Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Szabadság és szerelem a moziban

Volt, aki elérzékenyült, más pedig nem lett volna eléggé bátor, hogy 1956-ban utcára vonuljon a budapesti egyetemistákkal. A Szeged Plaza mozijában tegnap délután a diákok ingyen nézhették meg a Szabadság, szerelem című filmet.
Sok diákot érdekelt a Szabadság, szerelem című magyar film Fotó: Karnok Csaba
Ingyenes mozizásra és közönségtalálkozóra hívták a szegedi diákokat a Szabadság, szerelem című film alkotói tegnap délután a Szeged Plazába.
– Már a produkció elkészültekor hangsúlyoztuk, hogy a film elsősorban a fiatalok számára készült, nekik kell jobban megismerniük az 1956-os magyar forradalom történetét – magyarázta Langó Károly. Az InterCom sajtómenedzsere hozzátette: a szerelmi szálat és a Melbourne-i olimpiát is azért szőtték a történetbe, hogy a valós történelmi tények mellett a film könnyebben fogyasztható legyen a célközönség számára.

Az alkotást végül közel kétszáz diák tekintette meg, akik közül előzetesen szinte mindenki csak jót hallott a Dobó Kata és Fenyő Iván nevével fémjelzett filmről. Udvardi Dóra és Pálfi László szerint jó ötlet volt egy szerelmi szálon keresztül megközelíteni 1956-ot, bár őket – elmondásuk szerint – a történelmi rész sokkal jobban érdekelte. Laci még a zenére volt igazán kíváncsi, ugyanis a fiú idén kezdett el tanulni a zeneművészeti főiskola magánénekes szakán.

A film cselekményével egyébként szemlátomást együtt élt a fiatal közönség: a vidámabb részeknél nevetett a szereplőkön, a szomorú pillanatokban pedig néma csendben követte az eseményeket. Faragó Dávid például az utolsó képkockáknál, amikor a magyar vízilabda-válogatott az olimpiai elődöntőt vívta a szovjet csapattal, minden magyar gólnál összeszorította az öklét. – Olyan volt a meccs, mintha egy élő mérkőzést láttam volna – árulta el a film után. Az egyetemista fiú kicsit nehezen találta a szavakat, mint mondta, nagyon beleélte magát a történetbe. Nem szégyellte, bizony elérzékenyült. – Ahogy a végén a börtönben énekelték a Himnuszt, közben pedig a lányt kivégezni vitték, és ezalatt az uszodában az olimpiai bajnok csapatunknak szólt a Himnusz, nagyon megrázó volt – elevenítette fel a számára legemlékezetesebb momentumot.

Az előadás végén a közönség a filmbeli Karcsinak (Fenyő Iván) és Eszternek (Szávai Viktória) tehetett fel kérdéseket. Többen arra voltak kíváncsiak, hogy a szereplők tanultak-e valójában lőni, vagy hogy az uszodai jeleneteket igazi medencében vették-e fel. Varga Móni pedig azt tudakolta a szereplőtől, hogy 1956-ban kiment volna-e az utcára. Az egyetemista lánynak mi is ugyanezt a kérdést tettük fel. A színészhez hasonlóan ő is úgy nyilatkozott, hogy az eseményeket tényleg meg kellett volna élni, de talán nem lett volna elég bátorsága ahhoz, hogy akkoriban az egyetemistákkal együtt vonuljon a szabadságért.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szükségpénzek a Móra Ferenc Múzeumban

Szükségpénzhez jutott a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Nem arról van azonban szó, hogy hirtelen segélyt… Tovább olvasom