Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Rengetegen segítettek Pőczééknek

Egy hét alatt annyi adományt kapott az ötgyerekes Pőcze család, hogy egy idő után már nem is fértek el a ruhával, játékkal, élelmiszerrel megrakott dobozok. Legnagyobb problémájuk azonban továbbra sem oldódott meg: kezes nélkül nem tudnak saját lakást vásárolni.
A rengeteg adomány sem oldja meg a Pőcze család legnagyobb gondját. Fotó: Schmidt Andrea
Ritkán fordul elő, hogy egy cikkünk nyomán annyi segítő szándékú ember jelentkezik, mint ezen a héten. Hétfőn mutattuk be az egy hónapja Szegeden élő Pőcze családot. A házaspár öt beteg gyereket nevel egy másfél szobás albérletben. Ottjártunkkor még bútorok sem voltak a lakásban, anyagi helyzetükről pedig elmondták: egyikük sem dolgozik, segélyekből élnek, ám mivel ebben a hónapban nem is kapnak meg minden pénzt, a lakbér kifizetése után alig marad, amiből élhetnének.

Nem túlzás: egy héten keresztül megállás nélkül csörögtek szerkesztőségi telefonjaink. Bútorokat, játékokat, ruhát, élelmiszert és készpénzt ajánlottak fel olvasóink a családnak az egész megye területéről. A környéken lakók beszámolói szerint a tarjáni kis utcában egész nap jöttek-mentek a felpakolt autók. A Rotary Club tegnap 110 ezer forintot adott át nekik, melyből ki tudták fizetni az albérletet és tanszereket tudtak vásárolni.

Ismét meglátogattuk tegnap késő délelőtt a családot. A padlót már puha szőnyeg borította, és mindenhol dobozokban álltak a játékok. A kétéves Erzsike vidáman rótta a köröket egy lábbal hajtós kismotorral, hétéves bátyja, Gabi pedig egymás után vette elő az ajándékba kapott játékautókat. A többi gyerek és édesanyjuk éppen nem voltak otthon, ám az apuka, Pőcze Gábor elmondta: annyi adományt kaptak, hogy egy idő után kénytelenek voltak vissza is utasítani, hiszen már nem fértek a csomagoktól.

– Mindenkinek köszönjük a segítséget – mondta, majd hozzátette: legnagyobb problémájuk a magánadakozók jó szándéka ellenére is megoldatlan maradt. Életük akkor jönne egyenesbe, ha saját lakásuk lehetne. A gyámügy ugyanis egyre gyakrabban kifogásolja, hogy állandóan költözködnek. – Nem akarom, hogy elvegyék a gyerekeket. A két nagy már kétszer járt intézetben, és sírva fakadnak, ha meghallják ezt a szót. A szociálpolitikai támogatásból és némi banki kölcsönből tudnánk lakást venni, de ehhez kezesre lenne szükségünk.

És persze továbbra is munkát keresnek: az asszonynak segédnővéri és melegkonyhai, a férfinek személy- és vagyonőri gyakorlata van.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Másfél milliós adomány a szívsebészetnek

Másfél millió forint értékű műszert adományozott egy makói férfi a szegedi szívsebészeti klinikának.… Tovább olvasom