Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Romkerttel gazdagodhat Szeged

Újabb középkori emlékkel és régészeti látványossággal gyarapodhat Szeged, ha 2007-ben befejeződik a vártemplom föltárása, és a Stefánián kialakítják a város első romkertjét. A közlekedőket nem zavarja az ásatás, érdeklődve figyelik, amint előbukkannak a vártemplom falai, melyek királyokat láttak.
Horváth Ferenc régész élettel telinek látja a 14–16. századi falmaradványokat. Fotó: Frank Yvette
Lezárult a szegedi vártemplom föltárásának negyedik üteme, most kezdődik az előkerült falmaradványok ideiglenes konzerválása – tudtuk meg Horváth Ferenc régésztől. A szegedi vármaradvány és a Móra Ferenc Múzeum között 1999-ben kezdődött ásatás vezetője elmondta: eddig a királyi alapítású vártemplom felét sikerült föltárni – köszönhetően a szegedi és a megyei önkormányzat összefogásából, illetve pályázati támogatásból előteremtett több mint 28 millió forintnak. A régészek a következő két évben is folytatják a munkát: további 22-25 millió forint szükséges ahhoz, hogy 2007-re föltárják a szegedi vártemplom másik felét.

Az Alföld legnagyobb, 50 ezer négyzetméteres téglavárát 1883- ra teljesen lebontották. E szegedi várban állt az ország legnagyobb és legművészibb temploma – derült ki a most föltárt gótikus falmaradványokat vizsgálva – fogalmazott Horváth Ferenc. A Stefánián autózók még nem tudják, hogy egy 50 méter hosszú templom legalább másfél méter mélységű gótikus kapuzata előtt suhannak el. A szentély, az oltár valószínűleg a templom Tisza-felőli karéjában kapott helyet.

Királyok lépdeltek – IV. Bélától kezdve Károly Róberten át Mátyás királyig – e szegedi templom kövezetén. Itt tartották 1443-ban azt az országgyűlést, melyen I. Ulászló esküt tett. A templommal föltárt közel 450 sír felbecsülhetetlen értékű embertani információt szolgáltat például Szeged 13–15. századi népessége összetételéről, életéről. De valószínűleg a Ferences-rendnek is jelentős emlékhelyére bukkantak most. A vártemplom vesztét egy konfliktus okozta: 1711-ben Nádasdi László Csanádi püspök itt akarta kialakítani székhelyét, de ezt az osztrák várkapitány csak úgy volt képes megakadályozni, hogy lebontatta Isten házát.

A középkori emlékekben szegény Alföld újabb kinccsel gyarapodhat, ha befejeződik a szegedi vártemplom föltárása, s a falmaradványokat egy szakszerűen kialakított romkertben idegenforgalmi látványosságként is bemutatják. Ennek jelentőségét átérzik a szegediek, ugyanis türelemmel fogadják a négyméteres gödörbeli munka elhúzódását, a város forgalmas útvonala melletti ásatás kibontakozását pedig – a régészek tapasztalata szerint – a járókelők érdeklődve figyelik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötvenkét polgármester őrizte a lángot

Deszken szombaton a megyei és távolabbi települések elöljárói jó hangulatban főztek kondérnyi… Tovább olvasom