Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Rantal János palotái

Szeged - Az 1980-as évek óta összesen 5 szegedi belvárosi műemlék épületet újított fel Rantal János építész. Úgy őrizte meg a múlt örökségét, hogy a házakat lakhatóvá tette.
Amikor Rantal János építész tervezőt 1983-ban felkérték a Fekete Ház felújítására, még nem gondolhatta, hogy a munkásságában új fejezet kezdődik el. Hogy csaknem három évtizeddel később egyik műemlék épületről a másikra mutathat rá Szeged történelmi, Europa Nostra-díjas belvárosában, azzal a nem titkolt büszkeséggel: „hálás vagyok a sorsnak, hogy ezeket mind én tervezhettem át korunk igényeinek megfelelően".

Kaszinó

A Fekete Házra valahai sötétes szürke színe miatt ragasztották rá nevét, amely Meyer Ferdinánd szegedi vaskereskedő számára Gerster Károly tervei alapján 1857-ben épült. 1860–1865 között egy kaszinó fogadta itt tehetősebb vendégeit. Később politikai jelentőséget kapott az épület, mivel ennek könyvtárszobájában jött létre 1918 októberében a Szegedi Nemzeti Tanács. Utána lakóház volt: itt született Endre Béla festőművész.

Víz előtti házak


Minden kőnek, téglának és háznak megvan a maga története: órákig lehetne mesélni róluk. – A Fekete Házban munkásmozgalmi múzeumot szerettek volna létrehozni a 80-as években, a koncepció azonban nem illett bele abba a képbe, amit segítőimmel, Trogmayer Ottó régésszel, akkori múzeumigazgatóval és Zombori István történésszel, a mostani igazgatóval meg szerettünk volna valósítani. Amikor a megyei első titkár eljött megnézni, hogy áll a felújítás, Zombori Pistával cementes zsákok alatt rejtettük el azokat a kőtárból előkerült szegedi barokk címereket, amelyeket a kapualj falába terveztünk. Ma ott láthatók kétoldalt. Trogmayer azt mondta: „Ne törődj vele, mit mondanak, úgyis várostörténeti múzeum lesz belőle!" Igaza lett.

– A Fekete Ház – folytatta Rantal – egy „elépített", IKV által megnyomorított, víz előtti neogótikus stílusú ház volt, amelyet kiszabadítottunk a környezetéből: földszintjén és emeletén körüljárható kiállítótermes múzeumot, restaurátorműhelyt hoztunk létre, itt van a történeti osztály, az iparművészeti és az irodalomtörténeti gyűjtemény. Pincéjét most alakítjuk ki szintén kiállító- és előadóteremmé.

Szegeden máig egyedülálló munka a Kárász utcai Átrium üzletház tervezése 1997-ben. A műemlékvédelemmel egyeztetve úgy alakították át a szintén az árvíz előtt, 1869-ben épült, Várnai Lipót könyvkereskedőről, későbbi tulajdonosáról Várnai-háznak nevezett belvárosi palotát, hogy a nagyközönség nem is tudta, milyen munkálatokat rejteget a korzó felől zárva tartott kapu. Ez volt az első olyan jellegű tömbbelső-kialakítás, amikor üvegtetővel fedték le a belső udvart. A megrendelő ráadásul nem a város, hanem egy, a privatizáció során tulajdonossá vált kft. volt. Akkor Rantal úgy gondolta: a hasonló jellegű felújítások sorozatban indulnak majd el, de eddig elmaradt a folytatás.

– Még mindig nem tettem le arról – így az építész –, hogy olyan tömbbelsőket hozzunk létre, amelyek földszintjét az üzleti élet számára alakítanánk ki, az udvart pedig az első szint magasságáig lefednénk, rajta zöld felületet alakítanánk ki. Ez a lakóövezet fogadószintje lenne.

