Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Solymászat: együttműködik ember és madár

Fölfoghatatlan a kívülállónak: miként lehet rábírni egy ragadozó madarat arra, hogy az ember számára vadásszék? Hogyan lehetséges: egy sólyom, amely több mint kétszáz kilométeres sebességet is elérhet, ne akarjon függetlenné válni? Ember és madár „közös megegyezésen alapuló" együttműködésének titka: a ragadozó létbiztonságát jobban garantálja az ember, mint a szabadság.
Horváth Zoltán fácánra, nyúlra vadászik héjájával – de volt már sólyma is. Fotó: Segesvári Csaba
– Minden élőlény a lehető legkisebb energiabefektetéssel a lehető legtöbb eredményhez akar jutni. Így van ezzel a ragadozó madár is. Ha azt tapasztalja, az ember segítségével egyszerűbb az élete, mint ember nélkül, akkor nem fogja otthagyni tulajdonosát – magyarázza Horváth Zoltán, a Magyar Solymász Egyesület tagja.

Magasröptű vadászat

A szegedi biológus négy éven át fősolymásza volt az országos egyesületnek. Solymászni egyébként nemcsak sólyommal lehetséges, hanem héjával, karvallyal, sassal is – Horváth Zoltánnak jelenleg héjája van, de volt már sólyomtulajdonos is. Nemcsak méretük más-más az említett ragadozó madaraknak, hanem vadászati stílusuk is. A sólyom a szó szoros értelmében „magasröptű", odaföntről ejti le magát a kinézett áldozatra – akár a kétszáz kilométer fölötti sebességet is elérve –, míg a héja alacsonyan száll. Sólyommal, héjával fácánra – utóbbival nyúlra is –, karvallyal balkáni gerlére lehet vadászni. Szirti sassal Ázsiában őzre is mennek.

Hogyan történik a solymászat? Ha tényleg sólyma van a solymásznak, vizslájának is kell lennie. – Ha a kutya vadat érez, szoborrá merevedik, így adva gazdája tudtára: észleli a leendő zsákmányt. A solymász elengedi a madarat, az fölcsavarodik az egekbe, eléri a vadászathoz szükséges magasságot.

Rádióadóval megtalálják

A solymász ekkor „fölkelti a vadat", azaz jelt ad a kutyának, hogy zavarja föl a sűrűből, késztesse repülésre a fácánt. A fácán repül, a sólyom meglátja, s óriási, óránként kétszáz kilométeren túli sebességgel rázuhan, halálos rúgást mérve rá – az áldozat pedig élettelenül puffan a földre. A héjával történő vadásztatás hajtók segítségével történik – ez esetben nem kutya röpteti föl a fácánt, ugrasztja ki a nyulat a bokorból, hanem a hajtósor.

Nemzetközi solymásztalálkozó

Nemzetközi solymásztalálkozót tartanak a dél-alföldi régióban október 24–29. között Gyomaendrődön. Mintegy tucatnyi európai országból félszáz solymászvendég érkezik, madarakkal együtt, az egyesület által immár tizenhatodik alkalommal megrendezett találkozóra.

Miként jut a solymászhoz az elejtett zsákmány – és maga a vadászmadár? Egykor minden esetben rézcsörgők segítették a solymászt madara megtalálásában – a csörgők messze hangzó, átható hangja jelzi, merre induljon el a tulajdonos a ragadozó és a préda után –, de ma már a sólyomhoz apró rádióadó dukál. A héjánál maradt a csörgő.

De még mindig nem került vissza a solymászhoz a szabadon engedett ragadozó! Abban, hogy visszakerüljön, kiemelt szerephez jut az ember és madara közti jó kapcsolat. Hisz a madár – látva, hogy jön felé és zsákmánya felé az ember – ha nem bízna gazdájában, zsákmányostul továbbállhat. – Belátására van bízva a dolog – mondja Horváth Zoltán.

Nincs cserbenhagyás

Csakhogy a madár nem áll tovább, mert tudja: nem kell tartania az embertől. A solymász pedig valamilyen, a zsákmányt helyettesítő ínyencfalattal kínálja madarát.

– Észre sem veszi a ragadozó, hogy például nem a saját maga fogta fácánt eszi, hanem a galambot, melyet mi tartunk elé – halljuk a mestertől. Ám ekkor még mindig nem értjük, miért éri meg a ragadozónak az emberrel maradni. Hisz önállóan is tud vadászni!
Azért éri meg, mert sikertelen vadászat után is kap ennivalót, tehát semmiképp sem éhezik – a szabadon élő madárral ellentétben, mellyel minden ügyessége ellenére is előfordul, hogy eredmény, tehát zsákmány nélkül marad, és napokig is éhezik.

– A fiatal héják kilencven százaléka az első télen elpusztul – így a solymász –, nálunk pedig megmarad. A létbiztonságot jól érzékelik a madarak, nem hagyják cserben a tulajdonosukat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Késnek a költözések

Az ügyészséghez került már hónapokkal ezelőtt két patinás szegedi műemlék épület – azóta is… Tovább olvasom