Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Rippl-Rónaival a rákosi vipera megmentéséért

Egy tudós, természetvédő angol lord kétmilliót érő Rippl-Rónai-festményt adományozott a természetvédőknek. Részben a kép árából, részben uniós pénzből indult el a rákosi viperát megmentő program. Szegedi egyetemisták is részt vehetnek benne.
A rákosi vipera – melynek védelmét szegedi egyetemisták is segíthetik – a világon csak Magyarországon él
Csongrád megyei egyetemisták pályakezdő kutatókkal együttműködve indítanak programot a rákosi vipera védelmében. A hallgatók a viperák élőhelyeinek újrateremtésben vesznek részt, a kutatók pedig a vipera életmódjával foglalkoznak.

Sir Robin Chancellor, tudós természetvédő angol lord sietett a segítségükre, nem mindennapi módon. – A főrangú természetvédő Rippl-Rónai József-festményeket gyűjt – mondja Péchy Tamás, a viperavédelmi központ igazgatója, a programot végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tagja. – Egy rendkívül értékes Rippl-Rónai-alkotást ajándékozott a programnak. Ennek árából, kétmillió forintból sikerült megvásárolni azt a tanyát a Kiskunsági Nemzeti Parkban, melyből a viperavédelmi központot kialakítottuk.
Az Európai Unió LIFE programja 170 millió forinttal pénzeli a kezdeményezést.

A rákosi vipera Európa legveszélyeztetettebb gerinces állata. Alig ötszáz példány él belőle, a Kiskunsági Nemzeti Park területén, s a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban. Csak Magyarországon fordul elő; ha nálunk kipusztul, az egész földkerekségről eltűnik.

Rákosi Mátyásnak nem volt a kedvence

Fölfedezői – legelső lelőhelye alapján – rákosi viperának nevezték el ezt a csak Magyarországon előforduló fajt. Amikor azonban Rákosi Mátyás átvette a hatalmat, az elnevezést az akkori kutatók jobbnak látták sürgősen parlagi viperává módosítani. Egészen a rendszerváltásig így hívták – vagy legföljebb rákosréti viperának–, s csak újabban kapta vissza eredeti nevét.

Megmentésében – az élőhely fönntartáson és újrateremtésen kívül – fontos a szaporítás is. Tíz példánnyal kezdték, ma 83 van belőlük. Évente 60-80 állat kibocsátását tervezik.

Időről időre a leglehetetlenebb rémhírek kapnak szárnyra az ügy kapcsán – például, hogy a program „helikopterrel szórja le a viperát." A rákosi vipera senkire nem veszélyes; sáskákkal, szöcskékkel, apró rágcsálókkal táplálkozik, és a mérge is ezekhez méretezett. Ha valakit mégis megmar, kalciumtabletták segíthetnek. Különben pedig, ahol rákosi vipera van, oda nem is mehetnek emberek: a nemzeti park legszigorúbban védett területeiről van szó.

A központvezetőt eddig hatszor marta meg vipera. A szaporításához szükséges genetikai vizsgálatokhoz az állatokból vért kell venni – ami csupán szabad kézzel végezhető. Kesztyű nélkül.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Christopher Lambert Szegeden

Testőrök nélkül érkezett tegnap Szegedre Christopher Lambert, akit hatalmas tömeg várt a Belvárosi… Tovább olvasom