Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Presztízs-díjas karrierek

Két sikeres cégvezető pályakezdését idézzük – egyikük tavaly, másikuk tavalyelőtt érdemelte ki Az év üzletembere díjat a Délmagyarország Presztízs-gáláján. Rácz József egy szakközépiskolai tanári állásból indult, Lakatos Jenő villanyszerelő szakmunkás volt az egykori NDK-ban.
A Délmagyarország Presztízs-gáláján Az év üzletembere díjat 2005-ben Lakatos Jenő, a Főszer Electric Zrt. vezérigazgatója érdemelte ki. A régió egyik legnagyobb elektromos szerelőipari társaságának első embere már gyerekkorában is kivette a részét a munkából: az üllési fiú szőlőt permetezett a családi birtokon, nyaranta a helyi termelőszövetkezetnél paprikát kapált, barackot és spárgát szedett. Kollégistaként vagonból lapátolt szenet, és kévevágó cséplőgépen volt napszámos. A középiskola elvégzése után, 1969-ben az akkori NDK-ban kezdett el dolgozni.

– A két ország közötti megállapodás értelmében villamosipari szakembereket fogadott az egykori Kelet-Németország. Előbb Jénában, majd Rudolstadtban helyezkedtem el villanyszerelőként. Egy nyolcezer fős gigavállalat, egy óriás textilmű vezérlőterméből irányítottuk a legmodernebb gépsorokat – nosztalgiázott Lakatos Jenő. A német kollégák mellett a munkafolyamatokat és a nyelvet is gyorsan elsajátították.

Egy karrier állomásai

Amikor Lakatos Jenő 1972-ben hazatért az NDK-ból, a mostani cége jogelődjénél helyezkedett el művezetőként. Az akkor még állami vállalat a fővárosból Szegedre helyezte, hogy levezényelje a déli régió munkálatait. Néhány év alatt építésvezető, majd főépítés-vezető lett. Időközben két diplomát is szerzett, és azóta is folyamatosan tanul. 1984-ben nevezték ki üzemigazgatónak. Miután jelentkeztek a szegedi üzemigazgatóság privatizációjára, 91-ben kivásárolták, és öt társával megalakították a Főszert. Ekkor indult a máig tartó sikertörténet.

– Tizenkilenc évesen egy teljesen más világba csöppentünk, ahol két és félszer annyit kerestünk, mintha itthon dolgoztunk volna. Gyorsan befogadtak bennünket, és ebben a sport is sokat segített. Az itthoni megyei első osztálynak megfelelő ligában fociztam támadó középpályásként. Ha edzőtáborról vagy mérkőzésről volt szó, a munkahelyemen is tolerálták a hiányzásomat – beszélt NDK-s élményeiről a vezérigazgató.

Tavaly Rácz Józsefnek, a Mórakert Termelői Értékesítő Szövetkezet első emberének a munkáját ismerte el a független szakemberekből álló Presztízs-zsűri: ő lett Az év vállalkozója. Nem az üzleti szférából indult a karrierje: két évig tanított a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában. – Az agrármérnöki és a mérnök-tanári diplomám megszerzése után a Volán-telep melletti fiúkollégiumba vettek fel nevelőnek, majd idővel óraadó tanárként is foglalkoztattak. A bentlakásos rendszerben a srácok délutáni felügyelete mellett esténként focira is jutott időnk – emlékezett vissza erre az időszakra a kétgyermekes családapa. A Zsombón élő pedagógus a helyi falugazdásztól hallott a Mórakert pályázatáról. A cég ügyvezető igazgatót keresett.

– Minden tapasztalat nélkül kerültem Mórahalomra. Állítólag az ambícióm miatt szavaztak nekem bizalmat. A legnagyobb nyárban kezdtem a munkát. Az áruátvételtől, a raktárosi és a pénztárosi feladatokon át a sofőrködésig mindent egyedül csináltam. 1996 teléig én voltam a szövetkezet első és több hónapon keresztül az egyetlen főállású alkalmazottja – beszélt teendőiről. – Névlegesen már a kezdetektől ügyvezető igazgató voltam, csak a feladatköröm változott évről évre. A fizikai munka előbb kereskedelmi, majd cégvezetői feladatokra változott. Ma már több mint száz főt foglalkoztató céget kell irányítanom – mondta büszkén.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lehet múzeumigazgatót választani

Elhárult minden akadály: kilenc hónap után kiírhatja a megyei önkormányzat a Móra Ferenc Múzeum… Tovább olvasom