Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Pici babák, nagy gondok

Szeged - Az ország koraszülött intenzív centrumainak többsége nem felel meg az ÁNTSZ elvárásainak – a szegedi sem. Kevés a nővér, és elhasználódtak az életmentő gépek, miközben a koraszülött-ellátásra egyre nagyobb az igény.
Bár az országban összesen 21 koraszülött intenzív centrum (PIC) működik, közülük csak egy – a debreceni – felel meg minden szempontból az előírásoknak – derül ki az ÁNTSZ friss felméréséből. Az ilyen PIC-ekben kezelik azokat a babákat, akik túl korán, kis súllyal, gyenge életfunkciókkal látták meg a napvilágot, és intenzív ellátásra szorulnak, amíg állapotuk nem változik kedvezően.

A szegedi gyermekklinika koraszülött intenzív osztályán is súlyos nehézségekkel küzdenek a szakemberek. Mint Katona Márta osztályvezető professzor elmondta: 17 inkubátorral mentik a kicsiket, de a babák felügyeletéhez, ellátásához több nővér kellene. Mivel kevesen vannak, jelenleg 12 órás műszakokban dolgoznak a nővérek, akik így nagyon leterheltek. Bérük még a jelentős kiegészítésekkel is alacsony, miközben rendkívül nehéz és felelősségteljes munkát végeznek. A stressz, az alacsony bér és a megfeszített munka mentális terhe miatt sokan távoznak: csak tavaly nyolc nővér ment el az osztályról. Mivel kevesen választják az ápolói pályát, utánpótlásból hiány van – az álláshirdetésekre pedig nincs jelentkező.

A babák felügyeletéhez, ellátásához több nővér kellene Fotó: Schmidt Andrea
A babák felügyeletéhez, ellátásához több nővér kellene.
Fotó: Schmidt Andrea

Újabban már szakorvosokból sincs elég, a fiatal orvosok közül egyre többen mennek külföldre dolgozni Szegedről is. Pesten már „kölcsönorvosokkal" próbálják ellátni a koraszülött intenzíves feladatokat, de Szegeden is szükség lenne több szakorvosra – tette hozzá a professzor. A problémát tovább mélyíti, hogy – bár a csecsemőhalandóságot már sikerült az európai szintre leszorítani – egyre több, jelenleg 9-10 százaléka a csecsemőknek a kis súlyú koraszülött. Azaz a PIC-ekre és az ott végzett ellátásra egyre nagyobb szükség van.

Katona Márta, az osztályt vezető főorvos szerint a stressz, a megfeszített munka és az alacsony bérek miatt mennek el a klinikáról a szakemberek. Fotó: Miskolczi Róbert
Katona Márta, az osztályt vezető főorvos szerint a stressz, a megfeszített munka és az alacsony bérek miatt mennek el a klinikáról a szakemberek. Fotó: Miskolczi Róbert

Az intenzív ellátás alapvető feltétele a megfelelő, minőségi géppark – többek közt inkubátorok, lélegeztetőgépek, oxigénszint-, szívműködés-, légzésfunkció-mérők, monitorok –, amit a nagy igénybevétel miatt 5-10 évente cserélni kellene. Erre azonban sem központi, sem egyetemi forrás nincs. Szegeden a koraszülött intenzív osztály lélegeztetőgépeinek 18, inkubátorainak 20 év az átlagéletkora, noha a modern műszerek nemcsak biztonságosabbá teszik az ellátást, de a dolgozók munkáját is megkönnyítik. Amit lehet, alapítványi támogatásokból igyekeznek beszerezni a szegedi szakemberek, de így is csak egy részét tudják elvégezni a szükséges javításoknak, felújításoknak vagy újeszköz-beszerzéseknek.

Számok

Magyarországon évente hat-hétezer koraszülött szorul intenzív ellátásra, a szegedi gyermekklinikán évente átlagosan 260-280 koraszülött kerül a PIC-re.

Olvasóink írták

  • 1. Zsoltee0716 2008. november 27. 20:18
    „Ja ilyenre sajnos nincsen pénz, ugy ahogy az újszülőteket szállító mentő autóra!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bekameráznák a Dóm teret

Szeged - Ismeretlen tettesek tavaly karácsony után felgyújtották a dóm kapujánál álló betlehemet,… Tovább olvasom