Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Ranglisták és teljesítmények

Szeged - A világ legjobb 301–400 egyeteme közé sorolja a szegedit a Shanghai Jiao Tong University legújabb felmérése. A kínai intézmény 2003 óta évente elkészíti a világ 500 legjobb egyetemének rangsorát. Ugyanakkor egy másik, a THE és a QS TU által minap publikált 100-as listán nincs hazai universitas.
– Egyik lista sem az igazi. Nem lehet egyetemi stratégiát arra alapozni, hogy egyik vagy másik listán előrébb kerüljünk – jelentette ki érdeklődésünkre Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Úgy véli: az öt hazai egyetem, közte a szegedi kutatóegyetemi minősítése mutatja, hogy teljesítményük alapján ezek állnak a hazai felsőoktatási intézmények élén. Arról, hogy a világ első 100–200 legrangosabb universitasa között nincs magyarországi, szerinte mindent elmond az adat: a szegedihez hasonló hallgatói létszámú Harvard Egyetem éves költségvetése 4 milliárd dollár. – Csodák nincsenek – hangsúlyozta. – Különösen a természettudományi eredményekben, mert azok eléréséhez laborok, műszerek, kísérletek kellenek.

Az SZTE-n kívül Magyarországról csak az ELTE került a sanghaji világranglistára, idén a szegedi universitassal azonos, a 301–400. közötti intézmények csoportjába. Az országok USA-val, Nagy-Britanniával és Németországgal kezdődő, 39 részes rangsorában Magyarország a 28. Az európai listán az SZTE – többek között az ELTE-vel egyetemben – a 34. sávba tartozik (a 124–168. helyezettek csapatába). Kontinensünk legjobb universitasa: a Cambridge (a világranglistán az 5.), míg ezüstérmes az Oxford (a világban 10.), bronzot kapott (összesítésben 21.) a University College London.

A szegedi a világ legjobb 301–400 egyeteme között. Fotó: Frank Yvette
A szegedi a világ legjobb 301–400 egyeteme között.
Fotó: Frank Yvette

– Nagyon tudatosan döntenek az amerikai diákok, mikor felsőoktatási intézményt választanak. Mert tudatosan figyelik az egyetemek minőségét a leendő munkáltatók is: a munkaerőpiaci rangsor könyörtelenül működik – osztotta meg velünk külföldi tapasztalatát az SZTE rektora. Míg a hallgatók pályaválasztási döntéseikhez használják, a versenyszférában dolgozók partnerkeresőnek, az egyetemi vezetők viszonyítási alapként tekintik teljesítményük méréséhez a különböző rangsorokat. – Errefelé haladunk mi is, és ebben a versenyben az SZTE vállalja a kihívást.

Hatékonyan

Míg Magyarország gazdasági teljesítményével az OECD-országok közepesei közé tartozik, addig tudományos teljesítménye alapján sokkal jobb, 75 százalékos.Ha azt nézzük, hány dollárba kerül egy tudományos dolgozat születése, kétszer hatékonyabbak vagyunk, mint az OECD-átlag. Tehát az alacsony kutatás-fejlesztési finanszírozás, az alacsony K+F létszám mellett a magyar tudományos szféra teljesítménye duplája a gazdaságénak – hívja föl az összefüggésre a figyelmet Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként is.

Versengő topok

A sanghai egyetem 500 intézményt súlyozó listájának élén idén is a Harvard áll. Az SZTE 2003-ban a 201-250. közöttiek, 2005-ben a 203-300. helyezettek, most a 301-400. blokkban szerepel. A világ 100 legjobb egyetemének listáját a Times Higher Education és QS Top Universities 2004 óta állítja össze. E minap nyilvánosságra hozott legújabb rangsorban az 1. továbbra is a Harvard, 2. a Cambridge, 3. a Yale (USA). Az első húsz között 13 amerikai, 4 angol, 1-1 kanadai és ausztrál egyetem található, de csak egyetlen olyan intézmény (az ETH Zurich), ahol a tanítás nem angol nyelvű.

