Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 28°C Még több cikk.

Sorsokat dönthet romba a pletyka

Szeged - Az asszony csak arról tud hallgatni, amiről nem tud – írta Seneca. Az üres női locsogást elítélik a férfiak, holott ők legalább annyit pletykálnak, mint a lányok és asszonyok, csak egy kicsit másként. Csak az ember sajátja, pedig sorsokat dönthet romba a pletyka.
– Ellehetetlenített polgármesterségem idején a pletyka – ismerte el Bartha László. Az orvosi hivatásához visszatért szegedi politikus szerint Porlód, vagyis Szeged pletykahálóját kiválóan jellemzi Temesi Ferenc. Por című regénye a hetvenes években zárul, de ma is hasonlóképpen működik a város: a szegediek tizenöt százaléka tartozik ahhoz a véleményformáló csoporthoz, amelyik a pletykát fegyverként használva alakítja a közéletet.

Porlódi fegyver

– Védhetetlen sebeket ejt a pletyka az ember jó hírén, tisztességén – osztja meg velünk tapasztalatát. Példaként elmeséli: meghökkent, amikor szegedi polgármesterként saját állítólagos alkoholfogyasztási és viselkedési szokásairól szóló pletykák jutottak a fülébe. Ekkor hiába árulta el, hogy szteroidot szed, aminek látható következményeit összekeverik egy alkoholista tüneteivel. Vagy hogy nem ő, hanem egy hozzá hasonlatos termetű ember szabálytalankodott és szólalkozott össze a rendőrökkel az egyik áruházi parkolóban, mikor ő valójában épp a közgyűlési munkát vezette. Minderről egy nyilvános fórumon is beszélt, de nyíltsága nemhogy lohasztotta volna, inkább szította a pletykatüzet. – A porlódi politikusokat persze azóta is kikezdi a pletyka, a maiakról is terjednek furcsa történetek – összegez Bartha.

A pletykáról mindenki tud egy szaftos pletyit. Történelemformáló erejére emlékeztet Kövér Lajos. A szegedi egyetem történésze Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetére, a Dumas- és Szerb Antal-regényben is földolgozott, valójában szélhámosságon és pletykán alapuló bűntényre utal.

Megered a szó, ahol nők jönnek össze. A római mondás ma is érvényes. Illusztráció: Frank Yvette

Szélhámos és pletykafészek


Első számú pletykafészekként a szélhámos nő, Jeanne de la Motte „grófné" a kicsapongó előéletű Rohan bíborosnak diszkréten értésére adta, hogy titkolt, intim viszonyban áll a királynéval. E bizalmas pletykába való „beavatás" révén tudta a szélhámosság leendő áldozatait cinkos titoktartásra ösztönözni. A szélhámos által indított pletyka terjedéséhez az is hozzájárult, hogy XVI. Lajos férji kötelességét feleségével szemben csak orvosi kezelés következtében tudta teljesíteni. Ugyanakkor a szélhámos „grófné" emlékirataiba szőtt pletykák is hozzájárultak ahhoz, hogy szaftos írások, gúnyrajzok születtek a király és királyné képzelt kalandjairól. Mindez – több más hasonló botránnyal együtt – hozzájárult a francia monarchia maradék tekintélyének szétfoszlásához – összegez a történész –, elvezetett az 1789. július 14-i forradalomhoz, a királyné lefejezéséhez.

Szegvár visszavág

– Kitalációra kitalációval válaszolt egy szegvári. Szórólapokat nyomtatott: a fotóm és telefonszámom alá azt írta, hogy „szippantást vállalok". Talán a Pletykaanyu egyik hőse lehetett: azt akarhatta, hogy hozzá hasonlóan kellemetlenül érezzem magam – meséli Grecsó Krisztián, az elbeszélésfüzér szerzője. Elárulta: a pletyka miatt a faluközösségből kitaszított fiatalember élményeinek lenyomataként született regénye, az Isten hozott.

Kényes egyensúly


– Szenvedő alanya voltam magam is a hiányos információkon alapuló információáramlásnak, mert az írók-költők is pletykálnak – meséli Lengyel András. Az irodalomtörténész szerint például József Attila Ódájának születéséhez is hozzájárult a pletyka. Az erről szóló pletyi szerint a költő élettársa, Szántó Judit Reményik Zsigmond, a különc író feleségéről fecsegett. A pesti irodalmi körökben 1933 nyarán futótűzként terjedő pletyka József Attila fülébe jutott, s hozzájárult ahhoz, hogy kiábránduljon élettársából. Június közepén, az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén megismerkedett Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépségétől szerelemre lobbanva megírta az Ódát. A szerelmi költemény kéziratát Szántó Judit megtalálta a költő kabátzsebében. Elolvasva rögtön tudta, nem hozzá íródott a vers, s féltékenységében öngyilkossági kísérletet követett el. – A pletyka ellen még a százszázalékos nyilvánosság sem nyújt védelmet – véli az irodalomtörténész. Ugyanis a szabadszájúnak mondott bulvár is az információközlés és az információelhallgatás között egyensúlyoz, mint a pletyka.

Hálón a szövevény

Mi a pletyka? Eredeti jelentése: sző, hálóz. A pletyka biológiai jellegzetesség, csak az ember sajátja. Benne foglaltatik: ítélet, jóslat, tudás, hatalom és jutalom. A pletyka a valósághoz képest a jéghegy csúcsa – írja Szvetelszky Zsuzsanna. A pletyka című könyv szerzője – többek között – rámutat a szóbeszéd önmozgásának legfontosabb formáira: a terjedésre, a gerjedésre és az erjedésre. Hírek szerint hamarosan a világhálón is jelentkezik pletyizős honlap, melyen a pletykafészek személyiségrajza mellett kategóriákba, típusokba sorolhatjuk a pletykákat, mások történeteit összehasonlíthatjuk a magunkéval.

Olvasóink írták

  • 2. maci52 2008. március 11. 16:59
    „A Gombába is a ruhatáros nőci azt nézi ki-kivel van.Ebből lett is egy oltári balhé,mivel a száját nem tartotta.Főnökei ezt tűrik?”
  • 1. nusi 2008. március 09. 13:49
    „gonosz és rosszindulatu ember pletykálkodik.sajnos ilyen ember minden kisebb csoportban előfordul és nem is hagy ki egyetlen percet sem hogy áskálódjon, kellemetlenkedjen,mert az ilyen deformálódott jellemű embereket ez élteti! egyetlen dolog ,amit kell ezekkel az emberekkel tenni!nem kell figyelembe venni sem őt sem amit mond.tudni kell ,hogy egy ilyen tulajdonságot hordozó ember nagyobb bajban van ,mint az akit a nyelvére vesz.magánéletében,családjában vannak problémáik.nagyobb mint akit a nyelve célbavesz.mint mondtam a pletyka arra jó hogy leperegjen rólad.nem azt kell nézni mit mond ,hanem azt, ki mondja.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Liszkai Gyula, a magyar 'légiharcos'

Szeged - Élete nagy részében a „fellegekben járt” Liszkai Gyula. A 68 esztendős egykori… Tovább olvasom