Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Rémtárgyak és szórós tanárok – vagy lusta diákok?

A vizsgaidőszak az a része az egyetemisták, főiskolások életének, ami borzasztónak tűnik, amíg diák az ember, de borzasztóan hiányzik, miután végzett. A hallgatók szerint a tanárok és a tananyag keseríti meg az életüket, az oktatók viszont a diákokkal elégedetlenek.
A január a megpróbáltatások hónapja a felsőoktatásban. Fotó: Gyenes Kálmán
Az egyetem minden szakának megvan a maga mumustárgya és oktatója. Sokan már elsős korukban találkoznak a híresztelésekkel, hogy X elsőre senkit nem enged át, hogy Y tárgyból lehetetlen megtanulni az anyagot. Az információk nagy részéről bebizonyosodik, hogy városi legenda, nincsenek véresszájú oktatók, sem teljesíthetetlen követelmények.

A pénzügyi jogi daráló

Az általános vélekedés szerint a jogi kar a legnehezebb vizsgák színhelye. A vizsgázók – vélhetően babonából – csak nevük elhallgatásával voltak hajlandók nyilatkozni. Két harmadéves jogászlány szerint hiteltelen a mendemonda, mely szerint a római jog lenne a legnagyobb réme a joghallgatóknak. Ők sokkal inkább tartanak a büntetőjogtól, a nemzetközi és a pénzügyi jogtól, ahol sokan „elhullanak". Stuhl Endre munkaügyi kapcsolatok szakon első éves, tapasztalatai alapján úgy látja, az ő tárgyaik nem olyan rémesek, mint a jogászoké. Évfolyamtársaival a közgazdaságtan alapvizsgától tart, de a vezetésszervezés is legendásan nehéz.

A természettudományi karon biológus hallgatók vártak a vizsgájukra. Szerintük a fizikai tárgyak a legnehezebbek a szakon, ezek közül is a biofizikát emelték ki. Ebből a tárgyból sokan elvéreznek, de szerencsére folytathatják a szakot, később újra próbálkozhatnak. – A kétszáz diák több mint fele megbukik, és mivel háromszor vehetik fel a biofizikát, összesen majdnem tízszer ismételhetik a vizsgát. Ötös skálán osztályozok, a felelés nyilvános, bárki bejöhet megnézni, mi vár rá – magyarázta Maróti Péter, a természettudományi kar oktatója. Hallgatói szigorúnak ismerik, de rögtön hozzáteszik: megérdemlik, amit tőle kapnak. – Az a dinoszauruszféle vagyok, aki írásban és szóban kér számon. Írásban kifejtőset kérdezek, betájolom a tudást, szóban ezt pontosítjuk. Beszélgetünk, ezért a vizsgáim reggeltől estig tartanak.

Térképészeti szórás

A geográfusoknál a térképészet az, amin már az első évben „kiszórják", aki rosszul teljesít. Van, aki emiatt akár három évig is elsős marad.
– A társadalomföldrajzzal és a klimatológiával is sokan megszenvednek – árulta el Tamás Margit, harmadéves geográfus. Negyedik évfolyamtól viszont mindenki saját szakiránya szerint tanul tovább, itt már biztonságban érezheti magát az ember.

A tanítók élete sem könnyebb. Fakan Csaba 2003-ban szerezte meg tanítói diplomáját, ő úgy látja, ez is a legnehezebb szakok közé tartozik az egyetemen. – Vannak ismerőseim, akik a tanító mellé másik szakot is felvettek. Közülük többen később leadták a tanítót, mert a kettő együtt túl nehéznek bizonyult – mondta Csaba. A leendő tanítók legnagyobb réme az összevont természetismeret-szigorlat. Ezen földrajz, kémia, fizika, biológia és természetismeret tantárgy-pedagógiából kell helytállniuk. Sokaknak a készségtárgyakkal, az énekkel, a rajzzal és a testneveléssel gyűlik meg a bajuk, pedig tesiből utóvizsgázni nem éppen felemelő érzés.

Univerzális műveletlenség

– Tegnap adtam egy ötöst is, mert tudott a lány. Nem emlékszem, mikor írtam be utoljára ilyen jó jegyet – gondolkodott el a mikroökonómia vizsgáin Mozsár Ferenc tanszékvezető, akit a gazdaságtudományi kar elméleti közgazdaság tanszékén mondtak a diákok életveszélyesnek. – Elsősöknek nagyon nehéz a tárgy, ráadásul szóban vizsgáztatok. Még soha nem hallottak közgazdaságtanról, én pedig összefüggésekre kérdezek rá. A kétszázhúszas évfolyamnak átlag a fele ismétel, végül kettes-hármasok születnek.

És mi az, amit a bölcsészkaron lehetetlen megtanulni? A történész hallgatók szerint ez az újkori egyetemes történelem szigorlati anyaga. – Enciklopédikus tájékozatlanság, univerzális műveletlenség uralkodik, lesújtó a véleményem a hallgatók többségéről – összegezte a BTK egyetemes történeti tanszékének vezetője. Karsai László negyedéven szigorlatoztat az utóbbi százharminc év történelméből. A kötelező nevek, évszámok listája tetemes, a háromezer oldal szakirodalomnak az egészét ismerni kell. A bukások aránya 75-80 százalékos, a vizsgázók a harmadik-negyedik próbálkozásra teljesítik az írásbelit. A történész tudja, hogy szigorúnak tartják a hallgatók, pedig a ketteshez elég nála az ötven százalék.

D. T.–F. G.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint 81 milliárd a régiónak

A dél-alföldi régióba 2008-ig 81,5 milliárd forint uniós támogatás jut. Az összesítés szerint a… Tovább olvasom