Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 08. 30. szombat - Rózsa

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Saját maga alatt vágja a fát az állam

Saját maga alatt vágja a fát az állam

Csongrád megye - Évente 250 millió forint veszteséget könyvelhet el az állam Békés és Csongrád megyei erdeiben a természetvédelmi törvény előírásai miatt. Az összeg nő. Ártérben például őshonos fafajokat muszáj telepíteni – akkor is, ha nem bírják a körülményeket. Két éve a magas víz, idén az aszály pusztított.

Bakos András - 2012.09.22. 06:00
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Két évvel ezelőtt 400 hektárnyi friss telepítésű ártéri erdő pusztult el a magas vízállás miatt, az elmúlt két évben viszont a Békés és Csongrád megyei állami erdőkből 380 hektárnyi száz százalékban kiszáradt, 1400 hektár pedig erősen károsodott – derült ki a Dalerd Zrt. vezérigazgatójának, Vass Sándornak a tájékoztatójából, amelyről legutóbbi ülésén tárgyalt a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az állami tulajdonú részvénytársaság összesen 40 ezer hektáron gazdálkodik Csongrád és Békés megyében, éves árbevétele 1 milliárd forint, eredménye 15-20 millió. Az évente kitermelt 100 ezer köbméternyi faanyag 40 százaléka ipari fölhasználású, a többi tűzifa. A lakossági tüzelőigényt 65 község határában elégíti ki a cég.

A rétisasnak se tetszik
Az elmúlt három évben 632 hektár új ültetvény létesült, a mi megyénkben 75 hektár. Az ülésen a vezérigazgató azt mondta, kisebb lett volna a veszteség, ha nem kényszerülnének arra, hogy őshonos fafajokat telepítsenek olyan helyekre, ahol azok nem érzik jól magukat.

Ártéri erdő Tápénál. Az erdészek szerint rossz felé indultunk. Fotó: Schmidt Andrea
Ártéri erdő Tápénál. Az erdészek szerint rossz felé indultunk.
Fotó: Schmidt Andrea

A cégvezető nyilvánvalóan az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény III. részére utalt, amely kimondja, hogy „védett természeti területen erődtelepítés kizárólag őshonos fajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető". A hullámterek nagy része pedig védett, Natura 2000-es területnek számít. Két éve komoly árhullám volt, máskor ki sem önt a folyó. Az ilyen termőhelyet egyetlen őshonosnak minősített fafaj bírja többé-kevésbé, a szürkenyár. Volt is régen a hullámtérben, a magasabb területeken, vegyesen más fákkal. Úgy jobban is nő – együtt, állományban azonban nem fejlődik, kiritkul, bokrosodik. Mégis, a szabályok nyomán ezt így telepítik. Ami az ültetvény hasznát illeti, 60-80 év alatt hoz 150 köbmétert egy hektáron. Piaci értéke alacsony, csomagolóanyagnak nem jó a szaga miatt, raklapnak használják, de repedezik, hasad. 1996 előtt nemesnyárt is lehetett telepíteni, ami 20 év alatt ad 300 köbméter fát, szeret állományban, jobban bírja a vizet és a szárazságot, nincs alatta gaz – és a rétisas is szívesebben fészkel a magas nemesnyárra.

Bírja a forró homokot
Szintén a 96-os törvény nyomán szorul vissza a homoki területekről a fekete fenyő, amely pedig bírja a szélsőségeket, a 70-80 fokra fölhevült homokot, és nagyobb területen a klímát is szabályozza. Azt is furcsállja az erdészszakma, hogy a tölgyfák kivágási határidejét meghosszabbították 20 évvel. Korábban azért 90 év után vágták ki a tölgyeket, mert az Alföldön addig fejlődnek megfelelően, utána romlanak, korhadnak, gond van velük. A határidő kitolása csökkenti a bevételt.

A Dalerdnél úgy számolnak, a szakma szabályainak ellentmondó előírások évente 200-250 millió forintos veszteséget hoznak. Mivel a döntések ebben az ágazatban hosszú távra szólnak, egy üzemterv tízéves, és egyik a másikba épül, ez a veszteség időről időre növekszik. A cég a piacról él, állami támogatást nem kap, sőt fontos befizetője a költségvetésnek. Az erdészek szerint jellemző, hogy míg a jogszabály pontosan rögzíti a gazdálkodó és a hatóság, minden erdei szereplő kötelességét, felelősségét, a hibás folyamatokat elindító szabályokért nem tehető felelőssé senki.