Rantal János egyik büszkesége, a Reök-palota előtt. Fotó: Karnok Csaba
Rantal János egyik büszkesége, a Reök-palota előtt.
Fotó: Karnok Csaba

Párizs az Alföldön

2007-ben Európa egyik csodája, a szecesszió remekműve született újjá Szegeden. A Reök-palota 1907-ben épült fel, luxuskivitelben, párizsi mintára, Magyar Ede, a magyar Gaudí tervezésében, helyi művészekkel, mesterekkel csapatmunkában. 100 év elteltével ugyanez történt.
Az összművészeti központ kialakítása olyan elvekre épült, mint a világ bármely pontján megtalálható korszerű múzeumoké: földszintjén előtér, recepció, kávéház található. A volt istálló és házmesterlakás egy banké, jelenleg üresen áll. Rantal a tervezés során megküzdött ezzel a „kakukktojással": máig azt mondja, hiba volt, hogy a város hozzájárult az eladásához, pedig élhetett volna az elővásárlás jogával is. Helyére az örökségvédelmi hatástanulmány szerint a ruhatár, műtárgybolt, információs központ kívánkozott volna, így viszont a ruhatárat le kellett költöztetni a pincébe. Ideális helye lehetett volna a szabadtéri igazgatóságának is, amely emiatt a második emeletre volt kénytelen költözni. Az üvegtetős udvarral azonban az építész az Átrium-mintát követhette.

Burger-házból szálloda

A mai Klauzál tér sarkán 1872-ig a Három királyokhoz címzett vendégfogadó működött, idén áprilistól pedig újra vendégeket fogad Hotel Soleil néven. A négycsillagos szálloda kialakítása 2010 februárjában kezdődött el, Rantal János tervei alapján. Az építész azonban nem a Három királyokhoz volt hű a műemlék épület megmentésekor, hanem ahhoz az úgynevezett Burger-házhoz, amelyet a víz után a helyén építettek. 1883–84-ben épült fel mai formájában az eklektikus stílusú kereskedő-polgárház, azzal a jellegzetes sarokerkéllyel, amelyet most visszakapott. A ház az államosítást követően ugyanis munkásszállásként működött, erkélyét is lebontották. Legutoljára színészlakások voltak benne. A falak között Tömörkény István szelleme is kísért, aki a Szegedi Híradó újságírójaként innen tartotta szemmel Szeged közéletét.

Visszakapta az erkélyt a Kelemen utcai Burger-ház.Fotó: Karnok Csaba
Visszakapta az erkélyt a Kelemen utcai Burger-ház.
Fotó: Karnok Csaba

Reök Iván családi fészke

Reök Iván, az 5 gyermekes vízépítő mérnök, tehetős földbirtokos és országgyűlési képviselő 1907-ben költözött a vízililiomos, vízitündéres palotába népes családjával. Ő maga az első emeleten rendezkedett be, lakása a Kölcsey utcai szomszédos házfaltól a Tisza Lajos körútra néző rész első kiugrójáig tartott, felette, a második emeleten egyik lánya és családja lakott. Két fiának két „garzont" juttatott a papa, egymás felett laktak az elsőn és a másodikon a Tisza Lajos körút felől. Ugyanilyen panorámával egymás fölött még két nagy lakást alakítottak ki a másik két lánynak, amelyek a házbelső felé nyúltak el. A földszinten üzletek, a Tisza Lajos körúti kaputól jobbra házmesterlakás és szekérbeállásos istálló kapott helyet. A 6 lakást a múlt rendszer megduplázta, a funkcióváltásig 12 bérlő állt szerződésben az IKV Zrt.-vel.

Olvasóink írták

  • 4. online 2011. február 20. 08:37
    „Van neki több is. 1. tollnak. Ne vigye túlzásba azt az áldást.... Látszik hogy nem ismeri mint embert.”
  • 3. 266722 2011. február 19. 19:43
    „Az Arany J.utcai bérlakásokra remélem nem büszke.Ritka elfuserált lakásokat sikerült összehoznia.Hiába mindenkinek vannak rossz napjai......”
  • 2. LukSzusz 2011. február 19. 14:27
    „Legyen mindíg tele a hűtőd borral és minden jóval.....”
  • 1. tol 2011. február 19. 13:48
    „a Jó Isten áldja meg őt is és munkatársait is ezen művükért!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szócska Miklós: A betegnek tudnia kell, melyik ellátáshoz hol jut hozzá

Szeged - Párbeszédre hívta a dél-alföldi régió orvosi rendelőiben, kórházaiban, gyógyszertáraiban… Tovább olvasom