Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Pénteken nyílik a Vasarely alkotásait bemutató kiállítás

Szeged - Február 15-től március végéig tekinthető meg a Móra Ferenc Múzeumban a magyar származású, világszerte ismert Victor Vasarely alkotásait bemutató kiállítás.
A tárlaton közel ötven eredeti Vasarely-alkotást csodálhatnak meg az érdekelődők, többek között a mester olyan főművét, mint a Cheyt-pyrt. Ilyen széleskörű válogatatás alapján létrejött időszaki kiállítás még nem volt Magyarországon Vasarely munkáiból.

Victor Vasarely egyike volt a XX. század stílusteremtő művészeinek. Múzeumok, gyűjtők versengtek festményeinek megszerzéséért, hogy kincsként őrizzék azokat. A Vasarely mértani alapformáiból kiinduló irányzat, az Op art a divattervezők közreműködésével a köznapi életet is meghódította.

Victor Vasarely, vagyis Vásárhelyi Győző Pécsett született, majd ifjú művészpalántaként Budapesten tanult. 1930-ban Párizsban telepedett le, s haláláig, 1997-ig Franciaországban élt. Festészeti munkássága a negyvenes évek közepén kezdődött. Művészeti kutató tevékenysége során épp úgy figyelt a természet formáira, mint az épített környezet konstruktív elemeire vagy a párizsi metró megállóinak hajszálerekkel finoman szabdalt csempéire.

Pénteken nyílik a Vasarely alkotásait bemutató kiállítás.

A Móra-múzeumban látható Vasarely-kiállítás egyik legérdekesebb alkotása, a „Világűr", amely valóban megjárta magát a világűrt is. A grafikát 1982. június 24-én Jean-Loup Chrétien, az első francia űrhajós vitte fel a Szojuz T-6 űrhajón - a szovjet-francia interkozmosz együttműködés keretében - a Szaljut 7 űrállomásra. A grafikát 1981-ben készítette Vasarely. Az űrutazást követően a műre rákerült a képzőművész és az űrhajósok, Chrétien, Vlagyimir Dzsanibekov, illetve Alekszandr Ivancsenkov kézjegye, továbbá a Szojuz T űrhajó és az UNESCO igazoló szárazpecsétje.

Az alkotást a jelenlegi tulajdonos 1983-ban személyesen Vasarelytől kapta. A „Világűr" számos kiállításon szerepelt már Madridtól Újdelhiig. Most a Móra Ferenc Múzeum Vasarely-tárlatán láthatja a magyar közönség. A tulajdonos becslése szerint a grafika 100 ezer dollárt, vagyis 18 millió forintot ér.

Az optikai művészet atyja – a lexikonok szerint – 100 éve született Pécsen. Pontos születési dátumát ugyan vitatják a művészettörténészek, azonban maga Vasarely életrajzaiban ezt a dátumot (1908) erősítette meg.

Victor Vasarely: Örvény (1968)

A Móra Ferenc Múzeumban a jubileumi alkalomhoz illően együtt láthatók a legjelentősebb magyarországi múzeumi Vasarely-gyűjteményekből származó alkotások. A pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Szépművészeti Múzeum Vasarely-kollekcióján kívül bemutatásra kerülnek a nagyközönség előtt kevésbé ismert Csepei-gyűjtemény egzotikus darabjai is, melyek a mester ajándékaként kerültek a gyűjtő tulajdonába.

Az exkluzív kiállításban az ismert és jellegzetes „vasarelys" festményeken kívül szőnyegek (például a Zebra 1938-ból) térplasztikák, színes nyomatok, rajzok (a Gordes-album lapjai), metszetek és szerigráfiák kerülnek a nagyközönség elé. Három a Móra-múzeum kiállításán látható alkotás - a Biadan (1959), a Tuz (1966-70) és a Cheyt-Pyr (1971) a mester életpályájának különböző korszakait fémjelző főműnek számít.

A Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum felvállalta e nagyszabású tárlat megrendezését, mert a közgyűjtemény munkatársai úgy gondolták, megtiszteltetés, hogy 2008-ban a Móra-múzeum lehet Magyarországon a Vasarely-megemlékezés fő helyszíne. Csongrád megyében, Szegeden
korábban még korábban soha nem volt Vasarely-tárlat, ezért is időszerű, hogy a dél-alföldi művészetkedvelők is saját vidékükön tekinthessék meg Vasarely főműveit.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A varrónők helyett jöttek a klímaszerelők

Szeged - Az egykoron oly népszerű szakma, a nőiruha-készítő leáldozóban van, és autószerelőnek is sokkal kevesebb fiatal jelentkezik. Tovább olvasom