Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Rácz Tibor és Rácz Rita, Ancona szerelmesei

Együtt játszott tavaly az Anconai szerelmesek című zenés darabban a két Rácz: Tibor, a színművész humorával vette le lábáról a nagyérdeműt, míg lánya, Rita a hangjával kápráztatta el a publikumot. A két művész olyan jól érezte magát az előadásokon, hogy látatlanban beleszerettek Anconába, és úgy döntöttek, hogy idén nyáron ott pihenik ki a színházi fáradalmakat.
Rácz Tibor és Rita az Anconaiban. Fotó: Schmidt Andrea
– Tényleg azért mentek Anconába, mert annyira beleszerettek a darabba, hogy meg akarták nézni, milyen az eredeti helyszín?

– Igen, és nem hiszi el, de az egyik szegedi barátom épp Ancona fölött egy picivel, egy halászfaluban vett házat, és még karácsonykor megbeszéltük, hogy kimegyünk, és nyaralunk ott egyet – válaszolja Rácz Tibor, miközben kényelmesen hátradől a székben az úszóházon, ahol a lánya is vele élvezi a nyárutó hangulatát. – Leültem a fiammal, Mátéval, és a lányommal Ritával, és elmondtam nekik, hogy ez most egy teljesen másfajta nyaralás lesz, mint amihez eddig hozzászoktak: nem szállodába megyünk, hanem egy olyan helyre, ahol valóban belekóstolhatunk az olasz életérzésbe. Átruccanunk Anconába, napozunk a tengerparton, jókat eszünk, és átmegyünk majd Cremonába is, mert a fiam odavan az ottani híres hegedűkért. A gyerekek nagyon örültek, és így is lett, 300 kilométeren belül minden egy helyen volt, ami minket érdekelt, és mindent szorgalmasan be is jártunk.

– Milyen az élet Anconában? Olyasmi, mint a darabban, a hamisítatlan dolce vita?

– Olyasmi. Az előadásunk díszlete például hasonlít Ancona belvárosának egyik kis terére. A tengerparti rész azonban nem olyan olasz kisvárosi hangulatot idéz, mint amilyennek a színpadon mi ábrázoltuk, teljesen más, az ott egy hatalmas kikötő, négyemeletes hajókkal, amelyek kamionokat is szállítanak, olyan óriásiak. Fantasztikus város egyébként, kilencvenezren lakják, és maga az óváros egy tengerpartból kiemelkedő szikla tetején áll, ahova körülbelül ötszáz lépcső vezet föl.

– Akkor önnek Ancona amolyan szerelem első látásra?

– Ha a darabra gondol, akkor igen. Van olyan ismerősöm, aki már nyolcszor látta. A másik kedvenc előadásom egyébként a Liliomfi, amit hamarosan szintén láthat majd mindenki a színházban, abban is rengeteget röhögünk, meg marháskodunk. Ami pedig Ancona városát illeti, hát annyira azért nem zúgtam bele, Chioggia, egy közeli igazi itáliai kis ékszerváros nekem jobban tetszett. Anconában az a rengeteg lépcső… – neveti el magát a művész.
– Én szerelmes lettem Anconába – vág Rácz Tibor szavába lánya, Rita. – Lenyűgözött a látvány a szikla tetejéről: be lehetett látni az egész tengert és a várost. Gyönyörű volt! Imádom a sikátorokat, és ott volt bőven, úgyhogy bolyonghattam kedvemre. Apával ellentétben én jól bírtam a lépcsőzést.

– Úgy tudni, szépséges hangját nemcsak mi, szegediek értékeljük nagyra, hanem felvették egy olyan helyre, ahová mindössze hatan járhatnak idén – több száz jelentkező közül.

– A Zeneakadémia opera tanszakára jutottam be, ez egy kétéves másoddiplomás kurzus, ahol Kovalik Balázs lesz az osztályfőnököm, és Marton Éva a tanszékvezetőm.

– Akkor Szegeden nem is énekel a következő két évben?

– Mivel másoddiplomás képzésről van szó, remélem, kevés órám lesz, mert nagyon szeretném folytatni itt a dolgaimat Szegeden, bár Kovalik Balázzsal erről még nem egyeztettem.

G.K.T.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kötelező a pénteki tanévkezdés

A pénteki tanévkezdés miatt a kollégisták már ma beköltöznek a diákotthonokba. Az évnyitó időpontja… Tovább olvasom