A helyzet annak fényében érdekes, hogy a XIX. századi folyószabályozás után a hullámtérben elszórtan voltak facsoportok, a terület jelentős része szántó volt, legelő, kaszáló.

Trianonnak köszönhetjük
A trianoni döntés után viszont az elveszített erdők miatti fahiány enyhítésére ahol csak lehetett, erdősítettek az Alföldön. Mesterséges erdők létesültek, de a fafajokat a termőhelyi adottság alapján választották ki, és az így kialakult „mozaikos" erdőre mondta azt a rendszerváltás után az erősödő, intézményesülő természetvédelem, hogy védeni kell. Kialakult az erdőgazdálkodás és a természetvédelem két szembenálló pólusa. Ebbe az érdek- és lobbiharcba azonban egyre inkább beleszól a klímaváltozás a maga szélsőségeivel, látványossá téve a problémákat. Vass Sándor a közgyűlésen arra konkrétan nem utalt, hogy a hosszú távú közjó érdekében célszerű lenne átgondolni a tilalmak erdejét – és nem is kívánt nyilatkozni később lapunknak a témában –, arra viszont utalt, hogy az erdészek szerint léteznének olyan kompromisszumok ma is természetvédelem és erdőgazdálkodás között, amelyek nyomán jó erdők nevelődnek. A jó erdő pedig mindent ad: fát, élőhelyet a vadaknak, kirándulóhelyet és levegőt.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

12 következő >> végére >>> 14 hozzászólás
Moderálásra küldöm 14. DobóI 2012.09.23. 05:22

1. Egyolvasó 2012.09.22. 07:13

Nem úgy mint a zseni szocik vezetése alatt, azok csak irtatták a fákat..

Moderálásra küldöm 13. achilleus 2012.09.22. 15:50

"nincs alatta gaz"

Mármint növényzet?? "Gaz" nyilván azért nincs alatta, mert szép sorban vannak ültetve, melyek között a gép remekül le tudja tarolni a "gazt". Kezdem érteni, hogy a kiskunsági fenyves is miért olyan kedves, "nincs alattuk gaz". Egyébként pedig ebben is van valami: "a XIX. századi folyószabályozás után a hullámtérben elszórtan voltak facsoportok, a terület jelentős része szántó volt, legelő, kaszáló. " Mi sem egyszerűbb, vissza a réteket, ha úgyis olyan nagy nyűg az erdészetnek az a sok, ezek szerint nem is idevaló erdő, akkor legyen belőlük inkább rét, mint "gaztalan" mint katonás nemesesnyár ültetvény, netalán védett tölgyesben vaddisznőhízlalda.: http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=940

Moderálásra küldöm 12. Emberségetavilágnak 2012.09.22. 14:24

10.
A rendszerváltás, valamint az azt követő minden kormányváltás leállította az előd által megkezdett beruházást. Ezeknek a döntéseknek -kárálhatott bármelyik bármi "nagyonszakértőit" is,- a világon semmi köze a természethez, a szakmaisághoz, a védelemhez, a nemzet érdekeihez.
Pénzről van szó, a beruházások saját holdudvarban történő kiosztásából visszaáramló nagyon sok pénzről, amit mocskos kezek saját zsebbe gyűrnek.
Többek között ezért is van szükség a mosodákra.

Moderálásra küldöm 11. Szercsi 2012.09.22. 14:09

Nem tudom, hogy ki, mennyit jár a Tiszán, illetve annak árterületén.
Én elég sokat, hetente kétszer, valamilyen formában biztos kint vagyok.
Ha pampogunk a természetvédelem ellen, meg kell, hogy jegyezzem, náluk nagyobb dilettáns talán csak a környékünk árterületein működő erdő-gazdálkodó társaság(ok).
Biztos vagyok benne, hogy sokkal komplexebben kellene vizsgálni a Tisza környékének alakulását, alakítását. Állítom, Európa egyik legszebb folyója a miénk, nehogy már ne vegyük figyelembe a természetvédők, a vízügy, de még a halászok, horgászok, természetjárók érdekeit is.
Nem hiszem, hogy csak az lehetne az ártéri erdőgazdálkodás egyetlen módja, hogy bizonyos erdőrészeket tarra vágunk, le egészen a vízpartig, máshol meg teli van uszadékfával az öreg erdő. (Azt már le se merem írni, hogy őserdő, mert azt a közelmúlt gondos erdőgazdálkodása nyomán szinte teljesen kiirtották.) Persze tudom, sokkal egyszerűbb lábon kivágni a fákat és a tarra vágott szabad területen jobban tudnak a nagy… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 10. NP1 2012.09.22. 11:46

