Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Siker a Három nővér Bodolay Géza rendezésében a kisszínházban

Szeged - Csehovnak valószínűleg tetszene a szegedi Három nővér hangvétele. Bodolay Géza tragikomédiaként állította színpadra a darabot: humorral, gegekkel, kizökkentő effektusokkal; nem engedi, hogy a közönség szentimentalizmussal kevert nosztalgiával nézze az előadást.
„1900. Csehov doktor 40 éves. Még négy évig élt" – ezt a szikár rendezői üzenetet vetítik a gyülekező közönségnek a Három nővér előadása előtt a kisszínház kék függönyére. Bodolay Géza első Csehov- rendezése egyben tiszteletadás is a szerzőnek – pontos, korrekt, mai értelmezés. Mira János díszlete és Jeremiás Bianca Imelda jelmezei is többnyire a szerzői utasításokat követik. Prozorovék ebédlőjének egyszerűsége és fehérsége – hófehér padló, fehér falak, bútorok, csillár; a háttérben fekete zongora – visszafogott vidéki eleganciát tükröz.

A nővérek is olyanok, amilyeneknek Csehov megírta őket. A csupa naiv jóindulat Olga kék tanári egyenruhában kék füzeteket javít – Borsos Beáta megmutatja, hogyan veszti el fokozatosan reményeit, álmait, hogyan törődik bele sorsába. Erdélyi Tímea Irinája fehér ruhás kedves-helyes, csupa tűz bakfisból egyre szürkébb, kétségbeesettebb, sírós vénlánnyá válik. Gidró Katalin feketében is kihívó eleganciájú Mása; hozzájuk képest felnőtt, felvilágosult, öntudatos nő, aki Gogolt idézi: „Unalmas élni ezen a világon" – és lelkiismeret-furdalás nélkül megcsalja ostoba, öreg férjét. Végül mégis ugyanaz a reménytelen boldogtalanság és vegetálás vár rá, mint testvéreire.

A Három nővér az elvágyódás, az öncsalás, az élethazugságok és illúziók groteszk drámája. Csehov nem komor és megható tragédiaként akarta megmutatni a szánandó Prozorov testvérek sorsát, inkább empátiával, humánusan, de mégiscsak ironikus tragikomédiaként. A rendezés szerencsére ezt az irányt erősíti, a határozottan megrajzolt karakterek többségét szánnivalóan nevetségesnek mutatja.

Mozgalmas jelenet a humorral, gegekkel fűszerezett, kizökkentő effektusokkal teli előadásból. Fotó: Schmidt Andrea
Mozgalmas jelenet a humorral, gegekkel fűszerezett, kizökkentő effektusokkal teli előadásból.
Fotó: Schmidt Andrea

Telitalálat, ahogy Pataki Ferenc kopott, piros mackóalsóban, kitömött pulóverben és papucsban a pipogya, akarat nélküli, tohonyává hízott Andrejt játssza, aki egykor moszkvai professzori kinevezésről ábrándozott, most meg képkereteket fabrikál, babakocsit tologat, és maga a megtestesült papucsférj. Natalja Ivanovnát a rendező Danis Lídiával talán néhány árnyalattal közönségesebbre, harsányabbra színezteti, mint indokolt lenne, de a már-már állatiasan bestiális figura így erősebb ellenpontja a nővéreknek.

Pálfi Zoltán természetes egyszerűséggel, mégis kíméletlenül pontosan rajzolja meg a latin citátumokkal fellengzősködő kispolgár, Kuligin gimnáziumi tanár portréját. Kedvek Richárd fess, intelligens, finom eleganciájú Versinyinjéről hihető, hogy Mása bolondul érte. Csebutikin – Kárász Zénó a nihilista, alkoholista katonaorvos elfojtott vágyait is érzékelteti – nem egy finom porcelánórát tör össze a szimbolikus értékű jelenetben, hanem egy hatalmas, szekrényszerű monstrumot. Barnák László javíthatatlan idealistának mutatja Tuzenbachot, akinek sorsszerű a bukása. Sorbán Csaba állathangokat utánzó, talányos Szoljonij századosa (ebben a verzióban Szaljóni) a leggroteszkebb figura. Jó újra színpadon látni Markovits Borit a megfáradt dada szerepében.

