Délmagyar logó

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 10°C | 20°C

Rejtett szépségek a megújult palotában

Szeged - Sajtómunkások közül elsőként járhattuk be az először felújított püspöki székházat az Aradi vértanúk terén. A majdnem 80 éves komplexum zárt világ, mely építészeti és művészettörténeti különlegességeket rejt.
A szegedi püspöki palota valódi labirintus, Bartucz Katalin sajtóreferens kalauzolt. A püspöki rezidenciát, hivatalokat, a hittudományi főiskolát és a papnevelő intézetet magába foglaló épületegyüttes az egyházmegye történetéhez képest fiatal. 1930-ban épült a Dóm teret megálmodó Rerrich Béla tervei alapján. A komplexum funkciójából következően zárt világ, a tavaly decemberben befejeződött másfél éves felújítás után a sajtómunkások közül elsőként járhattuk körbe termeit. A földszinten nyolc hivatalnok irodáját rendezték be. Egy-két hete költöztek vissza restaurált régi art deco és modern bútoraik közé. Itt intézik az egyházmegye oktatási és szociális intézményeinek ügyeit, az egyházmegye, a 110 plébánia és a szeminárium adminisztrációját.

Az épület első nagy renoválása az emeleti termekben kezdődött, oda csak konferenciára, tárgyalásokra érkező vendégek léphetnek. Míg korábban az irodisták is a házban laktak, most négy szolgálati lakást találunk: a püspök, a személyi titkára, a főiskola rektora és spirituális vezetője költözött be. Személyes szobáik előttünk is zárva maradtak. Megtudtuk, hogy Kiss-Rigó László megyés püspök nem az eredeti püspöki lakosztályban rendezkedett be, amikor több mint két éve Szegedre került. Hálófülke, nappali és dolgozószoba a lakórésze. A patinás ebédlőt a szakirodalom a legszebb egészben fennmaradt hazai art deco garnitúraként tartja számon. A folyosókon, a kis és nagy szalonban míves tölgyfa bútorokban gyönyörködhetünk. Annak idején fővárosi bútorgyár szállította, a felújítás során egy gyomaendrődi vállalkozás restaurálta. A patinás órák, csillárok mellé azóta ajándékba kapott műtárgyak, ezüstök kerültek. A püspök távollétében benéztünk a tárgyalójába, ami egyben könyvtár, de korábban püspöki dolgozószobaként szolgált. A klimatizált épületben itt érhettük tetten a múlt és jelen találkozását: drágakővel kirakott régi püspöki pásztorbotok várakoztak új vitrinjükre, a terem végében pedig szkenner, fénymásoló és plazmatévé. A folyosók és lépcsőházak fehér márványa ruskicai, a sötétkék bleu belge.

Rejtett szépségek a megújult palotában. Fotók: Miskolczi Róbert
Valódi ékszerdoboz a kazettás famennyezetű házi kápolna. Üvegablakai a szegedi Kopp Ferenc, falfestményei a Leszkovszky György terveit megvalósító szintén szegedi Beszédes Ottó és László tudását dicsérik. Szabó Tamás restaurátor állította helyre. Szűk körű szertartásokat végeznek benne, és ha nincs más kötelezettségük, itt miséznek a házban lakó papok. A második emeleti hét vendégszobát is renoválták, ezek is megközelíthetők lifttel. A tetőre és a székház alagsorára vár még nagy átalakítás: lent elavult mosoda és modern ostyasütő műhely található. Még egy szinttel lejjebb pincerendszer húzódik.

80 év után született újjá

A szeminárium és a püspöki székház felújítása együtt megközelítőleg 100 millió forintba került. Weintrager Adolf szegedi építész munkája nyomán a belső átalakításban a budapesti Ybl-díjas belsőépítész, Somogyi Pál és Kiss Edit enteriőrtervező működött közre. A kivitelezést a vásárhelyi Építészmester Kft.-re bízták.

Szeged 1923-tól püspöki székhely

Az 1030 körül alapított egyházmegye székhelye korábban Csanád és Temesvár volt. Előbb a török, később a Habsburg fennhatóság, majd a trianoni szerződés módosította határait. A temesvári központból 1923-ban március 12-én toloncolták ki Glattfelder Gyula püspököt, akkor jött Szegedre. Glattfelder parlamenti képviselőként Klebelsberg Kunó képviselő, kultuszminiszter és Somogyi Szilveszter polgármester oldalán harcolta ki az intézményegyüttes felépítését, ahová eredetileg a püspöki székház és a hittudományi főiskola mellé a Szent Imre Kollégium költözött.

Olvasóink írták

  • 5. csanyiv 2009. február 04. 01:57
    „Ez jellemző a mai világ értékrendjére!
    Már bocs, de miért lenne sok egy plazmatévé? Ennél egy antik bútor vagy festmény restaurálása is jóval többe kerül, nem beszélve például a beépített klimatizálásról, akadálymentesítésről vagy a liftről...
    Azért ma már egy plazmatévé elég kutya-közönséges dolognak számít - gondolom oda se milliós darabot vettek és azt se az adófizetők pénzéből. Ebben biztos vagyok.”
  • 4. török 2009. február 03. 19:51
    „azért ez kicsit túlzás, plazma tv meg egyebek, közben meg templomi kéregetés.”
  • 3. dodó 2009. február 02. 21:27
    „"...A szeminárium és a püspöki székház felújítása együtt megközelítőleg 100 millió forintba került..."

    Kerestem egy mondatot a cikkben, de (véletlenül vagy figyelmetlenségből) sajnos kimaradt:
    KI FIZETTE? Már csak azért is érdekelne, mert ha esetleg - amit erősen kétlek - a kat. egyház, bizonyára szalagcímben tudatnánk velünk (adófizetőkkel)!”
  • 2. Hmmm... 2009. február 02. 18:31
    „Valoszinuleg szukseg volt a felujitasra, hiszen egyszru lakohazakat tobbszor korszerusitenek, renovalnak ennyi ido alatt. A pecsi rezidencianak bizonyos reszet keres es bejelentes alapjan megtekinthetik maganszemelyek is.”
  • 1. Tivadar 2009. február 02. 18:11
    „Ez egy erdekes , jo cikk volt ........ habar a 100 millionak lehetett volna jobb helye is szerintem .”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megmutattuk bélyeg- gyűjteményünket

Szeged - Hacsak nem feje tetején álló Szűz Mária, vagy a szovjet holdrakéta hűlt helyét ábrázoló… Tovább olvasom