Délmagyar logó

2018. 11. 15. csütörtök - Albert, Lipót 4°C | 13°C Még több cikk.

Philemon a szegedi füvészkertben

A fák különféle mítoszokban betöltött szerepét mutatja be a füvészkert rendhagyó kiállítása, ahol a történeti magyarázatok mellett a „főhösökkel" is találkozhatunk. Egyes „megfásult" szereplők, nem törődve rossz hírükkel, virágba borultak.
A Tudás Fája? Fotó: Frank Yvette
Az újszegedi füvészkertben nyári melegben tanulmányozták az érdeklődők a kert közepén álló „kunyhóban" – stílszerűen fatáblákra – kifüggesztett mitológiai sztorikat. A kert legújabb, május 5-éig tartó kiállítása a fákat mutatja be – a mitológia tükrében. Találhatunk itt megkapó történeteket a görög, a római, a kelta, a keresztény, a mongol, a kínai és a japán kultúrkörből is.

– Látod, milyen szép történet – mondta Pálóczi Csaba barátnőjének, miközben egy finom mozdulattal átkarolta kedvese derekát. A pár éppen Philemon és Baucis Ovidiustól származó történetét olvasgatta, amelyben a főisten szívélyes vendéglátásáért az idős pár csupán annyit kért: egyikük se lássa holtan a másikat. Jupiter így haláluk percében fává változatta őket – Philemont férfias tölggyé, Baucist pedig a női szimbólumnak tartott hárssá. Kedvese, Nagy Lívia szerint a sztrori ugyan szép, de kár, hogy szomorkás.

Miközben a kiállítást összerendező Szöllősi Réka, a füvészkert munkatársa szinte minden szóba hozott fához elkalauzolt bennünket, elmondta: a fák mérete, több száz vagy akár több ezer éves élettartama már korán lenyűgözte az embereket – nem csoda, hogy számtalan rege, monda és mítosz kötődik hozzájuk.

Az egyik üvegházban egy másik tragikus szerelmi mítosz, Daphné története elevenedett meg, akit anyja babérfává változtatott, hogy megmeneküljön a megigézett Apollón közeledésétől. A költészet és a jóslás istene azonban így sem tudta őt nélkülözni, jobb híján babérkoszorút font és hordott a fején – kedveséből. A fagyoktól óvott babérfán ma már nem látszik a nőies alak, a megtört levélből áradó átható illat viszont a hölgyek remek babfőzelékeire emlékeztetett.

Kihaló fák a TIK-ben

A kiállítás „párja" az SZTE TIK-ben nyílt tárlat, ahol a világ veszélyeztetett, kihalás szélére került fáit mutatják be. Ez a kiállítás is május 5-éig várja a látogatókat.

Az ókori görögön és rómain kívül a keresztény mitológiában is fontos szerepet töltenek be a fák, elég, ha csak az almára gondolunk. Ennek a növénynek a negatív „karriertörténete" már a Hesperidák kertjéből származó aranyalmával elindult, ami végül Homérosz Iliászában megénekelt véres trójai háborúba torkollt. A további folytatásban a Tudás Fájáról leszakított és megevett alma vezetett a Paradicsomból való „kilakoltatáshoz", amit csak tetéz, hogy a legenda szerint Jézus keresztfáját éppen abból az paradicsomi almafa-származékból ácsolták, ami Ádám sírján nőtt.

A füvészkert munkatársa szerint ugyanakkor nem lehet egyértelműen bűnbaknak kikiáltani az almát, hiszen az „aranyalma" a mediterrán népeknél valószínűleg citrom vagy narancs lehetett, a görögkeleti kereszténységben pedig fügeként ábrázolják a bűnbe ejtő gyümölcsöt. Az almafa egyébként sem tűnik túl sértődöttnek rossz híre miatt: gyönyörűen virágzik a kert távolabbi részén, mit se törődve azzal, mit gondolnak róla az emberek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Népszerű az új ügyfélhívó

Kulturáltabb és biztonságosabb az ügyintézés a szegedi önkormányzat szociális irodáján, népszerű az… Tovább olvasom