Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Sikerágazat a könyvkiadás Szegeden

Az egyszemélyes vállalkozástól a milliárdos éves forgalmat lebonyolító társaságig több mint harminc sikeres könyvkiadó működik Szegeden. Többnyire nem versenytársai egymásnak, mert szinte mindegyiknek más a profilja. A egyetemnek, az itt élő jelentős értelmiségi rétegnek köszönhetően erős szellemi háttérre támaszkodhatnak a cégek.
Készülnek a kötetek a szegedi Mozaik Kiadóban. tó: Schmidt Andrea
Sikerágazatnak számít a könyvkiadás Szegeden, mert az egyetemnek, az itt élő jelentős értelmiségi rétegnek köszönhetően erős szellemi háttérre támaszkodhatnak a cégek. Bár több mint harminc kisebb-nagyobb vállalkozás él könyvek megjelentetéséből, egymásnak nem konkurensei, mert eltérő, markáns profilt alakítottak ki. Valamennyien az országos könyvpiacra termelnek, ahol az utóbbi években egyre élesebbé, kíméletlenebbé vált a verseny. Hogy mégis talpon tudnak maradni, sőt többen dinamikus növekedésre is képesek – hozzáértésüket bizonyítja.

A Grimm és a Bába

Szakmai és kereskedelmi szempontból is egyértelműen sikeres évet zárt tavaly az 1996-ban alapított szegedi Grimm Kiadó, amely elsősorban szótárakkal és nyelvkönyvekkel foglalkozik. Borbás László ügyvezető igazgató elmondta: a 13 állandó munkatárssal működő cég forgalma az elmúlt évben 110 millió forint volt. A Grimm három és fél éves kemény munka eredményeként idén adja ki az új magyar–spanyol kéziszótárt, amely iránt máris nem várt, óriási érdeklődést tapasztalnak. Hamarosan németül és angolul is megjelentetik Apró Ferenc és Péter László Szeged útikönyvét.

– Hosszú évek után először tavaly már nem fizettünk rá a könyvkiadásra. Nullszaldósak vagyunk, nem kellett a nyomdánk nyereségét is beforgatnunk – mondja Majzik István, az elsősorban helyi szerzőket, helytörténeti köteteket felvállaló Bába Kiadó és Nyomda vezetője. A nagy előrelépés persze annak is köszönhető, hogy az évente 40-50 kötetet megjelentető kiadó kétmillió forintot nyert különböző önkormányzati pályázatokon. Az idei tervek közül Tóth Béla Tisza-járását és Veszelka Attila Pipás Pistáról írt dokumentumregényét emeli ki az ügyvezető.

Támogatások

A szegedi önkormányzat 2003 óta minden évben kiadja az Év könyve-díjat, amit tavaly kollégánk, Darvasi László Trapiti és a borzasztó nyúl című kötete nyert el. Évente egymillió forintos keretösszeget oszthat szét könyvkiadásra a Péter László elnökletével működő irodalmi tanács, amely az összeg megduplázását kérte a várostól. Az alkotói támogatások révén és a kulturális alapból is évente több millió forint jut szegedi szerzők munkáinak megjelentetésére.

A Tiszatáj és az Agapé


Kicsi, de annál sikeresebb kiadó a Tiszatáj. Tavaly kilenc kötet jelent meg a folyóirat nevét viselő sorozatban. Többségük már elfogyott, és komoly országos visszhangjuk volt. Nem véletlen, hiszen a legnemesebb szépirodalom körébe tartoznak. Például Nemes Nagy Ágnes ismeretlen kisregényének kiadása valóságos irodalmi szenzációnak számított. Az idei tervek közül érdekesnek ígérkezik Németh László naplója, Juhász Ferenc verseskötete, Fried István újabb Márai-tanulmánykötete, vagy Péter László Népköltészet és irodalom című könyve, amely a jeles irodalomtörténész közelgő 80. születésnapjára jelenik meg.

Az 1991-ben alapított Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft. négy állandó munkatárssal dolgozik, tavaly 21 kötetet adtak ki összesen 32 ezer példányban. Elsősorban a római katolikus valláshoz kötődő hitéleti, pszichológiai, tudományos és életrajzi köteteket, gyermekkönyveket, naptárakat jelentetnek meg. A kiadó munkatársa, Balogh Éva elmondta: jó évet zártak. Bevált ötletük a saját terjesztés megszervezésére: egy gépjárműre telepített könyvesbolttal járják az országot.

A Mozaik tankönyvei

Mostanra a harmadik legnagyobb hazai tankönyvkiadóvá vált a közel negyven főt foglalkoztató, évente 450-500 kötetet megjelentető Mozaik, amelynek ügyvezetője, Reményfy Tamás büszkén mondja: kategóriájukban rendre ők nyerik el a Szép Magyar Könyv-díjat. Szegeden nincs igazi konkurenciájuk, a budapesti nagy versenytársakkal kell tartaniuk a lépést.

A saját hálózattal nem rendelkező kiadók számára a terjesztés jelenti a legnagyobb gondot: a kereskedők jutaléka lassan eléri a könyvek árának 45-50 százalékát. A kiadványok sikere ma már elsősorban a reklámtól függ. Jó marketingmunkával jelentéktelen íróból is sikeres szerzőt lehet csinálni, sok igazi érték pedig azért nem jut el az olvasóhoz, mert nincs pénz a népszerűsítésére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Botka ma Gyurcsánnyal tárgyal

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel tárgyal ma Botka László polgármester három, Szeged és a… Tovább olvasom