Sajnos a környezetvédelem Bős-Nagymaros óta nem szakma hanem hit és politika. Szívunk is rendesen.

Moderálásra küldöm 9. dendri 2012.09.22. 11:19

6.
Az a baj, hogy az emberek annyit tudnak, hogy a duzzasztás mesterséges, tehát rossz, inkább a természetes dolgokat keresik, ha már a környezetvédelem kerül szóba. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a jelenlegi gátak közé szorított, kanyarulatait elvesztő Tisza már eleve mesterséges, és csak romlik az állapota.

Nézzük meg Kisköre fölött a Tisza tavat: ezernyi állatfajnak ad egyedi, biztonságos, nagy kiterjedésű vizes élőhelyet, közben a környék kihasználja a vízparti turizmus lehetőségeit és még áramot is termel. A hajózásban betöltött szerepéről, és a biztonságos teherhajózás gazdasági potenciális gazdasági hatásairól nem is beszélve.

Ezt nem akarják itt a zöldek és a zöldek mondatait visszhangozva az emberek és a kormány környezetvédelemért felelős balfékjei vezetői szinten.

Moderálásra küldöm 8. maci53 2012.09.22. 10:30

Ebben az országban csak sírni tudnak,közben minden nyugdíjat,családi pótlékot,nincs árúáés élelmiszer hiány,igaz hogy nincs"demokrácia,",de mindenki szidhatja Orbánt,gyalázhatja a kormányt.
Mi lenne demokráciában,lőnének büntetlenül?
Abban az országban ahol egy nyugdíjas többet kap mint egy dolgozó,aki reggeltől estig melózik,tényleg nagy a baj.
Természetesen a volt párttagok,titkárok megérdemlik a nem ritka 2-300 ezres nyugdíjat.
A bolti eladó meg a maga 60-70 ezret.Ez aztán a gazdaság.

Moderálásra küldöm 7. klj-54 2012.09.22. 10:25

11 köbkilométerrel több víz megy ki az országból mint amennyi bejön.
Persze kihasználatlanul, hisz a lassú víznek is van energiája melyet persze a sógorék rendesen ki is használnak.
Persze van ellenpélda a L´oire melyen most 100 év után adják vissza azt ami a vízé volt valaha.
Ember legyen a talpán aki tudja mi lenne az igazi megoldás!

Moderálásra küldöm 6. Besenyő_Pistabácsi 2012.09.22. 09:19

5.
A múltkori folyók kiszáradása okán keletkezett cikkekhez ugyanezt merészeltem leírni, hogy duzzasztó, víztározó, akár vízi erőmű talán megoldás lehet de mindenképpen bűn ezt a rajtunk átfolyó tetemes vízmennyiséget kezeletlenül és kihasználatlanul csak úgy elengedni! Akkor ezért többen lehülyéztek...

Moderálásra küldöm 5. dendri 2012.09.22. 09:01

4.
Aztán importáljuk a fát is, mint az ásványvizet?

Durván vissza kellene szorítani ezeket a zöldeket most már. A fél ország Natura terület, ahol az engedélyük nélkül nem lehet levegőt sem venni, mert megzavarja a csilcsapfüzikéket. Ők meg vígan élnek a szakértői véleményekből.
Észre kell venni: miattuk pusztulnak ki az erdők, miattuk száradnak ki a folyóink, miattuk néz ki minden vízpart, úgy ahogy. Mert ugye duzzasztót sem lehet építeni, amivel szabályozhatóak lennének a vízszintek (ami pl. Ausztriában ugyanilyen sík területen tökéletesen működik), és a szabályozással a fáknak is megfelelő életteret lehetne biztosítani!


14 hozzászólás12 következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...