Szeged - delmagyar.hu

– Ellehetetlenített polgármesterségem idején a pletyka – ismerte el Bartha László. Az orvosi hivatásához visszatért szegedi politikus szerint Porlód, vagyis Szeged pletykahálóját kiválóan jellemzi Temesi Ferenc. Por című regénye a hetvenes években zárul, de ma is hasonlóképpen működik a város: a szegediek tizenöt százaléka tartozik ahhoz a véleményformáló csoporthoz, amelyik a pletykát fegyverként használva alakítja a közéletet.

Porlódi fegyver

– Védhetetlen sebeket ejt a pletyka az ember jó hírén, tisztességén – osztja meg velünk tapasztalatát. Példaként elmeséli: meghökkent, amikor szegedi polgármesterként saját állítólagos alkoholfogyasztási és viselkedési szokásairól szóló pletykák jutottak a fülébe. Ekkor hiába árulta el, hogy szteroidot szed, aminek látható következményeit összekeverik egy alkoholista tüneteivel. Vagy hogy nem ő, hanem egy hozzá hasonlatos termetű ember szabálytalankodott és szólalkozott össze a rendőrökkel az egyik áruházi parkolóban, mikor ő valójában épp a közgyűlési munkát vezette. Minderről egy nyilvános fórumon is beszélt, de nyíltsága nemhogy lohasztotta volna, inkább szította a pletykatüzet. – A porlódi politikusokat persze azóta is kikezdi a pletyka, a maiakról is terjednek furcsa történetek – összegez Bartha.

A pletykáról mindenki tud egy szaftos pletyit. Történelemformáló erejére emlékeztet Kövér Lajos. A szegedi egyetem történésze Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetére, a Dumas- és Szerb Antal-regényben is földolgozott, valójában szélhámosságon és pletykán alapuló bűntényre utal.

Megered a szó, ahol nők jönnek össze. A római mondás ma is érvényes. Illusztráció: Frank Yvette

Szélhámos és pletykafészek

Első számú pletykafészekként a szélhámos nő, Jeanne de la Motte „grófné" a kicsapongó előéletű Rohan bíborosnak diszkréten értésére adta, hogy titkolt, intim viszonyban áll a királynéval. E bizalmas pletykába való „beavatás" révén tudta a szélhámosság leendő áldozatait cinkos titoktartásra ösztönözni. A szélhámos által indított pletyka terjedéséhez az is hozzájárult, hogy XVI. Lajos férji kötelességét feleségével szemben csak orvosi kezelés következtében tudta teljesíteni. Ugyanakkor a szélhámos „grófné" emlékirataiba szőtt pletykák is hozzájárultak ahhoz, hogy szaftos írások, gúnyrajzok születtek a király és királyné képzelt kalandjairól. Mindez – több más hasonló botránnyal együtt – hozzájárult a francia monarchia maradék tekintélyének szétfoszlásához – összegez a történész –, elvezetett az 1789. július 14-i forradalomhoz, a királyné lefejezéséhez.

Szegvár visszavág – Kitalációra kitalációval válaszolt egy szegvári. Szórólapokat nyomtatott: a fotóm és telefonszámom alá azt írta, hogy „szippantást vállalok". Talán a Pletykaanyu egyik hőse lehetett: azt akarhatta, hogy hozzá hasonlóan kellemetlenül érezzem magam – meséli Grecsó Krisztián, az elbeszélésfüzér szerzője. Elárulta: a pletyka miatt a faluközösségből kitaszított fiatalember élményeinek lenyomataként született regénye, az Isten hozott.

Kényes egyensúly

– Szenvedő alanya voltam magam is a hiányos információkon alapuló információáramlásnak, mert az írók-költők is pletykálnak – meséli Lengyel András. Az irodalomtörténész szerint például József Attila Ódájának születéséhez is hozzájárult a pletyka. Az erről szóló pletyi szerint a költő élettársa, Szántó Judit Reményik Zsigmond, a különc író feleségéről fecsegett. A pesti irodalmi körökben 1933 nyarán futótűzként terjedő pletyka József Attila fülébe jutott, s hozzájárult ahhoz, hogy kiábránduljon élettársából. Június közepén, az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén megismerkedett Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépségétől szerelemre lobbanva megírta az Ódát. A szerelmi költemény kéziratát Szántó Judit megtalálta a költő kabátzsebében. Elolvasva rögtön tudta, nem hozzá íródott a vers, s féltékenységében öngyilkossági kísérletet követett el. – A pletyka ellen még a százszázalékos nyilvánosság sem nyújt védelmet – véli az irodalomtörténész. Ugyanis a szabadszájúnak mondott bulvár is az információközlés és az információelhallgatás között egyensúlyoz, mint a pletyka.

Hálón a szövevény

Mi a pletyka? Eredeti jelentése: sző, hálóz. A pletyka biológiai jellegzetesség, csak az ember sajátja. Benne foglaltatik: ítélet, jóslat, tudás, hatalom és jutalom. A pletyka a valósághoz képest a jéghegy csúcsa – írja Szvetelszky Zsuzsanna. A pletyka című könyv szerzője – többek között – rámutat a szóbeszéd önmozgásának legfontosabb formáira: a terjedésre, a gerjedésre és az erjedésre. Hírek szerint hamarosan a világhálón is jelentkezik pletyizős honlap, melyen a pletykafészek személyiségrajza mellett kategóriákba, típusokba sorolhatjuk a pletykákat, mások történeteit összehasonlíthatjuk a magunkéval.