Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 25°C

Postások számolták a gólyafészkeket

Szeged - Szeged 1958 óta a gólyakutatás központja. Kezdetben postások és önkéntesek figyelték a madarakat. A hetvenes évek elejétől a kutatásokat folyamatosan a Magyar Madártani Egyesület munkatársai vették át.
– Daru segítségével felmegyünk a fészekhez, levisszük a fiókákat, meggyűrűzzük, majd visszarakjuk őket a helyükre. 1951 óta mindössze 5201 állat kapott alumínium- vagy műanyag gyűrűt – magyarázta Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoportjának titkára, a madarak vonulásának és párhűségének vizsgálatára alkalmas módszer lényegét. Szegeden különösen sokat foglalkoznak a fehér gólyával, hiszen a város 1958 óta hivatalosan is a gólyakutatás központja.

Az ötvenes évek végén kétféle módszerrel készítettek nyilvántartást a nagy testű madarakról. Először is a postaügyi értesítőkben mindig volt egy felmérő lap, amelyet a kézbesítők töltöttek ki az alapján, hogy összeszámolták, a saját körzetükben hány fészek van, villanyoszlopon vagy fára épültek, hány gólya lakja és hány fióka repült ki azokból. A másik módszer, ami a mai napig működik, hogy önkéntesek összeszámolják az ország különböző területein a gólyafészkeket. 1974 óta a Magyar Madártani Egyesület folyamatosan átvette a kutatás szervezését. Idén lesz százéves a gólyagyűrűzés. Lovászi Péter elmondta, sajnos a második világháborúban találat érte a madártani intézet épületét, az addigi felmérések adatai elvesztek.

Szeged fél évszázada a gólyakutatás központja Illusztráció: Tésik Attila
Szeged fél évszázada a gólyakutatás központja
Illusztráció: Tésik Attila

Európa madara

A gólyaállomány kilencven százaléka Európában él. Ennek körülbelül a fele Lengyelországban, de Spanyolországban is nagyméretű állományt tartanak számon. Az 1994-es adatatok szerint a 160 ezer pár világállományból 5000 pár Magyarországon él. Összesen 8872 fészekről tudnak az országban. Csongrád megyében 250-300, Szegeden 10-11 lakott fészek van. Nálunk öt-, nemzetközi szinten tízévente tartanak gólyaszámlálást.
– Az elmúlt száz évben sokat fejlődött a madárkutatás. Az embereknél alkalmas apasági vizsgálathoz hasonlóan a madaraknál is készítenek például vérmintából genetikai ujjlenyomatot. A vizsgálatból kiderült, hogy számos monogámnak hitt madár mégsem hűséges párjához. Sokszor egy fészekben sem egy apától származnak a fiókák. Mivel a gólyákon még nem történtek ilyen vizsgálatok, és a kutatások sem bizonyítják az ellenkezőjét, a szakemberek még mindig úgy tartják, hogy a gólyák egy életre választanak társat, hiszen míg egy kistermetű poszátának könnyű megkörnyékezni a „szomszéd asszonyt", addig egy gólya ugyanezt már nem tehetné titokban – magyarázta a madártani egyesület titkára. Azt is elmondta, az egyesület monitoring internetes központjába bárki tölthet fel gólyákról készített képeket, illetve a felfedezett új fészkekről adatokat, így mindenki számára elérhetővé vált a madarak megfigyelése. Zala megyében már létezik olyan fészek, melyet webkamerával figyelnek, és azt bárki megnézheti a világhálón.


Életmód

A gólyák április első napjaiban érkeznek hazánkba, telelőterületükről, Afrikából. A hímek sokszor néhány nappal hamarabb érnek ide, hogy fészket foglaljanak. Az idősebb madarak elfoglalják a régi fészket, javítgatják azt, a fiatalok „építkeznek". A három-öt éves madarak érkezéstől számított egy-két héten belül már tojásokat raknak. Július közepén kirepülnek a fiókák. Augusztus végén több száz madár gyűlik össze a nagyobb pusztákon, és indul vissza a telelőhelyre. A Földközi-tenger megkerülésével a Boszporuszon kelnek át. Előfordul, hogy a szorosnál akár tízezer madár is összegyűlik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Holttest a Tiszában Szegednél

Szeged - Ismeretlen nő holttestére bukkantak csütörtök kora délután a Tisza árterében Szegednél. A… Tovább olvasom