Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Pénzes kárász a folyóparton

Újszegeden, az Alsó kikötő soron avatták fel szombaton a Szekszárdon élő, szegedi születésű szobrászművész, Farkas Pál Pénzes kárász című szobrát. A pikkelyek helyett történelmi pénzérméket viselő stilizált halfigura a tiszai halászatnak is emléket állít.
Farkas Pál (balról) felavatott alkotásával . Fotó: Segesvári Csaba
Az eső ellenére megjelent szépszámú érdeklődőnek mondott köszönetet először Kormos Tibor, a körzet önkormányzati képviselője szombaton délelőtt az Alsó kikötő soron, ahol felavatták Farkas Pál szobrászművész Pénzes kárász című bronz alkotását.

– Mint régi újszegedi, magam jelentkeztem az ötlettel az önkormányzatnál. Annak idején Tisza-parti legényként rengeteget halásztunk a barátaimmal. Egyszer édesanyám ruháskosarával sikerült fognom egy ötkilós pontyot. Amikor azt pucoltam, akkor hallottam édesanyámtól először a pikkelyre vonatkozóan a halpénz kifejezést.
Ebből a gyerekkori rácsodálkozásból támadt a Pénzes kárász ötlete – mesélte az alkotó, akinek a Tisza túlpartján, a Roosevelt térnél álló Tiszavirágzás című munkája is a gyerekkori emlékek hatására született. Tervei között szerepel egy harmadik, egy békát ábrázoló szobor is. A Pénzes kárász megvalósítását az önkormányzat, Kormos Tibor városatya, az NKÖM, valamint Karkas Mihálynéval az élen számos újszegedi polgár is támogatta.

– A kárász pikkelyei történelmi pénzérmék: az első dukátoktól számos numizmatikai érdekességig sok pénz megtalálható rajta. Sok segítséget kaptam Szabó Géza ötvösmester szegedi éremverdéjétől: a régi pénzek fényképei alapján ők nagyították fel 6-8 centiméteresre a történelmi érmék egy részét. A tőlük kapott, számítógépes eszközzel elkészített öntőminták után tudtam nekilátni a munkának. A kárászon látható pénzek kilencven százaléka történelmi hitelességű, de van rajta persze improvizáció is. Míves, aprólékos munka volt az elkészítése – árulja el Farkas Pál, majd azt is hozzáteszi: – Jól ismerem a tiszai halakat, senki se vesse a szememre, hogy ez nem is igazi, naturális kárász. Persze, hiszen nem is ez volt a célom, inkább egy stilizált, átírt halfigurát akartam mintázni áttört uszonyokkal, farokkal, dülledt szemmel, nyitott szájjal és kopoltyúkkal. A régi Szeged és a hagyományos tiszai halászat kapcsolatának is szeretnék emléket állítani ezzel a szoborral. Minél nagyobb volt a halászok fogása, minél több halat tudtak eladni, annál nagyobb volt a fizetségük is. Erre is utalnak a kárászon a többféleképpen értelmezhető pénzérmék.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még egy hét az epervilág

Az eper útját követtük a termőföldtől a nagybani piacig és a boltokig. Úgy tűnik, a Szeged környéki… Tovább olvasom