Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Pénzszűkében ki működteti majd a műszereket?

A pénzszűke, megszorításcsomag, a reform elérte az egyetemeken működő akadémiai kutatóhelyeket is. Az országban eddig dolgozó 172 helyett csak 79 csapat dolgozhat tovább, így Szegeden minden második egyetemi akadémiai kutatócsoport megszűnik az esztendő végéig.
A Kiss Tamás vezette bioszervetlen-kémiai kutatócsoporton kívül még egy tucat csapatot ereszt szélnek az MTA. Fotó: Karnok Csaba
Huszonhat éve létező akadémiai kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a reakciókinetikai, de az alapkutatásokra szakosodott, értékes műszerekkel dolgozó csapatot decemberben föl kell oszlatni.

Az ésszerűsítés már elkezdődött ezen a területen, hiszen az elmúlt 15 évben csökkent a létszám, sőt: azt 1998-ban eleve 10 főben maximáltak – emlékeztet Kiss Tamás egyetemi tanár, a Burger Kálmán alapította bioszervetlen-kémiai kutatócsoport vezetője.

Igaz, 2002 táján elszaporodtak a minimális létszámú, vagyis 1-2 fős kutatócsoportok, s a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) célja a kutatási témák számának csökkentése. De ami a mostani pályázati ciklussal kezdődik, az a kutatók rémálmaiban sem jött elő. Hiszen az MTA 172 egyetemi kutatócsoportja helyett 79, az SZTE eddigi 22 csapatával szemben tizenkettő kapott a következő négy évre anyagi támogatást.

– A kutatók heti négy órában oktattak az egyetemen. Ez a megoldás termékenyítően hatott a munkájukra, és az egyetemi képzésbe is színt vitt – vélekedik Kiss Tamás. – De nem az a gond, ki lép a katedrán a helyükre, mert az egyetemi oktatók kötelező óraszámát már növelte a kormány. A probléma az, ki működteti a milliárdos műszerállományt, mi lesz az elkezdett, de még nem befejezett kutatási témákkal.

A magasan kvalifikált kutatói gárda sorsa sem közömbös: várhatóan 70-80 szakember áll föl jövő év elejétől a mikroszkóp és más, sok millió forint értékű műszer mellől.

Pénz, pénz, pénz

Három dolog kell a pusztítással járó háborúhoz, de a jövőt befolyásoló kutatómunkához is: pénz, pénz, pénz. De ki döntsön a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzekről? A kérdésre adott választól függ a Magyar Tudományos Akadémia reformja, a kutatóintézetek jövője.

– Friss vegyész diplomával bent maradtam kutatónak az egyetemen. Családot alapítottam, az itteni munkára tettem föl az életem. Most viszont az utcára kerülök, állást keresek, de kicsi a reményem arra, hogy Szegeden el tudok helyezkedni – mondja keserűen Hollender Dominik.

A kutatásra fordítható összeg nagyságrendje nem csökkent, de belső aránya változott: az eddigi 4,5 milliárddal szemben a kutatócsoportok működtetésére csak 1,8 milliárdot költhet az ország, oszthat szét az MTA, miközben az alkalmazott kutatásra szánt jóval jelentősebb összegeket a gazdasági minisztérium kezeli. Sajnos mára már nem csak az alap és alkalmazott kutatások kerültek szembe egymással, de párhuzamos intézményrendszer látszik kialakulni ezek finanszírozására, melyek nem egyfelé, az ország eddig elismert kutatási potenciáljának megőrzése irányába munkálkodnak.

– A biológiai rendszerekben a fémionok szerepének vizsgálata a dolgunk, de szétspriccel a társaság – jellemzi helyzetüket Kiss Tamás. – A döntés megváltoztatására nincs mód, ezért az új pályázati lehetőségekben reménykedünk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Botka a fejlesztési munka dandárjáról

A város érdeke, hogy végigvigyük azokat a folyamatokat, amelyeket megalapoztunk, elkezdtünk –… Tovább olvasom