Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Pusztuló vadgesztenyék Szegeden

Szeged - Rettenetes pusztítást okoz a délről terjedő, melegkedvelő vadgesztenye-aknázómoly a városi gesztenyefákban. Üdezöld helyett máris barnul-vörösödik a lombozatuk – pedig hol van még az ősz!
Rettenetes pusztítást okoz a délről terjedő, melegkedvelő vadgesztenye-aknázómoly a városi gesztenyefákban. Üdezöld helyett máris barnul-vörösödik a lombozatuk – pedig hol van még az ősz! Ha a szakemberek nem gondoskodnak a védelmükről, néhány erős aknázómolyos év után elpusztulhatnak a városok díszét jelentő vadgesztenyék.

Augusztusra – mintegy tíz év óta, amióta elszaporodott a délről terjedő kártevő Magyarországon – esztendőről esztendőre siralmas barnásvörössé válik a lombkorona. – A vadgesztenye-aknázómoly évente háromszor rajzik; a harmadik rajzás csúcsideje nemrég volt. Az idén harminc százalékkal nagyobb rajzást figyelhettünk meg, mint tavaly. Nevét egyébként onnan kapta a moly, hogy hernyói járatokat („aknákat") rágnak a levél belsejébe, a két réteg közé – mondja Mucsi Krisztina, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának előrejelzője. Az aknázómoly-túlszaporodás oka: a kártevőknek az idei, enyhe télen a szokásosnál nagyobb számban sikerült áttelelniük. Hogy a fák mennyire tudnak ellenállni a károkozóknak, attól is függ, a környék levegője mennyire szennyezett, az egykori, téli sózások hatása mennyire rontotta le a fák ellenálló-képességét, illetve, hogy gomba- és egyéb betegségek mennyire károsítják őket.

Színes jövő?

A vegyszeres védekezés mellett az is nagyon jó, ha a lehullott, aknázómolybábbal teli, elszáradt lombot összegyűjtik és elégetik – hívja föl a figyelmet a növényvédelmi állomás szakembere. Azt is tőle tudjuk: a vadgesztenyének leginkább a „hagyományos", fehér virágzatú változata érzékeny az aknázómolyra. A színes – piros, illetve sárga – virágzatúak ellenállóbbak. Az egyik szegedi faiskola tulajdonosától, Tölgyesiné Juhász Tündétől megtudtuk: ilyenek be is szerezhetőek tőlük.

„Miért nem tesznek már valamit a vadgesztenyefákért az illetékesek?" – kérdezik lapunktól a Szentháromság útján lakók. A válasz: nagyon is tesznek, csakhogy: – Ez déli fekvésű utca, a fák „szinte tövig be vannak aszfaltozva", és az aszfaltból visszasugárzó hőt, illetve a száraz levegőt nem bírja a vadgesztenye. Ezek a hatások tovább gyengítik az állományt. Egyébként a kártevő ellen kitinszintézist gátló (a rovarok fejlődését gátló) permettel védekezünk; az első permetezést még áprilisban, az első rajzáskor végrehajtottuk, a harmadikat a közelmúltban fejeztük be – mondja Gila Csaba, a Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartó divíziójának vezető helyettese. A hosszú távú megoldás a gesztenyéknek más, az adott körülményeket jobban tűrő fafajokra történő lecserélése lehet. Legmegfelelőbbnek az oszlopos csörgőfa tűnik erre a célra – csodálatos, élénksárga virágzata miatt népszerű is a városlakók körében. De amíg csak lehet, a kht. nem akarja kivágni a gesztenyefákat – egyébként is tíz-tizenötmillió forintot igényelne a fasor-rekonstrukció. Ahogyan csak lehet, gondoskodik róluk, nemcsak a kártevők irtásával, hanem talajerőpótlással is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elindulnak a dózerek, maradnak az öregek

Szeged - Az újszegedi Gyimesi utcai társasház nyugdíjas lakói harmincmillió alatt nem mennek ki a… Tovább olvasom