Délmagyar logó

2018. 02. 18. vasárnap - Bernadett 1°C | 6°C Még több cikk.

Sólymok a galambok ellen

Sólymok, csókák, nyestek is segíthetnek a elvadult házigalamb-állomány csökkentésében Szegeden. Víztoronytetőre kihelyezett költőládában bármikor elkezdhet fészkelni a városiasodó vándorsólyom. A csókák a tojások, fiókák fogyasztásával gyérítik a galambállományt, fészkelésüket odúkkal lehet segíteni – nyestből pedig egyébként is mind több van a városban.
A vándorsólyom sikerrel vethető be a túlszaporodott galambok ellen. Illusztráció: DM/DV
– Egy sólyom naponta megeszik egy galambot, ez évente 365 galamb. Egy sólyompár esetében megduplázódik ez a mennyiség, fiókanevelési időben pedig akár napi hat-nyolc galambot is elfogyaszthatnak a sólyomszülők és -fiókák együttesen – mondja Kókai Károly, a Magyar Madártani és Temészetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöke. – A vándorsólyom nem idegenkedik a sziklás vidéket idéző városoktól. New Yorkban nyolc-tíz pár vándorsólyom él, szintén galambokkal táplálkozva; film is készült már az amerikai „metropolisz-vándorsólymokról". Magam Boston belvárosában láttam egy vándorsólymot – halljuk a szakembertől. Közelebb hozzánk: a kölni dóm tornyában is otthont talált a vándorsólyom. Szegeden még ugyan nem fészkel, de három rendszeresen itt-tartózkodóról tudnak a madarászok; legismertebb a városlakók előtt a „dóm sólyma".

Üvegablakveszély

Külföldön néhány helyen szelídített ragadozó madarak röptetésével próbálják gyéríteni egy-egy, galambdús terület állományát solymászok. Szegeden azonban – mondja Molnár Gyula, a MME megyei csoportjának elnöke – ezt aligha lehetne alkalmazni: a Somogyi-könyvtár és a TIK nagy üvegfelületeinek nagyon könnyen nekirepülhet a milliós értékű, szelídített vadászmadár. Hogy a veszély mennyire valós, jelzi, épp a minap történt meg: egy ablaküvegnek repült, elpusztult, nőstény karvalyra hívták föl járókelők a szakember figyelmét; a ragadozó mellett még ott volt a sérült galamb, melyet a karvaly meg akart fogni.

Van-e remény arra, hogy költeni is fog Szegeden ez a madár? – Nagyon is számíthatunk rá. Például víztornyok tetejére kihelyezett sólyom-költőládák esztétikailag senkit nem zavarnának, s a madarak számára megfelelő fészkelőhelyet jelenthetnének. Persze, ha fészkelni kezdene egy pár, annak természetvédelmi jelentősége sokkal nagyobb lenne, mint a galambgyérítési, de azért hozzájárulna a galambszám-csökkentéshez. S milyen a sólyom-költőláda? Bármilyen, mintegy méterszer méteres, felül nyitott, alul vízáteresztő, gyöngykaviccsal bélelt láda megteszi, súlyokkal rögzítve, hogy le ne fújja a szél – beszéli az alelnök.

A Szegeden gyakori csókák szintén ritkítják a galambokat, a tojások és a fiókák fogyasztásával. Bár a csókák sokan vannak, de nem elegen, létszámnövekedésük azonban mesterségesen is elősegíthető, például a Széchenyi téri nagy platánok, és más parkok fáinak törzsére 8-9 centi átmérőjű röpnyílású odúkat rögzítve.

A nyestek is gyérítik a galambállományt. Kókai Károly már olyan belvárosi helyeken is látott nyestet, mint az Attila utca, vagy a Glattfelder tér, de Rókustól Felsővárosig mindenütt észlelte jelenlétüket. Százas nyestállomány már biztosan él a városban, csak azért nem feltűnő a jelenléte, mert a nyest éjszaka jár-kel. A nyestek könnyedén feljutnak az esőcsatornákon keresztül a padlásokra, a galambok fő fészkelési helyére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió 50 ezer forinttal zárult a Gregor-portré árverése

Egymillió 50 ezer forinttal zárult tegnapra virradó éjjel a Gregor Józsefet ábrázoló festményért… Tovább olvasom