Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Réti Csaba operaénekest meglepték a Dömötör-életműdíjjal

Évtizedeken át a szegedi operatagozat vezető tenoristája volt Réti Csaba, akit a napokban Dömötör-életműdíjjal tüntettek ki. A novemberben 70. születésnapját ünneplő művész tornatanárnak indult, amikor azonban kiderült, hogy jó hangja van, pályát módosított, és sikeres énekes lett. Már tíz éve visszavonult, de ma is jelen van minden premieren.
Réti Csaba a díjátadó gálán. Fotó: Frank Yvette
– Annyira meglepett a Dömötör-életműdíj, hogy nem kaptam levegőt. Még vezető énekes koromban elhatároztam, hogy hatvanévesen befejezem. Tenorista vagyok, szerelmes szerepkörben, ezt bizonyos korban abba kell hagyni. Tíz éve nem énekelek, és azt hittem, mára már elfelejtettek. A Dömötör-gálán nagyon meleg volt a színházban, ezért ingujjban ültem, és amikor a nevemet felolvasta Botka László polgármester, azt hittem, rosszul hallok. Miközben indultam a színpadra, gyorsan magamra kaptam a zakómat. Eléggé fapofa, fegyelmezett ember vagyok, akin nem nagyon látszanak az érzelmek, de most alig tudtam megszólalni a közönség előtt – meséli Réti Csaba, akit baritonista fia, Réti Attila követett a pályán.

– Nemcsak azért vagyok ma is naprakészen tájékozott, mert a fiam is itt énekel, hanem mert nem tudnék színház nélkül létezni. A feleségemmel vagy huszonöt éve minden szezonra bemutatóbérletet veszünk, abban szinte minden új produkció benne van. Ezek között a falak között olyan szellemek élnek, akik engem annak idején nézőként is magukkal ragadtak. Számomra Szabó Miklós, Vadas Kiss László vagy Karikó Teri istenek voltak.

Réti Csaba énekkari tagként lett a színház társulatának tagja, majd 1963-tól magánénekesként sorra elénekelte a legszebb tenorszerepeket A varázsfuvola Taminójától A sevillai borbély Almaviváján át Radamesig és Don Joséig. Liszt-díjjal, érdemes művész címmel is kitüntették, a színház örökös tagja lett.

– Régen az operaénekesek nem nagyon mehettek máshová vendégszerepelni, pláne nem külföldre, ezért Vaszy Viktor harminc-negyven zenei próbát is tartott a bemutató előtt. A színpadon nem lepődtünk meg semmin, mert amikorra oda kerültünk, már mindenkinek a kisujjában volt a darab. Meggyőződésem, hogy egy opera szellemét csak akkor lehet a színpadon megvalósítani, ha előbb tökéletes zenei tudással összeáll a darab. Ez a mai viszonyok között már szinte lehetetlen. Ennek ellenére több zenei előkészítés lehetne most is, mert ma gyakran úgy állnak ki a színpadra az énekesek, hogy nem próbáltak eleget egymással. Mindenki a sajátját fújja, de nincs meg az összhang – mondja Réti Csaba. Azt is elárulja: nem akarta, hogy a fia is énekes legyen. – Otthon még fütyülni sem lehetett. Pál Tamás egyszer megkérdezte: Tudod te, hogy milyen jó hangja van a fiadnak? Igaza volt, én is rájöttem.

Attilának persze sokat kellett tanulnia, hiszen bölcsész lett, be kellett pótolnia mindazt a zenei tudást, amit gyerekkorában nem kapott meg. Emiatt lelkiismeret-furdalásom is van. Az adottságait a zenei felkészültséggel is utol kellett érnie. Bevallom, életemben nem izgultam magamért annyira, mint érte. Megértem az edzőket, akik lerágják a körmüket a kispadon, mert nem mindig kapják vissza a mérkőzéseken, amit a csapatuk egyébként tud. Évtizedeken keresztül énekeltem Edgardót a Lammermoori Luciában, ezért nagy élményt jelentett, amikor láthattam Attilát Ashton szerepében a Luciát éneklő Rost Andrea és Trubin Beáta partnereként. Kitűnő előadások voltak, mindannyian nagyon tetszettek!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi világpremier Christopher Lamberttel

Világpremier lesz jövő héten Szegeden: A harag napja című magyar–angol koprodukciós filmet a… Tovább olvasom