Olvasóink írták

  • 15. Demanda 2010. szeptember 14. 15:41
    „Igaz, de anélkül is kaphat jó állást az ember. Persze aki ellébecolta a dolgokat, aztán nem kap melót, annak könnyen mondja rá más eredményeire, hogy "biztosan rokoni kapcsolat". Azon közeli ismerőseim, akikkel együtt végeztem, egyikük sem így kapott munkát. Ez inkább akkor fontos, ha piacképtelen diplomát csinál az emberfia.”
  • 14. spiler 2010. szeptember 14. 10:50
    „sokkal többet ér a rokoni kapcsolat...........”
  • 13. Demanda 2010. szeptember 14. 08:40
    „No a területfejlesztés a másik siker-szakirány... Az erasmus pedig nagyon jó tapasztalat meg buli fél évig, de aki inkább dolgozik helyette szakmában, akár ingyen, másfajta tapasztalatért, az jobban jár. Amúgy sem csak a kiváló eredmény a lényeg, hanem a talpraesettség, és kiállás, ami sokszor a kiváló hallgatókból úgy ahogy van, hiányzik. (Persze tisztelet a kivételnek, mert abból is van ezernyi).”
  • 12. spiler 2010. szeptember 14. 08:13
    „térség és telep.fejl.,kiválló diploma,2 nyelvvizsga,felsőfokú,középfokú,fél év BRÉMA ERASMUS program/évf.társai közül már sokan külf.dolgoznak és nem a szakmában/”
  • 11. 1131 2010. szeptember 13. 23:34
    „megint ez a bohóc ruha”
  • 10. Demanda 2010. szeptember 13. 21:39
    „Csak csatlakozni tudok Jeti00-hoz. Szintén geográfus, azonnali elhelyezkedéssel. spiler, a kedves fiadnak anno biztos nagyon jól hangzott, hogy az idegenforgalmi szakirányon alig kell tanulni, a vizsgák vicc-számba mennek, csakhát ugye azzal nem lehet elhelyezkedni. Nem csak egyetemet, szakot, hanem szakirányt is tudni kell választani, és nem mindig a legkisebb ellenállású irány a legjobb. Sőt.”
  • 9. tom_peris 2010. szeptember 13. 21:39
    „spiler
    gográfus szak már nincs...

    azonban igazad van... évi 20 fővel egészen biztos hogy piacképes lenne... csak ott van mellettük még 100 hallgató...

    az az igazság hogy felülről bűzlik a hal, amíg ilyen marad a finanszírozás struktúrája addig nagyon sok olyan szak lesz ami jelen formájában nem piacképes...

    Jeti00 én is szintén geo-s... és tudok elhelyezkedési gondokról... és bizony a szakirány az sokat jelent...”
  • 8. Ferrer 2010. szeptember 13. 21:36
    „Ez az, hajrá SZTE, hajrá Szeged, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”
  • 7. kispacni 2010. szeptember 13. 21:33
    „Mikor fejezzük be ezt az önámítást a shanghaji egyetem listájára történő hivatkozással. Gyakorlatilag azért vagyunka anyyira elől, mert az összpontszámban ilyen sokat számit Szent-Györgyi Albert Nobel díja. Amig a környező országok egyetemei nem produkálnak egy Nobel díjast (és ugyebár ez a veszély nem fenyeget) addig enm is esünk drasztikusan a listán. Inkább olyan érzékenyebb listákat kéne figyelembe venni, mint amilyeneket a MAB vagy egyéb frisebb a hazai tudományos szempontokat is figyelembe vevő listák mutatnak. És ott az SZTE finoman nem áll olyan jól. Gyakorlatilag nagyon sok szempontból megelőz minket már a Debreceni Egyetem, ami ugyebár 10 évvel ezelőtt még fényévekre volt Szegedtől.

    De maradjunk külföldi listáknál. Van olyan is ahol sehol nincs magyar egyetem (http://www.origo.hu/tudomany/20100909-a-legjobb-egyetemek-a-cambridge-atvette-a-vezetest-a-harvardtol.html).”
  • 6. antikos 2010. szeptember 13. 21:02
    „Kínai tesók ezt kérdezték, de buták:)”
  • 5. jozko 2010. szeptember 13. 19:52
    „Utolsó etap!
    Van hova javulni.
    Ez akár optimizmusra is sarkallhat!
    Az első csak ronthat a helyezésén!”
  • 4. Jeti00 2010. szeptember 13. 19:21
    „spiler!
    szintén geográfus, de nem tudok elhelyezkedési gondokról. Persze nem mind1, melyik szakriánnyal végezte el... idegenforgalmis valóban nem ér sokat”
  • 3. Kreatív 2010. szeptember 13. 19:03
    „Sanghai rangsora elfogult.
    A tesom nemrégen járt ott. Tizenhárommilliós város, egysínű mágnesvasúttal.
    Megkérdezték tőle, hogy hányan vagyunk magyarok?
    Mondta, - hogy úgy 16 millióan...
    Nem értették a helyzetünket.
    - 16 millió embernek, minek külön nyelv? -kérdezték tőle.

    Más világ, más értékrend...”
  • 2. spiler 2010. szeptember 13. 14:13
    „NEM PIACKÉPES EGYES SZAK,,,,,,,saját gyerekem elhelyezkedése,valamint ismerösök elmondása alapján nekem ez a véleményem/ TTK GEOGRÁFUS/”
  • 1. deszkás 2010. szeptember 13. 12:41
    „Rektor úr! A megnyitón miért nem a HIVATALOS magyar zászló volt látható?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtalálták a szegedi vár déli falát

Megtalálta a szegedi középkori vár déli falát a Móra Ferenc Múzeum régész csapata a Móra parkban… Tovább olvasom