Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Rokonok nem állnak párba

Emberi hatás nyomán tűnt el szinte teljesen a fogoly egész Magyarországról – s emberi segítséggel honosodik újra. Indul az erdőgazdaság fogoly-újrahonosítási programja, nyertes pályázat nyomán, FVM-támogatással.
A fogoly újra gyakori lesz a Dél-Alföldön DM/DV-fotó
Nagyon jellegzetes és nagyon gyakori szárnyasvad volt Magyarországon, legfőként a délkeleti régióban a fogoly. Az 1939-40-es óriási tél pusztításait még kiheverte az állomány, de a kisparcellás területek eltűnése, a gazosok, a dűlőutak fölszámolása, s a vegyszerezés megszüntette életlehetőségeit. – Egy tízezer hektáros területen egykor hat-nyolcezer fogoly élt, ma hat-nyolc darab – mondja Vass Sándor, a szegedi központú Délalföldi Erdészeti Rt. vezérigazgatója. A drasztikus állománycsökkenésen kíván változtatni a fogoly újrahonosításának programja, melyhez az FVM ötven- százalékos támogatást nyújt. A programban a Dalerd is részt vesz, nyertes pályázat alapján, hasznosítva a fogolyszaporításra Gemencen kidolgozott módszert.

A fogoly újra-elszaporodásának egyik fő gátja, hogy a korábban egybefüggő állomány nemcsak meggyérült, de föl is darabolódott. A csapatok nem találják egymást. Márpedig az egy csapatban lévő, egymással rokon egyedek nem párosodnak – ha párosodnának is, annak az utódok genetikai állománya látná kárát.

Éppen ezért a fogolyélettérként leginkább alkalmas derekegyházi határban egybefüggő, 500 hektáros területet hozott létre a Dalerd, ez az újrahonosítási program központja. Itt egymást váltják a különböző, a fogoly számára megfelelő táplálékot és élőhelyet nyújtó növényi kultúrák, a termést azonban nem takarítják be; a gazdákat az elmaradó termés miatt kártalanítja az erdőgazdaság. Ide telepítik boxokba a különböző területekről (a Vajdaságtól Szlovákiáig) hozott, egymással leghalványabb rokonsági fokban sem lévő szülőktől származó, ezer fogolycsibét – ez épp a napokban zajlik –, a legnagyobb elővigyázatosság mellett, fokozatosan engedve ki őket.

Lényeg: a kialakult fogolycsapatok pár száz négyzetméteres körzeten belül maradjanak, s tavasszal megtalálják egymást – így a különböző csapatokhoz tartozó egyedek párba tudnak állni. Az ezer csibét tavasszal újabb ezer, felnőtt példány is követi. Etetik is a madarakat, többek közt búzával, fénymaggal, kölessel, fehérjedús táppal. A program ötéves, a fogolyállomány várhatóan egyre dúsul.

Három év múltán, mikor már jó ezerötszáz hektáron bőven akad majd fogoly, elkezdődhet kismértékben a vadászata is. De nem is a vadászat a legfontosabb, hanem az, hogy újrahonosodik itt a Dél-Alföld egykor nagyon gyakori, jellegzetes madara.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Földön a bizalmas iratok

László Gábor önkormányzati biztos szerint betörtek az irodájába és a földre hajigálták a bizalmas… Tovább olvasom