Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

˝Pusztuljon el ez a rablóbanda˝

Szeged - Bodolay Géza rendezésében, a narrátorként is közreműködő Gyüdi Sándor főigazgató vezényletével és Fekete Gizi címszereplésével pénteken mutatták be Bertolt Brecht korszakos darabját, a Kurázsi mama és gyermekeit a nagyszínházban.
A színháztörténet legfontosabb művei közé tartozik Bertolt Brecht ˝krónika a harmincéves háborúból˝ műfaji megjelölésű darabja, a Kurázsi mama és gyermekei; örülni kell, hogy a szegedi teátrum produkciójának köszönhetően meg lehet mutatni a diákoknak, mi az az epikus színház.

Különös ˝installáció˝

Bodolay Géza Molnár Zsuzsa kopár, szürke falakkal körülvett, szinte üres színpadképével, a kizökkentő songok megtartásával és más távolságtartó effektusokkal is hű maradt Brecht színházi elképzeléseihez, de a produkció már azelőtt zavarba ejti az embert, hogy megkezdődne az előadás. A ruhatár előtt sajátos ˝installáció˝ fogadja a mit sem sejtő közönséget: bordó-arany karosszékben szmokingba öltöztetett csontváz ül, fején jellegzetes piros-kék-fehér, csillag-sávos amerikai kalap, lábánál katonai hátizsák, amelyre nagy, piros betűvel a dollár jelét ragasztották. Élclapokban ábrázolták egykor így a harácsoló amerikai tőkést, igaz, ott nem csontvázzá aszalódva, hanem hatalmas, korpulens testtel.


Hogy mi köze az európai harmincéves háborúban játszódó darabnak az Egyesült Államokhoz? Bodolay Gézának, aki a Bánk bánt is multikulti-ellenes röpirattá változtatta a kisszínházban, ez nem jelenthet problémát. A művészi szabadság jegyében Kurázsi mama-rendezése nemcsak általában a háború embertelensége, a pénz mindent eltorzító és elpusztító hatalma ellen szól, hanem rafináltan elbújtatva ott van benne a mai Amerika kritikája, értékeinek kifigurázása is. Kurázsi mama emblematikus echós szekeréből ebben a rendezésben egy tehergépjármű platós pótkocsija lett, amelynek két oldalára hatalmas betűkkel a kurázsi és a bátorság szót pingálták. A katonák is modern zubbonyokban lépnek színre. A keep smiling ikonja lehetne a zsoldosvezér, akit folyton fülig érő, rikítóan pirosra rúzsozott szájjal, az amerikai tengerészgyalogosokéra emlékeztető szerelésben Borovics Tamás alakít. Úgy veszi pártfogásába a Top Gun-filmek óta az amerikai vadászpilóták védjegyévé lett napszemüveget és sötét bőrdzsekit viselő Eilifet (Sorbán Csaba), hogy iszogatás közben jelentőségteljesen a combját simogatja. Aki ismeri az amerikai hadseregben mostanra nyugvópontra jutott vitákat, a „Don’t ask, don’t tell" korszakkal való szakítást, csak az képes dekódolni a jelenet homofób, csúsztatásokkal teli üzenetét.

Kurázsi mama és gyermekei: Fekete Gizi (Anna Fierling), Gidró Katalin (Kattrin), Sorbán Csaba (Eilif), Pataki Ferenc (Svájcerkás). Fotók: Kuklis István (Galéria)

Nagy színészi energiák

Ebben az előadásban a színészek egy része és az értelmetlenül rohangáló statisztéria talán nem is tudja, hogy pontosan mit és miért kell játszania. Könnyen mozgatható, lélektelen marionettfigurák Bodolay ˝bábszínházában˝. A címszerepet alakító Fekete Gizire ez nem vonatkozik, nagy színészi energiákat mozgósítva, plasztikusan kelti életre ˝a csatamezők hiénáját˝. Meggyötört Kurázsi mamája a jég hátán is megélő, elpusztíthatatlanul szívós, számító, pénzéhes és megkeseredett, rideg mutter, aki minden téves döntésére azonnal talál önfeloldozó igazolást, minden tragikus veszteségén képes hamar felülemelkedni. Néma lányát, Kattrint Gidró Katalin alakítja, aki a kiszolgáltatott, sebezhető, szerencsétlen nőalakok megformálásában mindig erős, most is pantomimszerű, expresszív játékával remekel. Az előadás emocionális csúcspontja, amikor kétségbeesett, önfeláldozó dobolásával felriasztja és megmenti a várost. Stüssziből, a fiatalabb fiúból itt Svájcerkás lett, Pataki Ferenc jóindulatú együgyűségét igyekszik kidomborítani.

Tömörítések

A rendező Nemes Nagy Ágnes klasszikussá lett fordítására támaszkodott, de a költőnél radikálisabb, tömörebb nyelvet választott. Így lett az eredeti ˝ha ostoba lettem volna, éhen vesztem volna, te bölcsek bölcse˝ mondatból Bodolay magyarításában ˝az lett volna ostobaság, ha éhen döglök, te seggfej˝; a ˝kibabrált velünk˝ helyett ˝kibaszott velünk˝; a ˝fogd be a szád˝ egyszerűen ˝kuss˝. A tömörítés persze nem mindenhol hasznos, olykor a követhetőség rovására is ment, így zavarossá vált a krónika.

Hasonlít Brechtre

Elidegenítő effektusként tökéletes a songokat a zenekarral, majd gitárral is kísérő Gyüdi Sándor, aki a jellegzetes fekete szemüvegben valóban hasonlít Brechtre. Ahogy narrátorként a szöveget mondja, vagy amikor még dalra is fakad, az tényleg megtöri az illúziót, és kizökkenti a nézőt. Paul Dessau zenéjével éneklik a songokat, amelyek többnyire kiábrándítóan hangzanak. Kivétel talán csak az Yvette Pottier szerepét játszó Csorba Kata, aki énekelni is tud.

Bár az otthon maradó bérletesek üres helyeit igyekeztek az előrelátóan beszervezett hetven diákkal feltölteni, a szünetben távozó nézők miatt így sem volt telt ház, és a végén – miután az Internacionálé dallamára énekelték: ˝Pusztuljon el ez a rablóbanda, a rabságból elég nekünk...˝ – csak nehezen indult meg a taps.

A hiba a közönségben lehet. Le kellene váltani.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még szántani sem lehet

Ha a homoki területeket nem számítjuk, 30-35 ezer hektáron még az őszi szántást sem sikerült elvégezni Csongrád megyében az időjárás miatt – tudtuk meg a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságától. Tovább olvasom