Szeged - delmagyar.hu

– A Csárdáskirálynő előtt a szegedi közönség nem nagyon ismert engem, mint színészt; a nézők legfeljebb filmekben láttak. Akkoriban a Való Világ műsorvezetője voltam; a tévés valóságshow pedig megosztotta az embereket, így voltak, akik nagyon szerettek, mások meg nagyon nem. A Csárdáskirálynő minden előadása az első percekben küzdelem volt. Éreztem, hogy négyezer ember előredől: mit akar ez a műsorvezető gyerek itt mint Bóni. Az első szám után már azt éreztem, hogy a négyezer ember hátradől: jó, akkor elfogadjuk. Most a baleset és azt követő nehéz időszak miatt lehet hasonló helyzet. Azóta egy kicsit tapasztaltabb lettem; azt gondolom, aki nem szeret, nem akar látni, vagy úgy gondolja, hogy nem vagyok méltó arra, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon fellépjek, az nem jön el, nem nézi meg a Mágnás Miskát. Hál' istennek az első két előadásra már full telt ház van, a másik kettőre is alig lehet már jegyet kapni. Azt remélem, a nézők mint színészre kíváncsiak rám – és megbocsátottak, ha ezt meg lehet bocsátani. Szeged mindig a nagy küzdelmeké: a szó szoros értelmében is, mert mindig nehéz előadásokat csinálunk itt. Bóni szerepe is nehéz volt, a Miska most még annál is kicsit nehezebb – mondja Stohl András, aki a szegedi Csárdáskirálynő-produkciót örökre a szívébe zárta. Gregor József például akkoriban azt mondta róla: régen találkozott olyan színésszel, aki prózában, énekben és táncban is egyaránt kivételes tehetség.

Stohl András: Azt remélem, a nézők mint színészre kíváncsiak rám. Fotók: Segesvári Csaba

Mephisto a Nemzetiben – Mindenkinek a Hamlet a szerepálma – a Mephisto hasonló kaliberű szerep. Furcsa az élet: Alföldinek 2013-ban lejár a mandátuma a Nemzeti Színház élén. Mi, a társulat tagjai azt reméljük, és nagyon szeretnénk, ha maradna. De ezt nem mi fogjuk eldönteni, hanem lesz egy pályázat, és a legjobb pályázó kapja meg a színház vezetését. Mindenesetre az Alföldi-érának a Klaus Mann-darab lesz az utolsó bemutatója, megspékelve azzal, hogy Alföldi rendezi és én leszek Mephisto. Kevés szituációtól féltem; most is csak azért tartok ettől, hogy méltók legyünk a ciklus lezárásához. Hogy ugyanazt tudjam adni Robinak, mint amit ő adott nekem a legnehezebb időszakban. Jövőre mindketten 46 évesek leszünk: ő a Nemzeti Színház igazgatója, én pedig az egyik vezető színésze; ez az előadás valaminek a vége, de azt reméljük, egyben valaminek a folytatása is lesz. Magyarország egyik legjobb társulata alakult ki a Nemzetiben, és az ország egyik legjobban menő színházáról is beszélhetünk. A társulat csak azt tudja tenni – amit velem kapcsolatban is tett –, hogy egy emberként kiáll az igazgatója és a színháza mellett. Nekünk nem az a dolgunk, hogy politizáljunk. Nincs más lehetőségünk, mint hogy a tőlünk telhető legjobban játsszunk – mondja Stohl.

– Emlékezetes az a produkció azért is, mert az életem mostani párjával friss volt a kapcsolatunk. Akkor ő volt a tánckarban, most pedig a lányom, aki 20 éves, és akkor született, amikor pont Szegeden játszottam A konyha című Wesker-darabban. Az a Fekete Gizi volt akkor a partnerem, akinek a lánya, Rácz Rita most a Mágnás Miska fantasztikus primadonnája. Ebben a produkcióban tíz színész dolgozik, és ami ritka: nincs egyetlen kilógó ember sem. Jó érzés úgy bejönni a próbára, hogy mindenkinek őszintén tudsz a szemébe nézni, és nincs olyan érzésed, hogy valakinek most nem megy. Mindenkit telibe talált a szerepe, így jókedvűen próbáltunk, bár Alföldi Robi főleg Pesten rettenetesen meghajtott bennünket. Szegedre szinte már kész előadással jöttünk. Tősgyökeres Alföldi-színésznek nevezhetem magam, így ez már nem lepett meg – fogalmaz Stohl András, akit igazából Alföldi Róbert fedezett fel a zenés színháznak.

