Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Stephen Hawking: tudósból popikon

A Pink Floyd "megzenésítette", A mindenség elmélete című Oscar-esélyes mozi életéről beszél, míg ő betegsége miatt egy géppel kommunikál, kerekes székben ül. Stephen Hawking angol fizikus élete csoda, és ő maga is a csodát, a világegyetem születését kutatja, miközben szívesen lenne főgonosz egy Bond-filmben.
Hogy isteni vagy orvosi csodának köszönhetően, azt talán maga sem tudja, de él egy ember, egy tudós ember, aki kerekes székhez kötve, a beszéd képességétől megfosztva kutatja a mindenség elméletét. Stephen Hawking angol elméleti fizikus Galilei halálának 300. évfordulóján látta meg a napvilágot, bestsellerek szerzője, kultfilmek mémje, sorsa és munkássága megihlette többek között Jean Michel Jarre francia zeneszerzőt (1993-as Chronologie című albumát Hawking Az idő rövid története című sikerkönyve inspirálta), legófigurát mintáztak róla.


Életéről és betegségéről most mozi is készült: A mindenség elmélete a héten debütált a hazai filmszínházakban, miután két Arany Glóbuszt már begyűjtött és öt kategóriában jelölték Oscar-díjra. Bár legutóbb balsejtelmeivel hozta zavarba a nyilvánosságot a fizikus – miszerint a mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti, máskor arra hívta fel a figyelmet: hosszú távon az emberiségnek a túléléshez terjeszkednie kell a világűrben – téziseivel és kutatási eredményeivel együtt humora is világhírű. Például a New Scientistnek adott, 70. születésnapján készült interjúban elárulta: a legnagyobb rejtélyt számára nem az univerzum, hanem a nők jelentik.

Newton székében

„Ma is tudni szeretnénk, honnan jöttünk, és mi végre vagyunk a világon... S nem érjük be kevesebbel: világegyetemünk teljes megismerésére törekszünk" – írja Hawking első, 1988-as bestsellerében, Az idő rövid történetében. (A könyv 53 héten át szerepelt a The New York Times és 205 héten át a londoni The Sunday Times eladási toplistáján. Ez utóbbi bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, mint a sikerlistán leghosszabb ideig szereplő mű.)

A fizikus tényleg nem éri be kevesebbel, a megismerés vágya hajtja a mindennapokban is: a Hawking-sugárzásnak elnevezett jelenség felfedezéséért már a 70-es években a Royal Society tagjává választották, később megkapta az Albert Einstein-díjat is. 1979-ben a Cambridge-i Egyetem tizenhetedik Lucas-professzora lett – ezt a posztot korábban Isaac Newton is betöltötte. Magánéletét azonban számos nehézség kísérte és kíséri.

Az élet Stephennel

Stephen Hawking első felesége, Jane naplót írt közös életükről, amely 1965-ös házasságkötésükkel kezdődött. A Travelling to Infinity: My Life with Stephen, azaz az Utazás a végtelen(ség)be: Az életem Stephennel című, azóta regényként kiadott írás adja a hazai mozikban január 22-én bemutatott film, A mindenség elmélete című életrajzi dráma alapját. Ebből (is) tudjuk: Hawking középső gyermeke, Lucy születése évében (1969) került tolószékbe betegsége miatt, feleségének egy idő után a fiaikkal, Roberttel és Timothyval együtt őt is ápolnia, etetnie, öltöztetnie és fürdetnie kellett.


Az újabb csapást beszédképességének elvesztése jelentette. 1985-ben tüdőgyulladást kapott, életét csak gégemetszéssel tudták megmenteni. Hawking ekkor sem adta fel: egy beszédszintetizátor segítségével máig tart előadásokat, „társalog". A gép az általa beírt gondolatokat kimondja, és egy világhírű anekdota is kötődik hozzá: bár a tudós angol, a masina amerikai akcentussal szólal meg a mai napig, amit Hawking megkedvelt.

A Pink Floydtól James Bondig

 Tiéd a világ

A mindenség elmélete című életrajzi filmdrámát James Marsh rendezte, Hawkingot Eddie Redmayne, első feleségét, Jane-t Felicity Jones alakítja. A történet a fizikus életét (aki 1942. január 8-án született Oxfordban) a cambridge-i egyetemi éveitől követi nyomon, onnantól, hogy fény derül betegségére. Elbeszéli 1990-es, első válása történetét, és utal későbbi, Elaine Masonhöz, ápolónőjéhez fűződő szerelmére. Bár Hawkingnak a második házassága is válással végződött, családjával és gyermekeivel máig jó a kapcsolata, háromszoros nagypapa. Bár már nyugdíjas professzor, tudományos munkáját folytatja.
– A filmnek az ad erőt, hogy van egy ember, akit lényegében „eltemetnek", de ő dacol a jóslatokkal mind a mai napig, él, és sátáni nehézségekkel megbirkózva jelen van, dolgozik. Adott egy elképesztő szellem, amelyet betegség súlyt, de ez nem lehet korlátja semmiféle nagyszabású gondolatnak. Közben rámutat: a méltóság akkor is méltóság, ha az ember kerekes székben él és etetik. Komoly hivatástudat és dac lehet Hawkingban, ott van benne a fenegyerek, aki úgy érzi: a langyos pocsolyákkal valamit csinálni kell, azok nincsenek rendben. Minden gesztusával azt üzeni: a világegyetem nagy, de a tied – fogalmazott Réz András, amikor az új moziról kérdeztük.

