választások előtt megállapodást kötött a képviselőjelöltekkel, amelynek értelmében a mandátumhoz jutó jelölt tagja lesz a párt képviselőcsoportjának. Ez arra nem tért ki, hogy kilépés esetén a képviselőnek le kell-e mondania a mandátumáról vagy sem.
– A politikai tisztesség és becsületesség alapján azonban elvárható, hogy az, aki kilép a frakcióból, egyúttal visszaadja a mandátumát is – mondta Oláh János, a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának az elnöke, a Fidesz-frakció vezetője.

Körültekintőbb kiválasztás A rendszerváltás óta számos képviselő fordított hátat annak a pártnak, szervezetnek, amelynek a támogatásával mandátumhoz jutott. Többségük a Fidesz-frakcióban kötött ki, például az egykoron az MSZP-ben meghatározó tisztséget viselő, fentebb már említett dr. Katona András, vagy az 1998-ban SZDSZ városi elnök Molnár Zoltán is. A Fidesz szegedi csoportjának leghosszabb ideig regnáló elnöke, Bartha László a konkrét esetektől függetlenül azt mondta, Szegeden a Fidesznél főleg a választások előtt, de utána is sokan megpróbáltak helyezkedni, s ehhez mindig találtak „Pestre rohangáló támogatókat". Bartha László szerint ezek közül a többség nem ideológiai okokból érkezett a párthoz, hanem karriert akart csinálni.

– Nálunk az adott szó többet jelent bármilyen papírnál – mondta Ványai Éva, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az Együtt Szegedért Egyesület (ESZE) frakció tagja. A politikus asszony a rendszerváltás óta szegedi önkormányzati képviselő. Ványai Éva fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az elmúlt 17 évben senki nem hagyta ott az MDF-frakciót.

Kalmár Ferenc szinte szó szerint ugyanazt mondta, amit Ványai Éva. A KDNP-frakció vezetője, a kereszténydemokrata párt alelnöke szerint is „minden papírnál többet ér az adott szó és az elkötelezettség a konzervatív értékek mellett, ezért sem a választások előtt, sem utána nem írtunk semmilyen szerződést a jelöltekkel, képviselőkkel".

Az elmúlt évek egyik legérdekesebb esete talán a Polgári Szegedért Egyesülethez (jelenleg Szegedért Egyesület) kötődik. A civil szervezet két képviselőjelöltje, dr. Barcsay István és dr. Katona András 1998-ban listáról került be a közgyűlésbe, ám mind a ketten a Fidesz-frakcióban kezdték meg képviselői munkájukat.

A mandátum a képviselőé – Magyarországon a mandátum szabadságának az elve nem köti a képviselőt, ha kilép a frakciójából, nem kell lemondania – nyilatkozta lapunknak Tóth Károly alkotmányjogász. A Szegedi Tudományegyetem jogi karának tanára egyúttal megjegyezte, vannak olyan országok, ahol elveszíti a mandátumát az képviselő, aki kilép a pártból vagy kizárják. A neves alkotmányjogásznak az az álláspontja, hogy az a képviselő, aki kilép az őt jelölő vagy támogató párt frakciójából és nem mond le a képviselőségről, választói akaratot sért, ezért vissza kellene adnia mandátumát.

– Árulásként éltük meg a két képviselőnk átülését. Az, hogy egy vagy sok tál lencséért, esetleg másért mentek a Fidesz-frakcióba, valószínűleg már soha nem derül ki. Ha jól emlékszem, Barcsayék azzal indokolták kilépésüket és átülésüket, hogy az egyesület irányvonala eltér az övékétől. Mandátumukat persze hiába kértük, nem adták vissza – kommentálta Csapó Balázs az 1998 őszén történteket. Tanultak az esetből, a következő választások előtt már polgári szerződést kötöttek az egyéni jelöltekkel, amelyben a hárommillió forintban megállapított kampányköltség megfizetését kellett vállalnia a pártot elhagyó, de mandátumát megtartó képviselőnek.

Balogh László MDF-es önkormányzati képviselőként kezdte, a tavalyi választásokon már a Fidesz–KDNP jelöltjeként jutott be a szegedi közgyűlésbe, ősz óta a KDNP-frakció tagja. Baloghhoz hasonlóan egykoron MDF-es országgyűlési képviselő volt a rendszerváltás legnagyobb pártjával a '90-es évek végén szakító Póda Jenő is, aki ugyancsak a Fidesz–KDNP jelöltjeként jutott mandátumhoz, és jelenleg a Fidesz képviselőcsoportjában politizál.