Bár Szegeden közel negyven patika működik, a belvárostól távolodva egyre csökken a sűrűségük. A város szélén és az egykori csatolt településeken alig találni gyógyszertárt, noha ott is élnek emberek. Ami még működik, küzd az életben maradásért. A szentmihályinak nem sikerült: nemrég lehúzta a rolót.
– Kilencvenháromban nyitottunk, és az elején még jól is ment az üzlet. Most viszont ugyanakkora árréssel dolgozunk, mint akkor, miközben megcsappant a forgalmunk – mondta a Baktó és Petőfitelep határán álló kis patika tulajdonosa. Az Acél utcai felnőtt-, gyerek- és fogorvosi rendelővel szemben működő gyógyszertár vezetője, Szoboszlainé Varga Gabriella szeretné már felújíttatni a patikáját, de nincs rá forrása.
 |
| Küzdenek az életben maradásért. Ha így megy tovább, akkor csatlakozniuk kell egy patikalánchoz. Fotó: Schmidt Andrea |
Szoboszlainé Varga Gabriella pénze abban a számtalan típusú gyógyszerben áll, aminek szinte havonta változik a támogatása és az ára. Mivel a készlet nem forog olyan gyorsan, mint a biztosító tolla, már a gyógyszerek tartása is veszteséget termel. Amellett a gyorsan változó „gyógyszerdivatnak" is meg kell felelni: azok a szerek futnak, amelyeket a tévében reklámoznak. A fentiek miatt havonta 20-30 ezer forint értékű, lejárt szavatosságú patikaszert kell kidobnia. A forgalmat akciókkal, ingyenes vérnyomásméréssel próbálják megtartani, „de ez nagyon nehéz". Azt mondja, ha tovább gyengül a forgalma, kénytelen azt tenni, mint más kisebbek: csatlakozik egy patikalánchoz.
– Csak ide járok gyógyszerért, mert itt szinte mindent megkapok. Ha nem tudnak adni rögtön, akkor délutánra beszerzik – mondta el az egyik, kertet locsoló szomszéd. Hozzátette: az is jó a közeli patikában, hogy ott az ismerősökkel is össze lehet futni és el lehet diskurálni. A patikával szemközt lakó Móra Jánosné Rózsika azonban csak végszükség esetén megy a tőle tíz méterre lévő patikába. Inkább bérletet vesz, a belvárosba villamosozik, és a Sas patikában vásárol – a pluszajándékokért. Azt mondja, neki még így is megéri bemenni a városba.
 |
A petőfitelepi gyógyszertárban sok a törzsvásárló. Fotó: Schmidt Andrea |
Kicsit odébb a petőfitelepi Csap utcai patikában nagy forgalomba keveredtünk: négyen álltak a pénztárnál. Tóth Ernőné unokája receptjét váltotta ki. Azt mondta, többnyire ide szokott járni, mert udvarias, kedves a kiszolgálás, meg közel is van a házukhoz. A Sárgán élő
Németh Istvánt „a mama" ugyan mindig a Sasba küldi az ajándék miatt, ő viszont legtöbbször itt vásárol. Útba esik, árban pedig szerinte nincs nagy különbség a belvároshoz képest.
A kisablakból 1979 óta szorgalmasan gyógyszert, valamint jó tanácsokat osztogató Király István szerint a személyes kötődés, a páciensek iránti figyelem miatt vannak még mindig talpon, ezért jönnek a vásárlók. A patika vezetője elmondta: naponta négyszer szállítanak nekik gyógyszert, minden kérést igyekeznek még aznap teljesíteni, és az állatgyógyászattól a befőzésig mindenhez próbálnak hasznos tanácsokat adni. A belvárostól távol ez a patikák túlélésének egyik fő receptje.
Aránytalan megoszlás
Az ÁNTSZ adatbázisa szerint Szegeden jelenleg 37 közforgalmú patika működik, és továbbiak nyitása várható. Míg a belvárosban van olyan terület, ahol száz méteren belül három gyógyszertárba is belebotlunk, Petőfitelepen és Dorozsmán kettő, Szőregen, Tápén és Kecskéstelepen csak egy-egy, Baktóban egy sem működik.