Mára ez a hang is világhírűvé vált: számos ismeretterjesztő filmben megszólal, a Pink Floyd 1993-as Keep Talking és a 2014-es Talkin’ Hawkin’ című dalában szintén hallható. A tévéképernyőn is kíséri gazdáját, aki feltűnt már többször a Simpson család és a Futurama animációs rajzfilmsorozatokban, az Agymenők vígjátéksorozat és a Star Trek: Az új nemzedék sci-fi széria egy-egy epizódjában. Nemrég a játékos kedvű tudós elárulta: egy James Bond-film főgonoszát szívesen eljátszaná.

Azonban nem csak Hawkingot tartjuk számon a kultúrtörténet populárissá vált tudósaként. Albert Einstein Nobel-díjas német elméleti fizikus, Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter vagy Albert Schweitzer Nobel-békedíjas német lelkész-filozófus szintén kultikus alak lett.

– Pont az életüknek azon része tette őket populárissá, ami bulvárosítható. Ha Hawking fiatalkora óta nem folytatna egy elképesztő harcot betegségével, akkor nem biztos, hogy a világ felkapta volna a fejét. Ám bebizonyosodott: a tudós ma is hőssé válhat – utalt arra Réz András filmesztéta, hogy a fizikusnál 20-as éveiben amiotrófiás laterálszklerózist, ALS-t diagnosztizáltak. Mivel a gyógyíthatatlan betegség az akaratlagos izmok elsorvadását eredményezi, orvosai két és fél évet jósoltak csak neki. Ennek már több mint 50 éve. Mivel az orvostudomány nem ismer olyan ALS-ben szenvedő beteget, aki eddig élt volna együtt a kórral, DNS-ét vizsgálják, és részt vett már egy agyhullámokkal irányítható kommunikációs eszköz fejlesztésében is.

A „Nagy Bumm" és az idő

Betegsége miatt Hawking beszédszintetizátorával 15 szót tud rögzíteni percenként, állapota romlásával ez csökken. Ennek ellenére gondolkodik a világmindenség születésén, az időn (amely szerinte a „Nagy Bumm", azaz az ősrobbanás pillanatában kezdődött), a fekete lyukakon vagy éppen az űrutazáson.

– A fizikus egyik legfőbb, általunk is felfogható érdeme, hogy a fizika egyesítésére törekszik – utalt arra Katz Sándor, az ELTE Elméleti Fizika Tanszékének vezetője, hogy Hawking egyszerre kutatja a mikro- és a makrovilág titkait. – A mindenség elmélete azt jelenti, hogy egy olyan fizikai elméletet keresünk, amely egyesíti az általunk a világban ismert négy kölcsönhatást. E négyesbe tartozik a gyenge kölcsönhatás, amely például a radioaktív bomlásokért felelős, az elektromágneses kölcsönhatás, az erős kölcsönhatás, amely az atomreaktorban is zajlik, és a negyedik, a gravitáció. Az első hármat a fizikában használatos elmélettel, a standard modellel írjuk le, de a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt nem tudjuk ehhez hozzátenni. De mi „baj" vele? Az jó kérdés, sokan dolgoznak rajta, hogy kiderítsék – magyarázta a hazai elméleti fizikus.


A „Nagy Bumm" és a Penthouse

Hawkingot a világegyetem születése foglalkoztatja főként. – Ha megértjük az ősrobbanást, akkor azt is megértjük, a világ miért bír akkora léptékkel, amilyennel, miért vannak a csillagok, a galaxisok, a természetük miért olyan, amilyen. Hogy mi itt a Földön miért és hogyan vagyunk, az már egy sokkal későbbi kérdés a világegyetem történetében – jegyezte meg Katz Sándor, aki úgy véli, Hawking egyik fontos eredménye a fekete lyukakkal kapcsolatos. Ő írta le a – róla elnevezett – Hawking-sugárzást.

Legnagyobb érdeme mégis az, hogy sikerkönyveiben, ismeretterjesztő sorozataiban mindenki számára érthetően és élvezetesen beszél az univerzum titkairól, még akkor is, ha élete során többször módosította a nézeteit.

– Utóbbi az egyik legrokonszenvesebb vonása, miközben a mi kultúránkban nagyra tartják, aki következetes. De ez a tudományokban nem igaz: mert aki ott következetes, az előbb-utóbb hülye lesz – célzott arra Réz András, hogy Hawking vonta már vissza tudományos nézetét, sőt téziseivel kapcsolatban már több fogadást kötött tudóstársaival. Ezek tétje Penthouse férfimagazin, vicclap és baseballenciklopédia is volt már.

De nemcsak tudományos, Istennel kapcsolatos nézeteit is rendre átgondolja Hawking. Bár legutóbb ateistának vallotta magát, Az idő rövid történetében még úgy fogalmazott: „... ha felfedeznénk egy teljes elméletet, annak idővel nagy vonalakban mindenki, nemcsak néhány tudós számára kellene érthetőnek lennie. Akkor mindnyájan részt tudnánk venni annak megvitatásában, hogy miért is létezik a világegyetem. Ha erre megtaláljuk a választ, az az emberi ész végső diadala lesz. Akkor majd megismerjük Isten elméjét."

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyen seprik a kéményeket jövőre

Novembertől az államé lesz a kéményseprés. Jövőre már a katasztrófavédelem takarítja a kéményeket egy törvénytervezet szerint. Tovább olvasom