Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Susánréme Sas, a világ leggyorsabb magyar agara

A világ leggyorsabb magyar agarát tartja a szegedi Jánosi István Öttömös mellett. A kihalófélben lévő fajta megmentésére alakult társaság nemzetközi agárverseny meghirdetését tervezi, s angolagártartókat is meghív Nagy-Britanniából. Tavasszal indulnak az agárversenyek – az ország legnagyobb pályáján, az öttömösin is.
A világ leggyorsabb magyar agarát tartja a szegedi Jánosi István Öttömös mellett. A kihalófélben lévő fajta megmentésére alakult társaság nemzetközi agárverseny meghirdetését tervezi, s angolagártartókat is meghív Nagy-Britanniából. Cél: bebizonyítani, hogy a magyar agár még a leggyorsabbnak számító angolnál is gyorsabb lehet. Tavasszal indulnak az agárversenyek – az ország legnagyobb pályáján, az öttömösin is.

A második világháború után a magyar agarat kipusztultnak tartották. Nem magától pusztult ki persze, hanem kiirtották, legalábbis majdnem. – Az agár az arisztokrácia kutyája volt, és az arisztokrácia bukásával a kutyának is pusztulnia kellett. Fő bűnének azt tartották, hogy vadászni is lehet vele; bukott arisztokrata csak ne vadásszon – mondja Jánosi István, neves tenyésztő.

Százezer dollár

Susánréme Sas több százezer forintba kerülne, ha el akarná adni a tulajdonos – de persze esze ágában sincs eladni. Magyarországon pénzdíjas versenyeket nem nagyon tartanak, sőt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete kizárhatja azokat, akik rendszeresen, nagy összegért pénzdíjas versenyekben vesznek részt agaraikkal. Angliától az USA-n át Ausztráliáig azonban mindenütt virágkorukat élik a pénzdíjas versenyek – százezer dollár fölötti összegek is gazdát cserélnek. Az agárversenyeknek – mint a lóversenyeknek – népes közönségük is van; jókora összegeket nyernek-veszítenek a fogadók.

Amikor a hatvanas években Mátyás királyról filmet forgattak, alig találtak a filmesek néhány magyar agarat, egy volt uradalom területén. Az illetékesek ekkor döbbentek rá, a fajta tényleg kipusztulhat, s ekkor kezdődött megmentése. E folyamatba kapcsolódott be az a polgárjogi társaság, melyet Balogh Márton, Kozma József, Nagy Ferencné s Jánosi István alapított, és ma már jó harminc tagot számlál. E társaság, túl azon, hogy génbankot hoz létre, elhatározta: nemzetközi versenyt hirdet, bebizonyítandó, a magyar agár a földkerekség leggyorsabb kutyájának számító angol agarat is legyőzheti.

Honnan ez a remény? A polgárjogi társaság körébe tartozó egyik tenyésztő agara – teljes nevén Balogh Márton Kincse, Fecske – 28,57 másodperc időt is teljesített már a szabványos, azaz 481 méter hosszú öttömösi pályán, nem hivatalos háziversenyen. Ezt az eredményt magyar agár még soha, sehol nem érte el, amióta stopperóra létezik, és nagyon megközelíti a legjobb angol agarak idejét is, a 28,27-et. – Az én egyik agaram, Susánréme Sas, egy ennél csak pillantásnyival hosszabb, 31 másodperc alatti idővel a világ leggyorsabb, hivatalosan mért sebességű magyar agarának minősül – mondja Jánosi István. A társaság mintegy húsz agarat tart Öttömös közelében, táplálásukat olcsón megoldják, baromfi-színhúshulladékból. Egyébként a Susánréme Sas elnevezésben a Susánréme a „vezetéknév" – azaz a kennelnév, a tenyészet neve, melyből az állat származik –, a Sas pedig a „keresztnév", a hívónév. A Susánról meg tudnivaló: Hódmezővásárhely egyik városrészének elnevezése; jelzi, eredetileg vásárhelyi gyökerű a tenyészet.

Egyiptomból származik

Az agarat az ókori Egyiptomban tenyésztették ki, évezredekkel ezelőtt – ebből alakították aztán a különböző népek, csekély változtatásokkal, a maguk agarait, a perzsától az oroszon át a magyarig és az angolig. A magyarok már a honfoglalás előtt ismertek agár jellegű ebeket; később, a török hódoltság idején keleti agarakkal keveredett az állomány. Még később azonban angol agárral keresztezték a magyart. Az igazi, kevés megmaradt, tisztavérű agárból „újjáélesztett" magyar agarat azonban jól meg lehet különböztetni az angoltól.

– Sast a rábapatonai világbajnokságon ugyan megverte egy osztrák tulajdonos agara, de aztán az isaszegi visszavágón mégis ő győzött, ekkor érve el a magyar agarak hivatalosan mért legjobb eredményét, a 30,95-ös világcsúcsot. Addig 31 másodperc alá magyar agár még sosem jutott – halljuk. Hogyan zajlik egy agárverseny? Nagyon leegyszerűsítve: műnyulat futtatnak végtelenített pályán, körbe-körbe – a Jánosi István által 7 és fél millió forintból létrehozott öttömösi pálya az ország legnagyobb agárfuttató pályája; a pálya hossza 525 yard, azaz 481 méter: az agárversenyek őshazája Anglia, az ott kialakított szabályokat veszik figyelembe világszerte. Milyen gyorsan is fut az agár? A legkiválóbbak az óránkénti 72-73 kilométeres sebességet is elérik.

Agárral – kizárólag magyarral – szabályok szerint vadászni is lehet teljesítménypróbaként Magyarországon, olyan tulajdonos területén, aki ezt megengedi. – Mi azonban – halljuk a tenyésztőktől – nem vadászni akaruk vele, hanem megmenteni a kipusztulástól. Ásatásokon előkerült állkapocscsontok örökítőanyagából meglehetősen nehezen lehetne a magyar agarat újra kitenyészteni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az elnök embere már felmérte a körzeti rádiót

Információink szerint a Magyar Rádió árulja a szegedi körzeti stúdiójának épületét, ami a szakértők… Tovább olvasom