Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Pici piaci előnyök a kis termelői csoportokkal

A Dél-Alföld régió Magyarország harmadik legnagyobb baromfitartó helye. A határokon belül tyúkféléből 2005. december 1-jén közel 32 milliót tartottak, ebből mintegy hatmilliót a három déli megyében. A Csongrád megyei baromfiállománnyal foglalkozók számára is tanulságos az alábbi mohácsi történet.
Országos szinten 5-6 nagyobb csirkés termelői csoport kellene. Fotó: Karnok Csaba
A brojlercsirke közös értékesítésére 2003-ban jött létre Mohácson a város és környéke tizenöt termelője által megalakított Dunacsirke Mezőgazdasági Értékesítő, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet. A Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) programja révén termelői csoportként elnyertek támogatást, ez azonban önmagában nem jelent feltétlenül segítséget – állítja Martini József, a szövetkezet elnöke.

Perben a minisztériummal

Termelői csoportként a működés első két évében a nettó árbevétel arányában 5-5 százalékos támogatásra jogosultak, később évente csökkenő mértékben ennél kevesebbre, egészen az öt- éves támogatási időszak végéig. Az első év tagi termékek értékesítéséből származó 120 millió forintos nettó árbevétele után – a teljes forgalom 230 millió forint volt – a Dunacsirke Szövetkezet meg is kapta az említett ötszázaléknyi, 5,8 millió forint támogatást. A második év, azaz 2004 árbevétele arányában azonban már nem jutottak támogatáshoz ezen a jogcímen.

Mégpedig azért nem, mert a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) kifogásolták, hogy nemcsak az értékesítést végezte a szövetkezet együttesen, hanem a napos csirke és a takarmány beszerzését is. A vita a bíróságig is eljutott, a szövetkezettől ugyanis az FVM még a megalakulás éve után kifizetett csaknem hatmilliós támogatást is visszakövetelte. Ezt az összeget végül nem kellett visszafizetni.

– Amit tehát mondjuk egy kereskedőláncnak vagy élelmiszer-feldolgozónak szabad, azt nem szabad egy termelői csoportnak – vonja le a kézenfekvő tanulságot az elnök. A kereskedelmi láncok mellett vannak ugyanis olyan feldolgozó cégek is, amelyek közös beszerzésre alakított társaságon keresztül intézik bizonyos megrendeléseiket. A közös beszerzéssel ugyanis olyan árelőnyöket, kedvezményeket tudnak elérni – akár a cégenkénti külön-külön megállapodásokhoz képest így jóval kedvezőbb telefonos szerződések révén – , amelyekhez hasonlóról a közös értékesítéssel foglalkozók álmodni sem mernek. A Dunacsirkénél azonban mindezt hiába magyarázták az ellenőröknek. Pedig a termelői csoport működésének többek között akár ez is értelmet adhatna. Ezt a lehetőséget ugyanakkor kihasználják a szövetkezetnél ma is, de – mivel erre nincs lehetőség – nem termelői csoportként szerzik be együttesen, például a takarmányt. Amennyiben a szövetkezet egyik tagja szerződik például egy szállítóval, és annak feltételeit kedvezőnek tartja, figyelmébe ajánlja a többi tagot is. A termelői csoport tagjai így a gyakorlatban egyenként köthetnek szerződést a beszerzésre. Az így elért nagyobb mennyiségre való tekintettel azonban mégiscsak kaphatnak némi kedvezményt a kialakult gyakorlat szerint külön-külön is.

Támogatásból takarmány

A Dunacsirke Szövetkezet 2005-ben megkapott nettó 210 millió forintos árbevétele után 10,5 millió forint támogatást az NVT-ből. Ennek nyolcvan százalékát jobb híján forgóeszközre, takarmányra költötték el. A támogatás így némi pluszjövedelmet biztosított a termelőknek. A fennmaradó egyötöd részt pedig működésre fordították. Komoly fejlesztésbe belefogni azonban ebből a pénzből nem lehet – hangsúlyozza a szövetkezet elnöke.

Vágócsirkecsere


A Dunacsirke termelőitől – bár közösen értékesítenek – jobbára még a csoportosulás létrejötte előtti időkben kialakult kapcsolataik révén, korábbi feldolgozó partnereik vásárolják fel a vágócsirkét, évente összesen mintegy 550 ezret. Ennek húsz százaléka Martini József családi gazdaságából kerül ki. Martini a kezdetekre úgy emlékszik vissza, hogy a térségben több termelői csoport is alakult nagyjából egy időben, figyelemmel a várható támogatásokra, főként könyvelők, tanácsadók javaslatára. Csak Baranya megyében összejött így körülbelül harminc termelői csoport, de nem csak a baromfiágazatban, hanem alakult például ilyen a sertés- és a gabonaszektorban is.

A termelői csoportosulás azonban a brojlerágazatban nem igazán éri el a célját. A brojlertermelők azért sem tudják igazán érvényesíteni érdekeiket a feldolgozókkal szemben, mert 150 millió forintos árbevétele akár egy termelőnek is lehet. Ez a forgalom tehát nem jelent „valódi erőt" a termelői csoportnak sem – magyarázza Martini József. A szakember szerint tehát a brojlerágazatban kis termelői csoportokra nem igazán van szükség, inkább országos szinten 5-6 nagyobb csirkés termelői csoport kellene. Ezek már egyenként is rendelkeznének olyan nagy mennyiségű árualappal, amivel a piacon már bizonyos előnyökhöz lehetne jutni. Mivel azonban nem ez a helyzet – egyik csirkés termelői csoport sem igazán nagyobb, mint egy-egy komoly egyéni termelő –, a vágóüzemek érdekérvényesítő képessége még mindig nagyobb a tenyésztőkénél.

Kereslet-kínálati fordulók

Martini József úgy gondolja: mindez még a baromfiágazat jelenlegi, túl jónak azért nem mondható helyzetében is igaz. A csirkepiacon ugyanis kilenc hét elegendő ahhoz, hogy a kereslet-kínálat korábbi aránya akár meg is változzon. Ha ugyanis emelkedik a vágócsirke ára, három hét alatt máris be lehet állítani a szükséges mennyiségű naposcsibét, amelyekből a következő hat hét alatt vágócsirke nevelhető. Ezért a csirke esetében nem igazán működik a termelői csoportok tömörülése, az úgynevezett másodlagos termelői csoportosulás sem. A Dunacsirke Szövetkezet is tagja a mágocsi Baromfitermelők Országos Szövetségének, az eddig befizetett „tagdíjak" ellenére azonban egyelőre nem látják előnyeit a termelői csoportok ilyetén társulásának.

A szövetkezet tagjai egyenként jelentős beruházásokat végeztek már a tartástechnológia terén. Martini József szerint az NVT-s támogatásnak is akkor lenne igazán értelme, ha az nem lenne elaprózva a sok kicsi termelői csoport között, hanem csak néhány nagyobb csirkés csoportosulás között oszlana meg. A piacon pedig 40-50 millió csirke közös értékesítése már nem maradna hatás nélkül.

A szövetkezet célja az, hogy elérjék a háromszázmillió forintos árbevételt. Ezt ugyanis a végleges elismerés feltételeként két éven belül vállalták. Hosszabb távon ugyanakkor – véli Martini József – jó lenne egy feldolgozóban legalább résztulajdont szerezni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vitorlázással indították az évet

Az új esztendő első napján sokan maradtak délutánig az ágyban, kipihenni a szilveszteri mulatozás… Tovább olvasom