Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

Philip Glass-opera Plzenből

Szeged - Az Armel-fesztivál a plzeni partnerteátrum, a Josef Kajetán Tyl Színház versenyprodukciójával, Philip Glass Kafka novellájából írt, A fegyencgyarmaton című operájának magyarországi bemutatójával folytatódik ma 19 órától a nagyszínházban.
Franz Kafka 1914-ben írt, azonos című novellája alapján Rudolph Wurlitzer készítette el Philip Glassszámára A fegyencgyarmaton librettóját – az operát 2000-ben láthatta első alkalommal a közönség Seattle-ben. A történet egy halálraítélt kivégzését és az ítéletet végrehajtó szerkezet működését meséli el. Ez azonban allegória. Mintha Kafka a halálbüntetés ellen emelne szót, valójában azonban más kategóriákban gondolkodik: a humanizmus, az idealizmus és a személyiségtorzulás kérdéseit vizsgálja. A két főszerep – A tiszt és A látogató – bariton és tenor hangra íródott; a további két karakter – A rab és A katona – beszélő szerep. Az énekeseket vonósok kísérik – a plzeni Josef Kajetán Tyl Színház versenyprodukcióját Viktorie Cermáková állította színpadra, Petr Kofron karmester vezényli a kamaraegyüttest.

Jelenet a plzeni színház versenyprodukciójából.
Jelenet a plzeni színház versenyprodukciójából.


Versenyszerepben: Jiri Hájek

A produkció egyetlen versenyzője Jiri Hájek cseh baritonista, aki A tiszt szerepét alakítja. A Pozsonyi Művészeti Akadémián és a Prágai Zeneakadémián tanult énekelni, 2004 óta a plzeni színház magánénekese. Sikert aratott már Malatestaként a Don Pasqualéban, Marcello szerepében a Bohéméletben. A Prágai Nemzeti Színház operatársulának nemrég lett tagja, például a Figaro házasságában Almaviva grófot, A Cosí fan tuttéban Guglielmót, a Szerelmi bájitalban Belcore szerepét énekelte.

Napjaink egyik legismertebb kortárs zeneszerzője Philip Glass, akinek ma hangzik el élőben először egy teljes operája Szegeden. 1937-ben Baltimore-ban született; már 15 éves korára elismert fuvolajátékossá, hegedűvirtuózzá vált. A chicagói egyetemen matematikát, filozófiát tanult, majd a New York-i Juilliard Schoolban Darius Milhaud és Nadia Boulanger tanítványa lett. Az 1960-as években találkozott Ravi Shankar szitárművésszel, aki bevezette az indiai zene világába. Glass a kortárs avantgárd „sehová sem vezető, homályos művészkedésével" szakítva azt a célt tűzte ki, hogy a komolyzenét visszavezesse a szélesebb hallgatósághoz. Ebben sikeresebb, mint legtöbb kollégája, bár sokaknak nem tetszik radikális egyszerűsége, amelynek egyik legszembetűnőbb stílusjegye a sejtszerű frázisok szakadatlan ismételgetése, amitől a hallgatónak az az érzése támad: zenéje felfüggeszti az időt. 1976-os Einstein a tengerparton című hallucinogén operája hozta meg számára az igazi áttörést. A Metropolitan előadásaira elkapkodták a jegyeket. Első digitális albuma, az 1982-es Glassworks is óriási sikert aratott. A Gandhiról szóló 1980-as Satyagraha volt „portréopera"-sorozatának első darabja. Martin Luther King, Tolsztoj, Ehnaton fáraó élete is foglalkoztatta. A Nobel-díjas Doris Lessinggel is írt operát. A XX. század Amerikájáról festett képet Allen Ginsberggel közösen írt Hidrogén-wurlitzer című darabja. Filmzenét is komponál, elnyerte az Arany Glóbusz-díjat; háromszor jelölték Oscar-díjra, többek közt Az órák zenéjéért.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ön dönt: nyugdíj vagy fizetés

Nyugdíj mellett ne tanítson a pedagógus – ezt akarja a kormány. Az érintettek szerint a módosítás az oktatás elleni vétek. Tovább olvasom