Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Pető Ferenc leltára, nem csak Amerikáról

A szabadság szeretete az Amerikában vetődött Pető Ferencet az elnyomottak, a feketék oldalra állította. Az egykori szegedi piarista diák 1950 óta él a távoli kontinensen, s most nyugdíjas professzorként frissíti folyamatosan készített leltárát – Amerika jó és rossz oldaláról. A 94 éves filozófussal Szegeden beszélgettünk.
A szegedi Pető Ferenc, a texasi egyetem professzora Amerika jó és rossz közötti vergődéséről ír. Fotó: Segesvári Csaba
– A Szabadság Párt délvidéki főtitkáraként tartóztattak le 1948-ban – idézi föl legkellemetlenebb vásárhelyi emlékét Pető Ferenc. Három ávós érkezett a vásárhelyi leánygimnázium tanáráért. A kor hatalmasait talán az is irritálhatta, hogy a szegedi piaristáktól a szegedi egyetemre kerülve nemcsak magyar, német, francia szakos tanári diplomát szerzett, hanem bölcsészdoktorátust is, sőt három évig tanult a párizsi egyetemen bölcseletet, amit egy sorbonne-i filozófiai diplomával zárt. A második világháborút átélve erkölcsi kötelességének érezte, hogy a francia hadseregbe álljon, s harcoljon Hitler ellen. Hasonló indíttatásból fogott fegyvert Sztálin ellen. Az ifjú tudós és tanár politikai nézeteit se rejtette véka alá. Mindennek következménye a letartóztatás, amiből azonban megszökött, és Nyugatra menekült. Ám Franciaországban hiába kért politikai menedékjogot.

– Kényszerből kerültem Amerikába, de szándékosan maradtam Dél-Texasban – mondja. Pedig eleinte csak segédmunkásként, vasesztergályosként, ügynökként tanulta a nyelvet, ismerkedett a kontinensnyi ország belső viszonyaival. Majd 1956-tól Texasban tanárként igyekezett boldogulni. – Az életre próbáltam nevelni a fiatalokat.

Amerikában az embert el tudják választani politikai nézeteitől. Talán ez a mentalitás is az oka, hogy 1962 táján siker koronázta erőfeszítéseimet: lépésről lépésre sikerült integrálnom a feketéket – összegez a Texas Southern University nyugdíjas professzora azt is hangsúlyozva, hogy e feladatot is az élet mérte rá, s elvégezte.

– Teremtő gondolat nélkül mit sem ér a politika – vallja a 94 éves tudós, aki a politikai doktrináktól távol tartja magát, de mégsem csak feleségének, Ulrikének és két leányának él. Ők ugyanolyan aktívak, mint Pető Ferenc. A család nőtagjai az acéliparban, az egészségügyben, az orvosi műszergyártásban érdekeltek, a családfő pedig évente két-három alkalommal is hazatér. Küldetésének érzi, hogy középiskolásokkal beszélgessen például az önfejlesztő pszichológia áldásos hatásáról.

A közömbösség falán rést ütni – ezt érzi feladatának Pető Ferenc, akinek az Amerika jó és rossz között című, 1959-ben írt, frissített kötete most a Püski Kiadó gondozásában látott napvilágot. Leltárt készít folyamatosan új otthonáról, mondván: a tradicionális Európának meg kell értenie Amerika „jóságát" és jóhiszeműségét, szabadságszeretetét és önzetlenségét, nagylelkűségét és segítőkészségét, gyakorlatiasságát és optimizmusát, a siker és a kudarc összefüggését. De Amerika olyan gyengeségeivel is tisztában kell lennünk, mint az érzelmek, érzések alacsony szintje, a pszichikai és etnikai gyökértelenség, a szex és a céltalanság, a szunnyadó brutalitás és a kisebbségi komplexusok. Pető Ferenc tükröt tart egy nagy nemzet elé, de marad kérdése: „Quo vadis, America?"

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árvízi károkra szivárog a pénz

A vis maior alaptól tavasszal kért támogatás csak szivárog: belvízkárokra a megyei települések a… Tovább olvasom