Siker a Három nővér Bodolay Géza rendezésében a kisszínházban. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Nem is Bodolay Géza rendezte volna az előadást, ha nem lennének benne meghökkentő, elidegenítő gegek, amelyek egyben időtlenné – legalábbis korhoz, helyhez nehezen köthetővé – teszik a produkciót. Ilyen például, hogy Andrej egy „Spenót" kötetet mutat fel egyetemi jegyzetként, vagy Fedotyik hadnagy – Lazók Mátyás játssza – egy 70-es évekbeli Zenit fényképezőgéppel fotografálja a kompániát. A vágyott moszkvai utazást egy vetítve fel-feltűnő zakatoló mozdony nyomatékosítja; a hetvenes-nyolcvanas éveket idéző orosz slágerek, zenei betétek is különleges hangulatot adnak az előadásnak. A zárókép sem szokványos: minden illúzió elveszett, minden marad a régiben – és a háttérben három piros tűzoltóautóra hull a hó.

Olvasóink írták

  • 6. emen876 2011. április 19. 22:59
    „Hihetetlen jó előadás volt! A makrancos hölgy mellett ez volt az évad másik legkiemelkedőbb darabja. Noha ez és makrancos teljesen más műfaj, de két kiváló darab volt.
    A Három nővérre rátérve: a rendezői megoldások nagyon jól működtek, a színészek pedig káprázatosak volta, egytől-egyik. A három nővér, Natasa (Danis Lídia) és Tuzenbach báró tetszett a legjobban. De mindenki nagyon jó volt. Egy-két monológ nem tetszett. Pl. a doktor monológja, kb. mindenki azt várta, hogy mikor esik le az alsógatyája és lehet szörnyülködni, meg botrányt látni, így a szövegére se nagyon figyeltek. Pedig hosszú volt. Túl hosszú. Egyebekben nagyon jó volt a darab.

    Hihetetlen mázlija van a szegedi Színháznak, hogy ebben az évadban Danis Lídia csatlakozott a társulathoz, az alakításai eszméletlen jók, az egyik legjobb színésznő, akit valaha láttam! Betölti a színpadot!
    A három nővért alakító színésznők is egytől egyig bámulatosak voltak. Erdélyi Tímea végleg maga mögött hagyta a Barátok közt sötét árnyát, Gidró Katalint jó volt hallani végre beszélni az Édes Anna után, és Borsos Beáta is fantasztikus Olga volt.

    Aki szereti és tiszteli a művészetet, annak tetszeni fog. Aki a silány tömegdarabokra esküszik (mint pl. A kölyök című katasztrofális borzalomra), azoknak valóban dögunalmas lehet a valódi kultúra. Egyáltalán nem elvont, csak letisztult kultúra és művészet ez a darab. Nem mindenki van ezen a szinten. És egyáltalán nem vagyok sznob vagy elitista, távol álljon tőlem, de akinek ez a darab dögunalom volt, az nem való ilyen darabra és fogalma nincs arról, hogy mi a kultúra...”
  • 5. humanick 2011. április 15. 16:12
    „Na, úgy tűnik, Szegeden is ugyanolyan szerencsétlen műnemértők vannak, mint itt, Kecskeméten. Bodolay és Juronics kiváló rendezők. Cseke meg gagyi. De ha ez kell nektek... néhány értelmes kecskeméti szívesen cserélne veletek.”
  • 4. mátka 2011. április 12. 08:17
    „Ahhoz nem kell egy előadást látni se ,hogy bárki hallja milyen a színház megítélése.A sikernek és a bukásnak is hangja van. Épp elegen mondanak róla róla kritikát,azok akik látják vagy inkább Bpestre,Kecskemétre utaznak élményért. Tényleg nem láttam,de úgy tűnik Kecskemét is fellélegzett,hogy már nem ott alkot a balett táncos,meg a Bodolay. Onnan nem hiányoznak.Cseke szerethetőbb színházat csinál. Na ez, elhallatszik az egész országba. Szinte minden hónapban az országos média is beszámol róla”
  • 3. Maad 2011. április 11. 19:00
    „Ismerősöm azt mondta 2x 1,5 óra dögunalom! Valaki aki még látta? Ellenvélemény?”
  • 2. pajesz 2011. április 11. 14:24
    „Aki nem néz, az úgy látszik, hallani sem hall...”
  • 1. mátka 2011. április 11. 08:16
    „Végre sikerről is hallani ,amióta az új vezetés van....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mázsa sütemény fogyott el az újszentiváni fesztiválon

Közel 10 ezren jártak a hétvégén az Újszentiváni Rétesfesztiválon. Szombaton 18 csapat szállt versenybe a legjobb réteskészítő címért. Tovább olvasom