– Gyulán játszottuk az ő rendezésében a Makrancos Katát, és a banketten a vár tetején Zámbó Jimmy-számokat énekeltem. Nem lehetett látni, hogy ki az, ezért Robi megkérdezte a többiektől. Amikor mondták neki, hogy én, nem akarta elhinni. Ezután kezdtünk együtt zenés darabokat csinálni: a Sweet Charity-t, a Csárdáskirálynőt és a János vitézt. Robi nem engedte, hogy elmenjek énektanárhoz, elkezdjek hangképzést tanulni. Azt kéri a gyönyörű hangú operaénekesektől is: a gondolatokat énekeljék el. Úgy tűnjön, hogy megy egy prózai szituáció, ami egy idő után már nem bírja a feszültséget, és az ének szinte természetesen jön, átfolyik a beszédből. Biztonságban érzem magam, ha Alföldivel dolgozom, márpedig egy színész akkor jó, ha mer hinni a rendezőjének. Most például el kell vernem a Marcsát. Mondtam Robinak: ez nekem sok. Négyezer ember fog köpködni, ha a nyílt színen elverem, mint szódás a lovát. Hiába harcoltam vele, ő mindig nagyon erősen képviseli a saját akaratát. Nehéz meggyőzni, amikor véletlenül mégis sikerül, az nagy diadal. Most nem sikerült, de végül megértettem: ha ő azt akarja, hogy ez legyen kicsit furcsa, durvább, akkor ez kell bele. Soha nem kér öncélúan semmit. Erről majd biztosan beszélnek az emberek: hogyan hiszi el magáról valaki egy pillanat alatt, hogy ő már más lett – mondja Stohl András. Szerinte az ő Miskája kicsit másmilyen, mint amit Gábor Miklóstól láthattunk a filmben. Alföldi ugyanis mára vonatkoztatható igazságokat is belefogalmazott.

Stohl András: Robi nem engedte, hogy elmenjek énektanárhoz, elkezdjek hangképzést tanulni.

Film és tévé – Tárgyalásaim vannak az RTL-lel, nekem azt mondták, majd ha elindul a 2-es csatornájuk, ott számítanak rám, mert jelenleg nincs olyan műsoruk, amit én vezethetnék. Augusztus 22-étől szeptember 1-jéig Miklauzic Bence rendezésében forgatunk egy tévéfilmet – a Mágnás Miskában Mixit játszó Znamenák Istvánnal ketten vagyunk a főszereplői – árulta el a színész.

– Bár ez egy operett, Robi azt találta ki: ne felhőtlen, bohókás bohóc legyen a Miska. Ez egy tehetséges lovászfiú, aki helyzetbe kerül. Könnyű elhinni, hogy ezentúl pezsgőt iszom, cigarettázom és jó illatú hölgyek seggét fogdosom. Könnyű beleszokni a jóba, de nehéz visszamenni lovakat pucolni. Miska nem akar visszamenni, és veszélyes lesz egy picit. Többet kezd magának megengedni. Elnyeri a méltó büntetését: visszakapja Marcsától ugyanazt, amit ő csinált. A Való Világ és a tehetségkutatók szereplői jutnak róla eszembe, akiket hirtelen felkap a média. Biharcsuharugráról fölkerül valaki Pestre, és hirtelen sztárokkal vacsorázik. Ezt a helyzetet hamar elhiszi, csak ennek vége lesz, és lehet visszamenni Biharcsuharugrára. Ilyesmi figura a Miska is.

* * *

Sült hal – éjjel fél egykor

– Lányom végzős táncművészeti főiskolás, őt is beválogatták, így most először lépünk fel együtt egy produkcióban. Ez jó érzés egy apának. Nem kell izgulnom érte, mert jobban tudja a dolgát, mint én. Hálás vagyok a sorsnak, hogy most sokat lehetünk együtt. Mindennap együtt ebédelünk, úgy élünk, mint egy család. Szegeden már sok kedvenc helyünk van. A Sótartóban nagyon finom a halászlé, a John Bullban és a Régi Híd vendéglőben is fantasztikusan főznek. A híd mellett is felfedeztem egy nagyszerű halsütőt. Attila, a vezetője ír nekem SMS-t, hogy mikor jött friss harcsa vagy kecsege. Olyan is volt már, hogy éjjel fél egykor, amikor vége lett a próbának, visszajött a kedvünkért halat sütni. Ezt is imádom Szegedben, itt ilyenek az emberek.