Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Standok az út két oldalán

Sándorfalván, a Csongrád felé vezető út mindkét oldalán árusok kínálják portékájukat. Jelenleg dinnyét, barackot, szilvát, burgonyát, tököt, patisszont és kardvirágot árulnak. Kiszámíthatatlan, hogy naponta hány autó áll meg. A zöldség, gyümölcs nem mindig olcsóbb, mint a boltban, de garantáltan friss.
Csilip Árpád reggeltől sötétedésig árul. Fotó: Schmidt Andrea
Már nemcsak a Balatonon és környékén, vagy a hegyeshalmi határátkelőhely előtt divat kipakolni az árut az út szélére. Szinte minden kisebb-nagyobb település főutcáján látni alkalmi árudákat, de a Szegedhez közeli Sándorfalván dívik igazán a ház előtti kiszolgálás. Szezontól függően kapható friss zöldség, gyümölcs, virág, sőt árultak már kerti kisgépeket is.

Mostanában a dinnyének, a baracknak, a szilvának, a burgonyának van nagy keletje. Senki nem specializálódik egyetlen termékre, általában többféle termény kerül reggelente az árusító asztalra.

A középiskolás Csilip Árpád édesanyjával felváltva kínálja a portékát, már két hónapja. A fiú bevallja, kicsit már unja a banánt, hiszen reggel nyolctól sötétedésig kell ücsörögni az árokparton. Igaz, az udvarból dübörög a zene, ez az egyetlen szórakozása. A dinnyéje hatvanöt forint, a kétfajta barackját kétszázötvenre tartja.

– Nem alkudoznak a vevők, megveszik és tovább sietnek – mondja a géplakatosnak tanuló srác, aki elárulja: van olyan nap, amikor csak három-négy kuncsaftja akad, de néha megállnak húszan-harmincan is. Hogy a forgalom mitől függ, azt még nem tudta megfejteni. Egy biztos: igen sűrűn húznak el az autók a Sándorfalvát átszelő, Csongrádra vezető úton.

Csilipéknek meghozzuk a szerencsét, hiszen tíz percen belül hárman is megállnak. Simon Ildikó dinnyét és barackot visz haza. – Azért vásárolunk a szüleimmel a termelőknél, mert így tudjuk, honnan származik a termék – magyarázza az autós hölgy. Egy másik férfi válogatás nélkül elviszi a legnagyobb dinnyét, a mérleg tíz kilót mutat. Aztán jön két idősebb hölgy, akik megfontoltan paskolják a dinnyéket, hosszasan válogatnak, majd megalkusznak az árban. – A mama szereti inkább a dinnyét – mondja Vékony Istvánné, és amikor betenné a csomagtartóba a nyári csemegét ,az kicsúszik a kezéből és kettétörik. – Nem gondoltam, hogy ilyen kapós lesz – nevet az édesanyja, mire az árusító fiatalember felajánlja, hogy kicseréli a „pirosbelűt".

Kicsi a különbség

Az útszéli valamint a piaci gyümölcs és zöldség árak közelítenek egymáshoz. Az őszibarack kilója mindkét helyen 250 forint, míg a dinnye a piacon 70, a főút mentén pedig 65 forint. A burgonyát – minőségtől függően – a piacon 50-70, az útszélén 70-100 forintért adják. A szilvát százért tartják a városban és Sándorfalván is.

Kothencz Jani bácsi jön ki a kiskapun, amikor megállunk a standja előtt. Az apróbb krumplit hetvenért, az elevenebbeket százért kínálja. A nyugdíjas férfi tányéros mérlegével pillanatok alatt kiméri a kért mennyiséget. – Itt terem ez a háznál, van egy kis földünk. A szezon elején földieperrel kezdtünk, aztán borsót, majd fóliás krumplit is árultunk a feleségemmel – mondja. Jani bácsinál főként olyanok vásárolnak, akik a kiskertekbe érkeznek Szegedről. Pénteken, kifelé menet megrendelik az árut és vasárnap frissen vihetik. A férfi néhány patisszont, tököt és uborkát is kipakolt, vendégcsalogatónak.

Az út mindkét oldalán egyöntetű a kistermelők véleménye: az árusításból megélni nem lehet, de a nyugdíj mellé jól jön egy kis mellékes.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bontanak: eltűnt a Heavytex

Kereskedelmi központot építenek majd Újszegeden, a kenderfonó és szövőipari vállalat helyén. A több… Tovább olvasom