Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Radikalizálódnak az egyetemisták

Egyre radikálisabbak, valamint előítéletekkel terheltek az egyetemi hallgatók politikai véleményei, cselekvésmintái – derül ki a Felsőoktatási Kutatóintézet elemzéséből.
Az egyetemisták politikai cselekvésmintáit egyre inkább a radikalizálódás és az előítéletesség jellemzi. A hallgatók hét százaléka például részt venne nem engedélyezett politikai tüntetésen, ha ezt fontos ügy vagy rendkívüli helyzet indokolná, három százalékuk pedig nem rettenne vissza a köz-, illetve a magántulajdonban való kártételtől sem – derül ki a Felsőoktatási Kutatóintézet friss elemzéséből.

A kérdőíves kutatásban 1200 egyetemistát, köztük hatvan szegedit kérdeztek meg – tudtuk meg Gábor Kálmán kutatásvezetőtől, a szegedi egyetemen is oktató szociológustól. Szerinte a radikalizálódás magyarázata a globalizációs kihívásokban és az internet mozgósító erejében keresendő. A világháló nagyban segíti a szélsőjobboldali eszmék, a nacionalizmus erősödését, márpedig a legnagyobb arányban éppen az egyetemisták interneteznek.

Vásárhelyi már botrányt kavart

Emlékezetes, Vásárhelyi Mária szociológus 2004 februárjában publikálta tanulmányát, amely a történészhallgatók ideológiai meggyőződését, attitűdjeit vizsgálta. A nagy vitákat kiváltó elemzés megállapította, a történészhallgatók körében aggasztó mértékű az antiszemita beállítódás és a cigányellenesség. A szegedi egyetemen különösen magas volt az előítéletes hallgatók száma.

Az egyetemisták politikai preferenciáiban 2002 óta jobbratolódás jellemző. Főként a Fidesz támogatottsága nő körükben, ám egyre többen szimpatizálnak szélsőjobboldali szervezetekkel is, például a Jobbikkal, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, vagy a Vér és Becsülettel. Gábor Kálmán szerint ez egy szűk csoport csupán, ám véleményformáló ereje igen nagy.

Kónya Zsolt jogászhallgató úgy látja, csak abban az ügyben mozdulnak meg a diákok, ami érinti őket. Ilyen volt legutóbb a tandíjellenes demonstráció.

– Különben inkább érdektelenséget tapasztalok, politikáról, közügyekről nem is beszélünk az egyetemen, tanulni járunk oda – fogalmaz.
A végzős, történelem szakos Rácz Róbert szerint viszont észlelhető a radikalizálódás, de nem csak az egyetemeken. Szerinte a magyar fiatalok legalább harmada fogékony a szélsőjobboldali eszmékre. – Dolgoztam katonaként, börtönőrként, ismerem a társadalom különféle rétegeit, és állítom, ez az attitűd nem függ az iskolai végzettségtől. Az egyetemi hallgatók szerintem nem tájékozottabbak, mint kortársaik, az internetet informálódás helyett szórakozásra használják. S mivel szüleik eltartják őket, kötetlenebbek, több baromságban benne vannak – mondja.

T. G.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem rétegtermék a kétrétegű

Sorozatunkban – természetesen a teljesség igénye nélkül – olvasóinkat a vásárlásban… Tovább olvasom