Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Sok a romániai beteg a szegedi klinikákon

Évek óta több száz külföldi beteg érkezik a szegedi klinikákra kivizsgálásra vagy műtétre. Mindezért busás összegeket hagynak itt a többnyire román vagy szerb páciensek. Egyikük azt mondja, míg otthon nem foglalkoztak velük, Szegeden világszínvonalú szakmai tudással rendelkező, felelősségteljes orvosok látják el őket.
A szegedi új klinika negyedik emeleti kórtermében fekszik édesanyjával Peca Julia Krisztina, akit agyi cisztával műtöttek múlt csütörtökön az idegsebészeti klinikán. Ez itt szinte mindennapos beavatkozásnak számít. A furcsa inkább az, hogy a huszonkilenc éves nő Romániából érkezett a szegedi műtétre – ahogyan egyre több romániai sorstársa is.

Peca Leontina a lányával, Krisztinával egy kórteremben fekszik az idegsebészeten Fotó: Segesvári Csaba

A két nő tévénézéssel múlatta az időt, amikor meglátogattuk őket. Krisztinának még megerőltető a beszéd, ezért helyette édesanyja beszélt. Azt mondta, lánya egyre jobban érzi magát, hála a szegedi orvosi ellátásnak. Ma már haza is utazhatnak. Nagyjából egy éve jártak a temesvári kórházban, mert a fiatal nő állandó szédülésre, nyakmerevségre panaszkodott. Ott az egyik híres helyi professzor azt mondta nekik: a lány még mozog és lélegzik, így nem lehet semmi különösebb baja, majd jöjjenek vissza fél év múlva. Mivel a válasz nem nyugtatta meg őket, és több ismerősüktől is nagyon jó véleményt hallottak a szegedi klinikák munkájáról, célba vették az idegsebészeti klinikát. Itt az intézményvezető, Barzó Pál fogadta őket, aki rövid vizsgálat után megállapította, mi a fiatal nő baja és azt is, hogy azonnal műteni kell.

Augusztusig 185 millió

A szegedi klinikákon ellátott fizető betegek 60-70 százaléka román állampolgár, a második helyen a szerbek állnak, 10 százalékkal. A klinikák teljes fekvőbeteg-forgalmának jelenleg egy százalékát teszik ki a fizető betegek, azaz évente nagyjából hatszáz páciens érkezik így ellátásra – tudtuk meg Záborszki Annamáriától, a klinikai központ finanszírozási osztályvezetőjétől. A főorvosnő elmondta: a leggyakrabban hagyományosan a szemészeti és a női klinika ellátásait veszik igénybe, de az utóbbi időben egyre többen érkeznek idegsebészeti beavatkozásokra is. Az igénybe vett ellátások közt egyaránt van vizsgálat és műtét. Idén januártól augusztusig 185 millió forint folyt be a klinikai központ kasszájába a fizető betegek ellátásából. Ebből azonban 10-10 millió a plasztikai jellegű beavatkozásokból és a fogászati ellátások technikai költségeiből származik – amit elsősorban hazai betegek fizetnek ki.  
– A jóisten küldött egy angyalkát nekünk – beszélt elragadtatva a lányt műtő professzorról az asszony. Azt mondta, ők úgy érzékelik, Krisztinát itt úgy fogadták, mint egy királynőt, figyeltek rá. Semmiféle megkülönböztetést nem éreztek a magyar és román betegek ellátása között. Nagyon hálásak a szegedi orvosoknak, nővéreknek, még ha az ellátás 2700 euróba – közel 700 ezer forintba – is került. Romániában ugyanez a duplája lett volna, ha valaha egyáltalán műtőasztalra kerül Krisztina.

– A külföldi betegeink nyolcvan százaléka román, de jönnek páciensek Szerbiából, Németországból, Ausztriából és Európa más országaiból is. Évente nagyjából 130-140 beavatkozást, főként gerinc- és agyi műtétet végzünk külföldi állampolgárokon – mondta el Barzó professzor. A sok külföldi beteg – a klinika jó híre mellett – azért érkezik, mert a határon túl nagyon gyakran szakmailag nem vállalják fel a bonyolult műtéteket.

Mivel a fizetős külföldi betegeket nem az OEP-finanszírozás terhére látják el, sem az intézményi teljesítményvolumen-korlátot, sem a várólistákat nem befolyásolják. Viszont idén nagyjából 50-60 millió forintot hagynak itt a beavatkozásokért – ami a tavalyi összeg duplája. A műtétek díja 1300 és 12 ezer euró között mozog. Barzó Pál ugyan örül a szakmai kihívásnak, azt viszont kifogásolja: a pluszmunkát nem honorálja a klinikai központ, a befolyó összegből semmit nem kapnak vissza fejlesztésre. Ha pedig az infrastruktúra színvonala csökkenni kezd, a fizetős külföldi betegek is elmaradhatnak.

Olvasóink írták

  • 4. Nagyné Ottlakán Szilvia 2008. március 29. 19:39
    „Felháborítonak tartom, hogy a romániai betegek a pénzükért jobb ellátást kapnak mint a magyar betegek!
    Édesanyámat a múlt héten mütötték az idegsebészeten. Örültünk, hogy nem kapott semmilyen fertőzést. A WC és a mosdók, állapota leírhatatlan. 2 Wc és tusoló van a szinten a férfiaknak és a nőknek összesen! Míg a román betegeknek vadi új szobájuk van, külön tusolóval.Az én édesanyám is fizette az egészségügyi hozzájárulást sok évig. Elszomorító volt, hogy a nővéreket csak akkor láttuk, ha lázat kellett mérni. Kritikán aluli a munkájuk. Viszont kíváló orvosaink vannak. Ez tény. Itt szeteném megköszönni, Dr. Kuncz Ádám adjunktus Úr kíváló munkáját.”
  • 3. Mese 2007. november 22. 15:55
    „Nahát azért akármit mondtok,nekem jó érzés volt olvasni,hogy dícsérték az orvosokat és a nővérkéket,mégha ez sok pénzbe is került. Mert a mai világban már minden a pénzen múlik,nem újdonság,tudom. De azért mégis! A túlhajszolt orvosoknak/nővérkéknek biztosan jól esett :)”
  • 2. fogyaszto 2007. november 21. 19:18
    „Mar megint az onsajnalat a vege!”
  • 1. Almáspite 2007. november 21. 19:06
    „Szép dolog hogy fizetőssé vált az egészségügy! Nagyon sok hazugság is van a cikkben, ugyanis nem értem hogy a várólistát hogy nem befolyásolják?! Külön CT van a fizetős betgek számára fenntartva? Mert ha (sajnos) CT-re kell menni, akkor hosszú a várólista, mivel minden beteg időpontra megy. Csúsztatás az egés. Betört a fizetős kapitalizmus a betegellátásba is. Hűálapénz meg áááá!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Középiskolások Szent-Györgyi-vetélkedője Szegeden

Szeged - Hetven éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert biokémikus a C-vitamin-kutatásokért. A… Tovább olvasom