Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Péter László Löw Immánuel Intézet létesítését javasolja

Péter László irodalomtörténész, a város díszpolgára azt javasolja, hozzanak létre Löw Immánuel Intézetet Szegeden a tudós főrabbi nemzetközi jelentőségű életművének kutatására.
Fiatalkori portré a földkerekség legtudósabb rabbijáról, a szegedi Löw Immánuelről. DM/DV-archívum
Elszomorító eredményre jutott Péter László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, amikor megkérte az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK): nézzék meg, hazánkban hol férhetők hozzá Szeged nagy fiának, a nemzetközi ismertségű kiváló judaista, orientalista, folklorista, botanikus tudósnak, az 1854-ben született Löw Immánuel főrabbinak alapművei. Az 1924 és 1934 között Bécsben és Lipcsében kiadott négykötetes Die Flora der Juden ma csak az OSZK-ban, a szegedi és a debreceni egyetemi könyvtárban, az akadémiai könyvtárban és a kertészeti egyetem könyvtárában érhető el.

A Fauna und Mineralien der Juden csak az OSZK-ban, de ez sem eredeti példány, hanem csupán fotomechanikai utánnyomás. A Studien zur jüdischen Folklore az OSZK-n és a debreceni egyetemi könyvtáron kívül csupán a budapesti néprajzi múzeum könyvtárában található meg. Péter László úgy véli, tűrhetetlen, hogy Szegeden ne lehessen hozzáférni Löw Immánuel életművéhez. „Komoly igényű életrajzának" megírása, amelyet Bálint Sándor már 1948-ban sürgetett, elodázhatatlan.

– Hol lehet majd az utókornak utánanéznie, ha ki akarja aknázni mindazt, amit hatalmas életművében a tudós főrabbi fölhalmozott? Ehhez az kell, hogy Szeged, a szülőváros, amely dicsekszik a legnagyobb hebraista tudóssal, és amely régi adósságát a szobrának fölavatásával végre lerótta, tűzze ki következő sürgős és halaszthatatlan föladatul: mielőbb kiadni Löw Immánuel eddig szétszórtan megjelent, elnagyolt
bibliográfiájának annotációkkal és mutatókkal ellátott, összesített változatát. Következő lépésként e bibliográfia alapján tervszerű kutatómunkával, szervezéssel, levelezéssel, egyetlen helyre kell összegyűjteni Löw Immánuel valamennyi írását: könyvét, folyóirat- és hírlapi cikkét, valamint a róla és műveiről szóló szakirodalmat, ha másként nem, fénymásolatban vagy számítógépben – javasolja Péter László, aki szerint e munka megszervezésére a nemzetközi tudományban bevált gyakorlat szerint a szülővárosban, az önkormányzat, a Szegedi Zsidó Hitközség, az egyetem és a Somogyi-könyvtár közreműködésével létre kellene hozni a Löw Immánuel kutatóközpontot. A munka megindításához elegendő lenne egyetlen szakember és egy segéderő státusának előteremtése. A hitközség megfelelő helyet biztosíthatna az intézet számára a Gutenberg utcai székházában, ahová zarándokolnának a világból mindazok, akik Löw Immánuel hatalmas életművéből meríteni akarnak.


Hely és pénz

– Jónak tartom Péter László professzor úr javaslatát, de első lépésként egy Löw-emlékszoba kialakítását tartom elképzelhetőnek. A budapesti és a szegedi múzeumtól, levéltártól összegyűjtenénk ide a még esetleg fellelhető Löw-írásokat, -dokumentumokat, -köteteket. Mindez azonban elsősorban pénzkérdés, és egyelőre egyszerűen nincs rá anyagi fedezetünk. Ráadásul jelen pillanatban helyet sem tudnánk biztosítani erre a célra, mert a hitközség székházában egy 21 fős szociális otthont is működtetnünk kell – mondja Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, akitől azt is megtudtuk: a kormány és az önkormányzat között tárgyalások kezdődtek a Moszkvai körút és Kálvária sugárút sarkán lévő hajdani szegedi zsidó árvaház visszaadásáról, ahol a jövőben a szociális otthon és az emlékszoba is helyet kaphatna. Az épületegyüttes teljes felújítása azonban valószínűleg több százmillió forintba kerülne. Egyelőre nincs elképzelés arról, honnan lehetne a szükséges összeget előteremteni.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megmenekült a Virág cukrászda

György Attila azt mondja, már megegyezett a Virág cukrászda felszámolását kezdeményező céggel. A… Tovább olvasom